Fejezet

 1 2 |        akkoriban vitt el engem Klári anya a Wagner Zsófi tánt2
 2 2 |     ismerte a viszonyokat itt, Klári anya egyszer-kétszer gardírozta
 3 2 |    divatos báli ruhát, amilyet Klári mama hozatott Bécsből akkoriban.
 4 3 |     vagy húsz évvel mielőttünk Klári mama éppígy aludt itt a
 5 3 |        meg most a világ.~Vajon Klári mama is érzett tizennégy
 6 3 |        én nem is szóltam bele, Klári. Nézd, fiam! Idestova tíz
 7 3 |      Senki se láthat a jövőbe, Klári. Tudod, két testvéred nőtt
 8 3 |       sose szóltam a dolgodba, Klári, éveken át. Járt az emberek
 9 3 |    nekem egy fiúgyermekem van.~Klári mama csodálkozva fordult
10 3 |  gondod!... Hanem még valamit, Klári. Én titeket, ugye, férjhez
11 3 |     akarom, hogy férjhez menj, Klári.~- Ilyen siserahaddal? -
12 3 |     fog aludni a te szobádban, Klári!...~Ott maradt egy percig,
13 5 |   benne!” - gondoltam néha, de Klári mama naivul csudálta, és
14 6 |     hangos kacagással utánozta Klári mama, milyen kihúzott pulykanyakkal,
15 13|     szomszéd, püspöki városba, Klári mama egyedül ment. Gyönyörű
16 22| aludnál, úgy tedd magad; ugyi, Klári nagymama is azt mondta.
17 22|   Zsuzsa vizsgázgattak is már. Klári az apja muzsikaösztönét
18 23|      hogy a tizenkét esztendős Klári néha már haloványan, ernyedt
19 23|    összetéptem, újrakezdtem! A Klári dolgában - micsoda ötlet! -
20 23|      küldi át a zálogoshoz?... Klári kicsit affektálni szokott
21 24|      ilyen rigmust mond:~Zimán Klári, aranyrózsa,~Fényes orcád
22 24|        elég itt az én kevesem. Klári is végzett, egyelőre jó