Fejezet

 1 5 |       tud, hogy otthon a komód jobb sarkától indul el bal lábbal.~
 2 7 |       a napod. Ki tudja, jön-e jobb. Az ilyen mind csak véletlen!~
 3 8 |      megengedj, nászom, kicsit jobb időt kereshettél volna ki
 4 10|   meglesz másutt; nekünk volna jobb, ha a miénk maradna.~- Hm!
 5 11|   egészen. De így azért sokkal jobb!~- Ki volt az?~- Egy híres,
 6 12| nőegyleti összetartás címén, a jobb kereskedőket és zsidó asszonyokat.
 7 16|         gyere velem, te Magda, jobb lesz, annyit mondok! Nálunk
 8 17|          meglehet... de hát az jobb, azt hiszi? Különben is
 9 17|      Hogy lehet ez?... Hát nem jobb magának így, ahogy van?~-
10 19|  nyárra két gyerekével.~Mintha jobb kedvű lett volna ő is, izgett-mozgott,
11 20|       De hát ez a sorja annak. Jobb is a’, kézit csókolom, ha
12 20|      vóna a számon kiejteni!~- Jobb volna, ha befogná most is,
13 21|       aki Marcsit gyógyította. Jobb volna a pezsgős, kasszírnős
14 22|     jön... undok!~- Még úgy is jobb kézben lesznek, mint a magáéban;
15 23|      akkor, és a gyermeknek is jobb így; a nagyapja megmondta,
16 24|     két férjet kiszolgált. Hát jobb fordulást, ég veled, ölel