Fejezet

 1 7 |         olyan benső, csudálatos és tiszta, hogy nem lehetne nevet
 2 8 |        világ fehér derűje elönti a tiszta szagú, új ebédlőt; a nagy
 3 8 |     otthonos zavartalan ölelésre a tiszta, kedves szobákban, és rá
 4 8 |            a szobád földjén, olyan tiszta. Túlságba fárasztod magadat!
 5 9 |           volt a mi lakásunk. Benn tiszta volt minden és meleg, és
 6 10|            de milyen jó, kedves és tiszta!” Őiránta éreztem legtöbb
 7 11|   emlékeztette; de az arca puha és tiszta volt és kicsit parancsoló;
 8 11|        Hogy a házam tájéka rendes, tiszta lehessen, most már nem volt
 9 11|          az én csinos, tündökletes tiszta szobáimban a fövényes, papírcifrás
10 11|              fordult felé ragyogó, tiszta szemei mosolygós kedvességével. -
11 11|         megnéztem jól. Friss arcú, tiszta, szőke ember volt, eleven
12 11|           nem győzik a dolgot. Jó, tiszta, igazságos, jövedelmező
13 12|           imént kihordott fürdővíz tiszta gőze szállt az ágy körül,
14 12|        szépen simára húzta rajta a tiszta ingecskét, betakarta, végigsimogatta.
15 12|     estéken; puha hangú, kellemes, tiszta, szőke ember volt. A Jenőt
16 12|           Csak nyugodt életet itt, tiszta kis pöröket, jó társaságot,
17 12|            urára. Még mindig szép, tiszta arcú, ép fogú asszony volt,
18 14|     imponáló, keresetten egyszerű, tiszta szépsége kiragyog a ruhája
19 19|            csillag van már, milyen tiszta az ég! Gyere csak, Magdi,
20 20|           frissen kiépített, új és tiszta utcácskában a Hajdúvároson,
21 20|  mestermívű órát - valami finom és tiszta dallamú hangulatra, érzésre -,
22 22|         kedves kis életszépséghez; tiszta, jó szagú, jóleső szobákhoz,
23 23|            régi maga, Magda. Szép, tiszta, kellemetes minden körülötte;
24 24|      harmincéves, még mindig szép, tiszta arcú és komoly leánnyal,
25 24| diadalmaskodott volna igazával egy tiszta életű ember; de ő nem küzdött,