Fejezet

 1 1 |           szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált
 2 1 |         megy!” Pedig nincs igazunk, csakhogy ez már az ő színjátékuk.
 3 1 |  kapcsolódik, úgy-ahogy, az életbe; csakhogy akkor ez még egy kis játszókedv,
 4 2 |          rezeda meg kisasszonycipő. Csakhogy az nagy, igen nagy kert
 5 4 |       életem csendes, őszi napjain. Csakhogy akkor még a jövendő életen,
 6 5 |       birtokrendezési ügyeskedését.~Csakhogy azt is jól tudtam, miért
 7 11|           udvariaskodott az uram.~- Csakhogy még egyéb is, unalmasabb
 8 11|          olyan kockázó gyerekeket!” Csakhogy nem kerültek meg soha többet
 9 11|           pénz!~- Az, az, gyönyörű, csakhogy elmegy! Nekem mind elment. -
10 12|       megint elgondolkozott Jenő.~- Csakhogy átesett a betegségeken -
11 16|    tördeltem a kezét szorongatva.~- Csakhogy nem lehet ám, mert a föld
12 16|              a bűnös gondolatok!... Csakhogy rajtam van a Szűzanya ruhája,
13 16|           is érte jön, és megmenti. Csakhogy itt sokszor le akarják vetni
14 16|             ilyen végigvonaglással. Csakhogy... én karcsúbb vagyok nála,
15 16|          mozdul egy kicsit odalenn! Csakhogy már nekem semmi közöm hozzá!~
16 20|     kedvemre, a régi szenvedéllyel. Csakhogy a sorsom egyszer előbbre
17 20|             a ferblit, kalábriászt. Csakhogy én most... így! Ó, hogy
18 21|      asszony, hivatal, munka, rang? Csakhogy itt is, ott is jól érezze
19 23| mostohafiúnak, bizonytalan sorsra? „Csakhogy az anyaszívvel nem lehet
20 24|     dolgozni. Mint az én Péteremet. Csakhogy akkor az asszony nem kap
21 24|    szándékolt valamit velem mindig, csakhogy erre az ember utólag jön