Fejezet

 1 4 |   közönséges és kiábrándító.~Sehol annyi színe-illata nincs a szónak,
 2 4 | színe-illata nincs a szónak, nincs annyi hátmegette, ha kurtán és
 3 4 |          legtöbb nóta: és sehonnét annyi igric, verselő, literátus,
 4 7 |        Bizonytalan hosszú nóta, és annyi minden jöhet közbe. Ezek
 5 10|            hozzám nagyon. Ó, most, annyi év múlva és annyi mindenen
 6 10|            most, annyi év múlva és annyi mindenen át sokszor van
 7 10|         nem éreznők annyian annak, annyi sok száz éve. Egy ilyen
 8 13|       törődni, jajgatni most, hisz annyi volt a gondunk. Nekem diktált
 9 14|           hogy semmit nem feledtem annyi esztendő alatt? Mindenki
10 15|           mindenki. Nem volt benne annyi életvágy, hogy ezen túltegye
11 15|             mit gondolok? Tebenned annyi kézügyesség van, Magdusom,
12 16|           menyecske vagy, de van-e annyi energiád? Mert az ilyennek
13 16|    felragyogott körültem és bennem annyi idő után megint egyszer
14 17|          megállt volna itt az idő. Annyi robajos, nagy változás,
15 19|         csak nyert e csapással; de annyi sok régi, meg sem nevezhető
16 20|          szinte elcsudálkozom; hát annyi tömérdek nap minden reggelén
17 20|     gondoskodtam és küszködtem, és annyi éven át mindannyiszor mondtam
18 21|         testvérét; miért is ne? Ha annyi eszük se volt, mint a tyúknak;
19 24|            ez a féreg ne volna itt annyi, verje isten), és nappal