Fejezet

 1 9 |    állatja még az is egyszer... Péter mostohád! Be kellene csukni
 2 10|      dolgában.~- Mi van a Kendy Péter osztályos perével? - kérdeztem
 3 10|      után nagy élénken tárgyalt Péter mostohámmal, aki most sokat
 4 10|            Nagy idealista vagy, Péter, az bizonyos! - Na, hát
 5 10|     Tudod - mondtam neki, mikor Péter elment -, az ő parasztjaira,
 6 10|    Szinyéry Lajos gróf, Telekdy Péter maga költségén tartotta
 7 10|       és nagy kortes volt Kendy Péter is, akinek az ügyében csakugyan
 8 12|         ezen. Mióta látom, hogy Péter apád úgy a végit járja Telegden;
 9 12|     évig tartaná még magát ez a Péter!~- Ej, vége annak! Anyám
10 12|    visszafoglalják” a kastélyt. Péter alig győzte lecsendesíteni
11 12|          esküdtek, gazdák mind; Péter kérte, forduljanak vissza;
12 12|        otthon bizony unta magát Péter mellett, aki valami megígért
13 13|     előtt már, a hatalmas Kendy Péter kocsija is. Ő volt az egyetlen
14 13|     soha!” - ismételgette Kendy Péter sírásba csukló hangon, pedig
15 14| Játékkulisszák!” mondta Telekdy Péter fanyar-mogorván a Rousseau-ja
16 14|    persze „igazságtalanság”-ot; Péter kesernyésen filozofált,
17 15|        nehezebb! - kezdte végre Péter valami újságcikk silány
18 15|     egyezségben vannak ellenem. Péter pedig folytatta egyre általánosabban,
19 15|   asszonytípusról nekem Telekdy Péter?... Mikor mind együtt voltunk,
20 18|      minden ablak beszélni tud.~Péter mostohámnak szó nélkül,
21 22|      mint a férfiaknak.~Telekdy Péter sárgult, összeaszott arca
22 23|         mentem; szegény Telekdy Péter nagyon utolsókon volt hetek
23 23|        megszoktuk, hogy Telekdy Péter nincsen. Nem volt már fiatal,
24 24|       limlom könyvet, a szegény Péter uram örökségit, amit otthagytam