Fejezet

 1 11| másod-unokatestvérem volt; báró Pórtelky Melanie. Kicsit gyanakvón és felkészülten
 2 11|                 telt, szőke asszony volt Melanie, a Pórtelkyekre őt is csak
 3 11|              vizitszobát most már, mióta Melanie idehozta ezt az új, franciás
 4 11|                 dologban járok! - kezdte Melanie az ő telt, friss, jóleső
 5 11|               éves a kisfiad? - kérdezte Melanie később gyorsan, és elnézett
 6 11|                  Ó, nagyon leköteleznél, Melanie! Igazán kedves vagy.~Jenő
 7 11|                  fognak szólni hozzá! De Melanie előtt lehetetlen volt visszalépni,
 8 11|              Akkortájt hozta itt divatba Melanie a lawn38-tenisz játékot,
 9 11|           tanította rá a kislányokat. És Melanie a megyeház udvarán csináltatta
10 11|                  urammal lehet egykorú. „Melanie túlságosan befogad mindenkit!” -
11 12|                  már biztos!~- Ne mondd! Melanie...~- Főispánné lesz hamarosan,
12 12|               amelyről kell hogy tudjon, Melanie, és amelynek soha-soha nem
13 12|              vagy mindegy neki? Talán... Melanie?... Ezer szerencséje, hogy
14 13|                  vármegyei hajdú, akiket Melanie rendelt át, bontogatni kezdte
15 13|                 ide! Ahová behurcoltam!”~Melanie kocsija előállt, Piroska
16 14|                 fojtott csendjét. Most a Melanie üdén rezgő, kellemes beszédhangját
17 15|                 én.~Másnap meglátogatott Melanie, a főispánné. Elküldte a
18 15|                 szobákat átbérelte tőlem Melanie, valami szegény, őrült testvérbátyja
19 19|                  megtette a magáét. Lám, Melanie bárónő főispánné ma!...
20 19|                Az öreg elhíresztelte itt Melanie meg néhány más ismerős által,
21 24|                nevelni. Ágnest vonzhatta Melanie is, akit nem is barátsággal,