Fejezet

 1 4 |      keménykalapját, fényesre kent finom cipőjét, selyem nyakkendőjét.
 2 4 |  szégyenlős időtlensége. Egy szép, finom kultúra veszett ki az idővel -
 3 5 | öltözetformában; de épp azért volt finom és nemes művészet szépen
 4 5 |        anyám gyengéden felhőzte be finom rizsporával a vállaimat -,
 5 7 |        szabású frakkokon, a nagyon finom selyemmel bélelt fecskeszárnyakkal,
 6 8 |         nagy tisztaság valami úri, finom, kiváltságos színt adott
 7 8 |       sokgyűrűs, tubákos ujjaival, finom csipkegallérjával a suhogó
 8 11|       szerette és igényelte mind a finom, csinos dolgokat, módosabb,
 9 11|        előtt: és nem porozni össze finom, hegyeske cipőjét.~Én bizony
10 11|           a haja láthatóan lágy és finom. Az arca csaknem szabályos
11 11|       kitűnő, szokatlan, könnyű és finom parfüm illata érzett rajta.
12 12|        szép így fehér ingben! Ez a finom, nyúlánk fiúalakja, az okos
13 12|            Horváth Dénes látott el finom francia parfümökkel és pompás
14 14|      kiragyog a ruhája hamvaszöld, finom színei közül. A nagy kaméliacsokrot
15 16|            való illúziói egy szép, finom, előkelő vidéki úriasszonyhoz
16 17|           volna akármilyen városi, finom életbe, szép ruhába, divatos
17 19|        kéményen beszállalt a tőzeg finom pernyéje, zsongott, zizegett
18 20|            engem az évek! De vajon finom és csinos, halk és szépen
19 20|            De ha igazán jó, igazán finom és nemes volna Dénes...
20 20|           mestermívű órát - valami finom és tiszta dallamú hangulatra,
21 22|      magyar ételeket, vagy könnyű, finom, százízű ínyencségeket,
22 23|             újra így, ez az igazi. Finom, lágy, kedves, mint egy
23 24|    járt-kelt ott; nyúlánk alakján, finom vállain az egyház álmatag
24 24|           valami érzésbeli alapja, finom, légies, szent kezdete,