Fejezet

 1 1 |       végigcsinálta az ember, ami tőle telt, s amit az életével
 2 1 | fiataloknak, akik borzadva félnek tőle: az öregség nem olyan szörnyűséges
 3 2 |       erővel kellett elmenekülnöm tőle.~Ilyenkor mindig Csabával
 4 3 |  szégyelld magad!~Nem ijedtem meg tőle. Kitört belőlem a rejtező
 5 5 |     kamatra kicsi pénzeket kaptak tőle, akik bérletre ajánlkoztak,
 6 5 |       nyerni kell. Ha Lipi kijött tőle, jókedvűn köszönt be a csukott
 7 7 |            feketében, és megkérte tőle a kezem.~A vőlegényem volt
 8 10|         jóakaród?~- Nem függök én tőle!~Láttam, hogy eltűnődik
 9 10|           zongoráztak, kikérdezte tőle a városi pletykákat. De
10 11|      végképp el vannak ragadtatva tőle.~Furcsán tudott nézni az
11 12|          Jólesett ezt így hallani tőle, csendes, duruzsoló, téli
12 15|    legtöbbet erről; őt faggattam, tőle vártam megnyugtatást, enyhítő
13 16|           ösztönnel kaptam vissza tőle. Az arca szokatlan rémes
14 16|           jött Pestre nyilván, és tőle pártfogást akar. Csalódott,
15 19|        búcsúzás nélkül megszöktem tőle Horváthtal. Hogy előre kitervezett
16 19| kiszolgáltatva egy férfinak, mert tőle kell várnom védelmet, helytállást,
17 19|         egész erőmből ezt akarjam tőle.~Igen, itt laktam már, és
18 19|           módjára őrizgetem magam tőle, és fontossá teszem magam
19 22|    klárist, keszkenőt nem szánnék tőle.” Ő így tudott beszélni
20 23|        leginkább. Sírva búcsúztam tőle megint; az iránta való szeretetillúziómat
21 23|        neki; hisz senki sem várta tőle, hogy másképp legyen. Eltopogott