Fejezet

 1 1 |       van még egy kis ráérő pár esztendeje.~Hírt adhatok a fiataloknak,
 2 1 |         kaptam, most harminckét esztendeje. Ez is csudálatos! Hogy
 3 3 |        Nézd, fiam! Idestova tíz esztendeje vagytok itthon, sose kérdeztem
 4 11|       hiszen én már majdnem tíz esztendeje nem vagyok egyéb, mint egy
 5 11|         a művészkedést?~- Nyolc esztendeje, igen, hogy csúz támadt
 6 17|  zaklató problémájáról, ami fél esztendeje minden ember tekintetében
 7 17|        még, ne féljen!... Nyolc esztendeje vagyok így. Ó, akkor még
 8 17|  ablakom alatt, és én már három esztendeje éltem úgy, mint egy apáca,
 9 19|      tekintetes úr... még három esztendeje, mikor hírét se vették szegények,
10 22|     Csak azt csudálom, hogy hét esztendeje eszi már egy ilyen nyomorultnak
11 22|     vidéki barátai, akiknek tíz esztendeje segít már pusztulni szépen,
12 22|     sebeivel így feküdt már két esztendeje. A baját egészségmániája
13 23|         miért kívánhatom-e? Sok esztendeje a nagyapja egymaga nevelte
14 23|       érdekelte a világon. Négy esztendeje nézi ugyanazokat a plafoncirádákat,
15 23|        Tabódy Endre...~Volt tíz esztendeje is, hogy utolszor láttam;
16 23|      jutott ki nekem! Mióta két esztendeje elholt szegény asszony mellőlem,
17 24|              Itt lakunk már fél esztendeje!” És mindig több-több. Te,
18 24|         sor, hogy annak már tíz esztendeje van a megyénél, hát penzionálhatják,
19 24| egyszerre felülkerekedett. „Két esztendeje bolondítja itt a várost,