Fejezet

 1 1 |        rosszabbul, mint bármikor azelőtt; s ebből remélem, hogy a
 2 1 |          gondolkozni sem szoktam azelőtt három éven se annyit, mint
 3 5 |        kedvéért rá se hederített azelőtt. Nagyon bájos volt ebben
 4 6 |    nevetséges báli alakon; pedig azelőtt rá sem ért észrevenni az
 5 6 |      egyformán, ahogy száz évvel azelőtt. Itt még öntöttek gyertyát
 6 7 |          kis sarokdíványon, ahol azelőtt, régen, anyám húzódott meg
 7 7 |    mintha sohase hallottam volna azelőtt. „Mint két összekötött csónak” -
 8 11|           Rábák és egyebek, mint azelőtt, gyerekkoromban, családi
 9 14|         de éppúgy, mint bármikor azelőtt, és ez az egykedvűség felháborított
10 15|         vissza nem élhettem. Ami azelőtt voltam, az megszűnt, kimúlt;
11 16| élményeim ez első, írott záloga. Azelőtt sohasem leveleztem senkivel.
12 16|     nagyban tegezett most; pedig azelőtt úgy kikerülgette a megszólítást,
13 19|         nemigen vásárlok, tudod, azelőtt tíz esztendeig is alig húztam
14 20|         egy nagydarab szőke, aki azelőtt kasszíros volt a Kispipában,
15 20|     hajdanában és anyám és én is azelőtt, megitattam vele, azután
16 23|         óta ilyen hallgatag már, azelőtt mindent elmondott, elrendezett,
17 24|          együtt is maradhattunk. Azelőtt sokszor vagdostuk oda: „