Fejezet

 1 1 |          Mindennek, ami történik, oly sokféle oka van; nem tudom,
 2 4 |     furcsa kotillionfigurák közé. Oly különös volt itt néha a
 3 4 |           a földi távolságok álma oly meseszerű volt itt, oly
 4 4 |           oly meseszerű volt itt, oly idegen mindattól, ami körülvett.
 5 9 |        szájamra szorította száját oly hirtelen és erőszakosan,
 6 11| papírcifrás köpőládákkal; ó, néha oly otrombán falusiasak voltak!~
 7 12|     szándékosan temettem el. Hisz oly idegen, különálló és különös
 8 13|       néha sértő illetlenségbe is oly rosszul palástolt bárdolatlan
 9 15|        tudom ezt. Ő, szegény, aki oly régen pihen már, tán akkor
10 15|       ilyet bevallani őneki, akit oly pontosnak és tisztakezűnek
11 19|          belém, hol függött össze oly erősen az életemmel. Hisz
12 20|      életem. De így egészben néha oly egyszövésűnek tetszik ez
13 20|  elodázhatatlan rossz előtt. Néha oly kínosan ült rajtam a magány,
14 23|        szájjal, mély horkolásban.~Oly szokatlan kedvben voltam,
15 24|           került ez, és általában oly kevés szót váltottunk egymással.
16 24|      csinálhatnék? A gyerekek még oly sokára állhatnak a maguk
17 24|     okossággal! Hisz nem lehetett oly sok adósságuk, bár egy időben
18 24|      bennem. És akkor ezt láttam: oly sokszor nem én magam éltem,
19 24|     egyszerű a dolog, nem függ az oly világosan a testiektől,