Fejezet

 1 1 |        csak egyszer-egyszer jut eszembe: hiszen én voltam ez. Ilyenkor
 2 3 |      nélkül a dobostorta jutott eszembe s a málnafagylalt, amit
 3 4 |   helyesen volt-e; és egyszerre eszembe tűnt az ő „Kezét csókolom!”-
 4 4 |          öregasszonyos módra... Eszembe jut most, hogy akkoriban
 5 4 | falairól. „Ha fiú volnék jutott eszembe egyszer -, tán el, messzire
 6 4 |     gőgű bizonykodásai jutottak eszembe a mi régebb és igazibb uraságunk
 7 5 |  visszaadásban, és így jutottak eszembe gyors, helyénvaló, eredeti
 8 5 |    békességes szavakat mondott. Eszembe jutott, hogy most csak ő
 9 6 |        szédületét, de utána már eszembe jutott a Telekdy fanyarkodása
10 7 |   megcsinálták a hátunk megett! Eszembe jutott, hogy István a napokban
11 10|    inkább a maguk életét élik!” Eszembe jutott sokszor az anyósom,
12 10|       mindig elfogott a düh, ha eszembe jutott. A Lajos gróf fiatal
13 11|      hanem csak vénebb!” Azután eszembe jutott, hogy itt, Szinyéren,
14 12|   akármilyen félénk és gyöngéd, eszembe jutott, hogy Jenő sokszor
15 12|       nélkül, Zimán Ilka jutott eszembe. „Persze, az özvegy, független
16 15|      kusza álomjelenetek tűnnek eszembe életem képei abból az itthon
17 16|      kocsiján kísért haza. Néha eszembe jutott: helyes ez vajon?
18 18|       is annak érti. Egy percre eszembe jutott szegény nagyanyám
19 19|     haladtunk a Várkert aljáig. Eszembe jutott hirtelen, hogy ott,
20 21|    hirtelen gonosz keserűséggel eszembe jutott az Ábris nagybátyám
21 23|        hanem ha ez a szó jutott eszembe „asszony, nő, nő”, én mindig,
22 23|        valami csak lesz, valami eszembe jut lám. Egy ismerős ária,