Fejezet

 1 5 |             jó, kényelmes párnák közt másnap délig; mert estére megint
 2 6 |             Mi ez? Lesz-e ez tovább?”~Másnap reggelre elmúlt az egész.
 3 7 |                és nem is bántam, hogy másnap visszautaztunk. Ezt a dolgot
 4 7 |        miköztünk az ilyen, tudtam, ez másnap eltitkolni való, soha fel
 5 7 |               anyásan, igazán sokáig.~Másnap eljött Vodicska Jenő gálában,
 6 9 |             nemsokára! - mondta Endre másnap leverten. - Már félve jövök,
 7 9 |          hazugság.~- Képzeld - mondta másnap délben Jenő -, a mi Endrénk
 8 11| ezüstpénzeimet. A mesternek elmondtam másnap úgy, hogy megkívánta. „Vigyél
 9 15|           fontos és becses vagyok én.~Másnap meglátogatott Melanie, a
10 15|           daca és félelme késztetett? Másnap határoztam.~Mint kusza álomjelenetek
11 16|        keservesen elsírdogáltam ezen; másnap délután egy játékboltba
12 16|               bánnak!”... Ó, istenem!~Másnap azt mondta egyszerűen és
13 19|  hétfánfütyülő!... Na, megájjatok!~De másnap benn voltam, és kipanaszkodtam
14 19|   elhatározásig hajszolta magát, hogy másnap újra késlekedve élvezze
15 20|               ha bosszankodtam ezért. Másnap azután féltréfás, tűnődő
16 21|             árokszéleken szedik össze másnap. Szép koszorú a közelijei,
17 22|   összevásárolt nekik. Hazahozták; és másnap visszacseréltük a boltosnál