Fejezet

 1 5 |         most össze bennem. Olyan régen volt!~- Lássa, az emberek
 2 7 |     sarokdíványon, ahol azelőtt, régen, anyám húzódott meg egy-egy
 3 7 |  utazástól.~- Fáradt és szomorú. Régen figyelem én már. Megmondjam,
 4 12|     senki sem beszélt róluk, már régen letárgyalták szegény Telekdy
 5 15|         ezt. Ő, szegény, aki oly régen pihen már, tán akkor lépett
 6 15|        elaludt. Még nem is olyan régen az apjával ültünk így mellette! -
 7 15|       rájuk bízott mint anyákra. Régen, amikor minden bőven megtermett
 8 15|       kicsit használhatnék vele. Régen nem súlyosodott rám valami
 9 15|         e nyáron. Milyen szörnyű régen!... Akkor láttam az üres
10 16|         A mi fajtánk volt ő, bár régen elszakadt; a Zimánok asszonyainak
11 17| megcsókolni egyszer Tabódy Endre régen; de rég!... Lihegve szívtam
12 20|         úgy megörültem, ha (mint régen) egy-egy ismerős bejáróasszony
13 23|     ráncokkal ajkam körül. Olyan régen nem vártam én már az élettől
14 23|         eljárt néha hozzám, mint régen, bejáróasszony korában,
15 24|      muffból. - Ó, Magdi, milyen régen láttalak... te, te asszony!