Fejezet

 1 3 |        ott körülhordanak, és mi abból se kapunk. Félig gyerek
 2 3 |     megyében. Jött a Gebey fiú, abból se lett semmi. Kendyvel
 3 8 |       hiszed-e, ez a selyem még abból a végből való, amit az apám
 4 11|        őket, és gondolják: elég abból a deszkán, most a magam
 5 15|     tűnnek eszembe életem képei abból az itthon töltött egy-két
 6 16|       időben. És hogy éltünk mi abból! Mondták, hogy ezért a lakásért
 7 18|       gyerekemre gondoltam; hát abból mi lesz? De Horváth jött,
 8 19|   kötött, nyűttes Nagy Ivánt,52 abból böngészte a családfákat.
 9 19|    utcákon át.~Ezek az emlékeim abból az országraszólón szörnyűséges
10 20|     itthon. És meg lehetne élni abból az irodából egészen jól,
11 21|     váltam benne. Én nem voltam abból a fajtából, akiket jobbá,
12 21|        cseléd bérét, a tűzifát? Abból, amit naponta odalök?~-
13 23| költőpénznek; marad negyvenhat. Abból tizenötöt mindjárt félreteszek
14 23|       két rontásos szeme néz ki abból a hamvas virágarcból, magát
15 24|       habzsolva, dúlásig evett. Abból a havi hatvan forintból