Fejezet

 1 1 |         nem nagyon új és fontos nekünk. Lehet, más ezzel másképpen
 2 4 |         gáncsolt szabadosságot. Nekünk lehet! Híres Zimán Klára
 3 4 |          Idevaló volt az is, és nekünk közel vérrokonunk.~Hogy
 4 5 |     nagy ebédlőt. Hanika dúdolt nekünk csukló, színtelen kis cérnahangján,
 5 6 | embernyi fiát - így mesélgették nekünk -, mert hírül vette, hogy
 6 10|      itt nem... meglesz másutt; nekünk volna jobb, ha a miénk maradna.~-
 7 11|          ez most már befektetés nekünk!” mondogatta Jenő, komoly
 8 11|         dolog. De hát miért ne? Nekünk szerepelni kell most már,
 9 12|         vagy szokatlanok voltak nekünk: idegen emberek, tágabb
10 13|        akkor minden rendeződik. Nekünk most a magunk ügyében kellett
11 13|     kerületében sokat jelentett nekünk. Meghíva, de alig remélve
12 16|       nélkül a városba. És hogy nekünk komoly, rám vonatkozó megbeszéléseink
13 19|        vagyunk mi ketten, nincs nekünk mit félteni! Így, itt együtt
14 22|         hozott pár forintot. De nekünk itthon néha nem volt miből
15 23|          már csak azok fontosak nekünk! Nekünk?... Ne mondja így!
16 23|      csak azok fontosak nekünk! Nekünk?... Ne mondja így! Az olyan
17 23|        szép volt, nem adnak már nekünk, öregeknek, de ez megmarad