Fejezet

 1 4 |          csak azt mondom, jó vér, eleven - nem hamvába holt -, igazgatja
 2 7 |         nyillalt belém ez a nagy, eleven, szent búbánat. Nem adtam
 3 8 |        terveket és ruhákat; apró, eleven titkokat, és nekem minden
 4 9 |          egy darab vaskos, meleg, eleven életszobor -, mint valami,
 5 11|         tiszta, szőke ember volt, eleven szájú és fehér fogú, az
 6 14|        emberhez való, pompázatos, eleven szerszám a ló; mennyire
 7 14|        akkor bennem mindazt a sok eleven gondolatot, amellyel akkor,
 8 14|          káprázat, olyan tarka és eleven bennem még ma is ez a régi,
 9 16|           az ő hangos, hálálkodó, eleven módja, ezer kérdése, sopánkodása,
10 17|    szemöldöke szinte összeért, és eleven, formás szájából ragyogva
11 17|       divatos szokásokba. Szép és eleven, kedvén tölt leány, magánosan,
12 17|       kisleány már tizenhat múlt, eleven barna fruska. Néniz engem,
13 19|           és rémületes bűzével az eleven, égő dolgoknak, fekete pernyék
14 19| megkülönböztetik a maguktól lett, eleven dolgokat. Mesterséges és
15 24|         de a hitem nem volt többé eleven felhangoltság, emelkedett,