Fejezet

 1 1 |         látnom sem kell, ha nem akarom. Segítségre pedig közel
 2 3 |        rád... mindenképp... Azt akarom, hogy férjhez menj, Klári.~-
 3 8 |        egy kérdést, lányom. Azt akarom, felelj meg arra, amit kérdek.~-
 4 9 |        Menjen, most rögtön! Nem akarom látni többet!~Futva értem
 5 11|         emiatt: a kislányaimhoz akarom.~- Ó, nagyon leköteleznél,
 6 13|         kéznél.~- Jenő, lelkem, akarom, hogy megmondd őszintén
 7 13|        Őszintén!~- Nem, azt nem akarom. Meg ne próbáld, Magda!
 8 15|   igazán, őszintén nekem, tudni akarom, mit gondol erről! Igaz-e,
 9 15|      teher nélkül áll most. Ezt akarom!” És szisszenés se hallatszott,
10 16|       csökönyösséggel. - Én azt akarom, hogy Vulpaverga legyél
11 17|       megmondtam, hogy a postát akarom tanulni Inácskón. „Meg lehet
12 18|  fogatán Szinyérre, amikor csak akarom!... Mert tudtam, hogy e
13 21|         valaha, mint én. De nem akarom, hogy a sorsuk legkevésbé
14 22|         menjenek lányok is. Azt akarom velük, nem bánom, ha addig
15 24| segítget leginkább, bár nemigen akarom, hiszen nekem elég itt az