Fejezet

 1 4 |             mondogatta néha grószi komolyan, de ellenvetés nélkül. A
 2 5 |        bukott háromból; és egyszer komolyan ijedt volt és szomorú néhány
 3 7 |            ezzel, de úgy látszott, komolyan megharagította. A legközelebbi
 4 7 |           erőlködve, kényszeredett komolyan hallgatta, és néha kissé
 5 7 |        sohasem beszélt velem ilyen komolyan, atyáskodóan még... De rögtön
 6 7 |         felejtett el, már akkor is komolyan vett, a nyáron.~Szántszándékkal
 7 7 |      javában állt még a bál - mama komolyan intett nekem, hogy hazamegyünk.
 8 7 |         szertartásosan, gyöngéden, komolyan megcsókolta az én leányos,
 9 8 |         szóvá tenni, kimagyarázni, komolyan venni! És formás kis kezét
10 8 |     díványra, hogy beszélni akarna komolyan velem!~- Tessék, apa!~-
11 8 |     bizonyos! - mondotta döntőn és komolyan.~- Kedvesem - szólt bele
12 9 | szívesebben - meghitten, asszonyos komolyan -, néha emlegettük az életet,
13 9 |            megcsókol.~Percek múlva komolyan, belemelegedve beszélgetett
14 10|        voltam lepve. Hát csakugyan komolyan veszi, amit én csak félig
15 10|            ellenvetést tesznek, ha komolyan letárgyalják. De nem is
16 10|     igazságról?~- De Magda, te ezt komolyan?...~- Csak úgy gondoltam.
17 13|        Hiripy bácsi ült ott nagyon komolyan és meredten, hallgatva;
18 14|            és végigállta a nézésem komolyan. Elfordultam, de most, a
19 14|           vele; és csak néztem rá, komolyan és mozdulatlanul, nem nyúlva
20 21|     formában vette és élte, nagyon komolyan, és a végső konzekvenciáig.
21 22|      játszik erőlködve azzal, hogy komolyan számba vegye a nőt.~Így
22 22|           sohasem vette túlságosan komolyan az életet. Mennyi csapás
23 24|            Milyen okosan, finoman, komolyan ápolgatta, gyógyította a