Fejezet

 1 2 |           kellett ez a megfrissülés. Csaba, aki „kunszt”-okat vezényelt
 2 3 |         kicsit, és elgondolkoztam. A Csaba mély horkolása hallatszott.~-
 3 3 |             addig a’! - ordított fel Csaba egy emberevő üvöltésével. -
 4 3 |             áspiskígyó! - vigyorgott Csaba diadalmasan. - Phi!...~Nem
 5 3 |            Grószi letette a lámpát a Csaba ágyára, aki elnémultan tűrte,
 6 3 |           grószi, gondosan átkötve a Csaba fájós karját. Aztán odajött
 7 4 |                  sziszegte még felém Csaba néha dühösen; de az iskolapajtásai
 8 5 |               ha eszébe jutott, hogy Csaba már megint bukott háromból;
 9 8 |              gyereke lehetett volna. Csaba akadozó nyelvvel egyre Bankót
10 13|            kis szeplőkirályné, ahogy Csaba öcsém csúfolta, ajánlásra,
11 13|              minden összejött akkor. Csaba főhadnagy volt lenn valahol
12 15| nagykorúsítható akkor, lelkibetegen. Csaba meg milyen könnyed, úrfi
13 18|              dúló-fúló természetével Csaba öcsém ellen fordult, aki
14 21|         nekem is, ugye? Vagy a híres Csaba öccsével tartani a barátságot,
15 22|             de ebben sincs köszönet. Csaba végleg elzüllött. Néha faluról