Fejezet

 1 3 |      Harmincegy esztendős vagy, fiam! - mondta halkan, de keményen
 2 3 |      szóltam bele, Klári. Nézd, fiam! Idestova tíz esztendeje
 3 7 |        És ez csak olyan beszéd, fiam; szó, felcsapó láng, ez
 4 8 | szorítással. - Mondd meg nekem, fiam, az a torta ott az asztal
 5 8 |      Nincs helyem a házatoknál, fiam - mondta fagyos-kegyetlenül,
 6 10|      kellett átmenniök. „Csitt, fiam, csitt, belőlük élünk!” -
 7 12|    visszavonuljunk?~- Tudom én, fiam... dehogy, dehogy! Mért
 8 13|         nem megy jól?~- Dehogy, fiam! Sőt... azt hiszem! Jolsvay
 9 23|       már nagy, embernyi jogász fiam van Pesten! - gondoltam
10 23|  zavartan. Bizony, az én István fiam, akit a nagyszülői neveltek,
11 23|         őt nagyon kedveli Lajos fiam, szolgálatait rendkívül
12 23|        Hát csak nézzed, Zsuzska fiam, hadd beszéljen még! Nótába
13 24|    ligetbe a kocsikorzót nézni; fiam, itt az ember szeme lakik
14 24|     biztos. Mit csinálsz akkor, fiam? Csak imádkozz, hogy ha
15 24|     veled, ölel anyád.~Utóirat. Fiam, te! Azt a hét zsák mindenféle