Fejezet

 1 2 |              pénzeken, a mi grószink - Zimán nagymama. De azért még mikor
 2 2 |            kőmíves rakhatta valamelyik Zimán főispán idején.~Itt, szemben
 3 4 |               hegyes szemöldökjeivel a Zimán Ilka vén, megsüllyedt sarokháza,
 4 4 |     szabadosságot. Nekünk lehet! Híres Zimán Klára végigkocsikázhat vasárnap,
 5 5 |        ilyesmit. „Anyja lánya - mondta Zimán Ilka néni, engedékenyen
 6 5 |              két fiúhoz néha berontott Zimán Pista bátyánk a konyhaházba;
 7 5 |              két fiú felekezete is. De Zimán nagymama és anyám is megbecsülték
 8 11|           elébb újságolták nekem; hogy Zimán Ilka néném, az özvegy megfogta
 9 12|                él a világon!” - mondta Zimán Ilka, és tréfás-irigyen
10 12|             egyszerre, átmenet nélkül, Zimán Ilka jutott eszembe. „Persze,
11 14|            hogy ott maradhasson. Pedig Zimán Ilka a szivarnál volt odaát.~
12 15| búcsúlátogatásokra emlékszem még, és a Zimán Ilka fagyos, hervatag szájára,
13 16|               éves volt akkor, egyidős Zimán Ilkával, az unokatestvérével;
14 18|             kacagva suttogták el, hogy Zimán Ilka mint jár most ájuldozó
15 19|             templom közelségében van a Zimán Ilka háza is.~- Nem bírok
16 20|          Bizony, nagyon beszélik, hogy Zimán Ilka tekintetes asszony
17 24|              aztán ilyen rigmust mond:~Zimán Klári, aranyrózsa,~Fényes
18 24|                 ráköszöntem csendesen: Zimán Ilka volt.~- Jó reggelt,