Fejezet

 1 2 |       felváltva a többi szereplő asszonyok is. Ezzel nagyon lekötelezték.~
 2 7 |    milyen gyakori volt hajdan az asszonyok szótárában! Vajon sohase
 3 8 |          és mindig, mint a többi asszonyok! De nem vagyok én rossz,
 4 8 |    szeretnek cselédet fogadni az asszonyok. Délutánonként, mikor ő
 5 10| posztómándlis, erdődi svábok. Az asszonyok csirkét, libát hoztak, ellátták
 6 10|         pedig a többiek, öregebb asszonyok is, mind feljárultak üdvözölni.
 7 11|         Hisz mi csak gyámoltalan asszonyok vagyunk! És ez a komoly,
 8 11|           színes labda után. Mi, asszonyok talpaltunk, hajladoztunk,
 9 11|         ennyiért. Azért, hogy az asszonyok vannak, és hogy szépek,
10 11|          Nap süt, fiatal, kedves asszonyok szeme ragyog; jóindulatú,
11 12|      szívósan és ravaszul, ez az asszonyok dolga.~Az előszobában csengetés
12 12|          világ, színházak, élet, asszonyok. Szívesen hallgattuk, mert
13 13|       pletykás, hamiskodó városi asszonyok helyett most csak két-három
14 14|         az egész város; új ruhás asszonyok korzóznak a Várkert alatt;
15 15|  Független, erős, küzdésre képes asszonyok kora következik, akik erősen
16 15| ragaszkodol ehhez a városhoz, mi asszonyok, hidd el, mind a kezedre
17 21|      ezek az enyimek az életből. Asszonyok lesznek valaha, mint én.
18 24|   hallgatták parfümös miséken az asszonyok; mivel a kegyúri, grófi
19 24|      divat volt; és a protestáns asszonyok mindenből kimaradva, dúltak-fúltak