Fejezet

  1 1 |           ideje már. Messzire tőlem csak megy tovább az élet, baj,
  2 1 |          természetes - minden egyéb csak magahitető fontoskodás.~
  3 1 |      rosszabbat is megértem már, és csak kevés igazán jót; az is
  4 1 |             kevés igazán jót; az is csak úgy tűnik, mint az álom.
  5 1 |         kezdődik - ugyanaz a darab, csak más szereposztással, más
  6 1 |          mint a fiatalok hiszik. Ők csak a saját lelkiállapotuk szerint
  7 1 |            életben elváltozunk, nem csak a halálban - és én nem felelhetek
  8 1 |          érdeklődése a sorsuk iránt csak szándék, magaáltatás; ilyenkor
  9 1 |           nélkül élek. Sok mindenre csak most érek rá. Idáig nagyon
 10 1 | kitalálásait, jó regényt és effélét csak most szeretem igazán, és
 11 1 |            most szeretem igazán, és csak legutóbb tudom megismerni
 12 1 |            annyit, mint most egyen.~Csak úgy - gondolkozni; és mindig
 13 1 |       lapozgatom néha a múltamat; s csak egyszer-egyszer jut eszembe:
 14 1 |           éppen úgy történt-e, vagy csak sokszor gondoltam és mondtam
 15 1 |           hegyes vidéken jár - néha csak egypár lépést megy odább,
 16 1 |      élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint
 17 2 |           ártatlan kisfiú. Vele, ha csak ketten voltunk együtt, egészen
 18 2 |           övé Rombertáró király. Mi csak álruhában járkálunk itt
 19 2 |          földön, s a grószi házában csak véletlen élünk; igazában
 20 2 |        fáján a meggyet, barackot. - Csak a rostélyos, alacsony ablakok
 21 2 |             de a két fiút küldtem: „Csak előre! A harmadik ablak
 22 2 |       árnyékok estek rájuk. Egyszer csak úgy tűnt fel, hogy két embertelen
 23 2 |     megintettek a magyar beszédért. Csak a sváb lányok, néhány módosabb
 24 2 |            igen szerettem játszani. Csak varrtam nekik nagy, cifra
 25 3 |         mennyire megéreztetik, hogy csak folytatói vagyunk az előttünk
 26 3 |             jelent: ahogy ők, mi is csak megleszünk!... Most megint
 27 3 |             más asszonynép körülte, csak Ilka néni s a két sovány,
 28 3 |      hirtelen a szemközti ágy felé, csak mert tele voltam belső zavarral,
 29 3 |   váratlanul rögtön.~- Miért nem?~- Csak!~- Ne mafláskodj! Miért?~-
 30 3 |          fiú olyan ostoba!~- És nem csak ezért! - akadozott az öcsém
 31 3 |            akartok lányt beengedni. Csak meg ne mondjam anyának,
 32 3 |              Dohánylevelet szívtok. Csak ne legyek én ott holnap,
 33 3 |       elborított a düh forrósága.~- Csak neked álljon feljebb, te
 34 3 |             te hagytad.~- Nem igaz! Csak azt mondta, hogy a meghalt
 35 3 |              te istentelen, megállj csak! Te!~- Ő kezdte! - kiáltottam
 36 3 |         hogy az ingét félrehúzza.~- Csak karcolás! - mondta akkor
 37 3 |   rezignáltan és keservesen.~- Hadd csak most! - mondta szigorúan
 38 3 |   vége-hossza. Jó ideig azt hittem, csak lesz már valami, de így,
 39 3 |             mióta apád elhalt. Vele csak megvettük fél adósságra.
 40 3 |           arra ment azóta. Most már csak azon iparkodok, hogy ti
 41 3 |          mennyi van még belőle. Itt csak ruhára költöttél; igaz,
 42 3 |         jobbak voltunk a maiaknál - csak egymással egyformábbak valahogyan.~ ~
 43 4 |      elszürkül körülöttünk a tájék; csak azokat a napokat vesztettük
 44 4 |          világa nem tágasabb ennél. Csak más.~- Formás fruska, csepp
 45 4 |          lyánykeble formája anyjáé; csak gömbölyödjék kicsit, töltött
 46 4 |        szemei. - Na, ügyeske máris, csak azt mondom, jó vér, eleven -
 47 4 |      tereket lefoglaló huncutságait csak az ő agyafúrtsága tudja
 48 4 |   töretlennek önmagamban még. Éppen csak hogy én öntudattal tudtam
 49 4 |     magamban sok olyat, amit anyáim csak sejtve találtak el még.
 50 4 |            láthatott rajta bánatot, csak gőgös, hetyke haragja van,
 51 4 |           mulatásból jövet, egyszer csak beállított a Bankó teljes
 52 4 |           nem lépte át a küszöbünk, csak úgy, hirtelen szándékkal
 53 4 |            áll itten a parasztéhoz, csak még tarkább, virágosabb.
 54 4 |          lobbanó szeműt, magatudót, csak ruhát kellett volna cserélnie
 55 4 |            nem néztem jobbra-balra, csak mentem át a dolgokon, mint
 56 4 |             ősi falut, Pórtelket is csak megyegyűlés vagy családi
 57 4 |       kalandokat, ezt is és mindent csak így más által - egy férfi
 58 4 |           nem köthető gondolat. Tán csak most, elcsendesült napjaim
 59 5 |             horpadt mellű teremtés. Csak most gondolok vissza, milyen
 60 5 |        bomolva, forogva és rezegve, csak valami szikrázó, aranyos
 61 5 |            szemű asszony, de inkább csak hogy beszéljen, csak megállapításul.
 62 5 |         inkább csak hogy beszéljen, csak megállapításul. Mert kizárt
 63 5 |             után! Meg hogy táncolni csak úgy tud, hogy otthon a komód
 64 5 |           volt!~- Lássa, az emberek csak ezt tudják nálunk! - mesélte
 65 5 |           Eszembe jutott, hogy most csak ő kísér haza; a többiek
 66 5 |               Ha férjhez adom, majd csak hivatalos lesz a lagzira,
 67 5 |             úgy tett később, mintha csak az elhalt öccse gyerekeiért,
 68 6 |                               6~Még csak a második farsangom volt
 69 6 |             tizennyolc éves múltam. Csak nagyon lassankint, mint
 70 6 |     körülbelül együtt maradt azért. Csak mintha valahogy más színt
 71 6 |        csárdásügetés közben egyszer csak a táncosra, jó ecsedies
 72 6 |       esztendő messziségében megint csak az én lánygyerekeim sorsát
 73 6 |           semmi szándéka nincs még; csak a kis izgalmak, ünnepek
 74 6 |            kárt, nyereményt, árakat csak úgy a fejében tartotta,
 75 6 |            a fejében tartotta, vagy csak találomra intézte tán. Nagyjában
 76 6 |            olcsóbb, jó holmi; de ők csak dolgoztak, szokásból a híréért,
 77 6 |           ábrándozás, regényolvasás csak lusta, városi dámáknak való.
 78 6 |               Lássa - mondta akkor, csak úgy hirtelen és szokatlan
 79 6 |            sose lenne vége! Egyszer csak nem gondolkozna tovább az
 80 6 |             ezüstös, fátyolos pára; csak mentünk. A fasor végén voltunk,
 81 6 |             pedig nem vagyunk azok. Csak nem találta el, hogy mit
 82 6 |           mintha tetszett volna is, csak valami röstelkedésformát
 83 6 |         idegen országba, utaztatta, csak hogy itthon ne legyen. „
 84 6 |             szolgáltak fel. Ezekről csak suttogva beszéltek előttem,
 85 6 |          kerekes székben tologatták csak; de a szép, rossz, öreg
 86 7 |            sokszor, nagy fennszóval csak azért is mulatós, és titokban
 87 7 |             bajom - feleltem -, tán csak fáradtnak látszom az utazástól.~-
 88 7 |    vármegyéből; de a városiak közül csak mi, Kallósak, a Reviczkyek
 89 7 |             és balga játszódás volt csak - ez, így az igazi, most
 90 7 |           így az igazi, most tudtam csak meg a jelentését. Eddig
 91 7 |             meg a jelentését. Eddig csak a testem ringott, és kábult
 92 7 |           káprázata szállt körültem csak csalóka mámorban; de most
 93 7 |        persze, a nyíri Tabódyakból! Csak nem a Pásthy Anna fia? Lehetetlen!
 94 7 |         mellette ült egész este, és csak a négyest engedte táncolni
 95 7 |             táncolni nagy kegyesen. Csak mikor a szupécsárdás véget
 96 7 |      jószágom, kis okosom, te, nézd csak! Ez nem lehet minálunk,
 97 7 |             nehezen engednék! És ez csak olyan beszéd, fiam; szó,
 98 7 |             tudom én! Hagyja el!” - Csak hát kisírtam egyszer magam.~-
 99 7 |           jön-e jobb. Az ilyen mind csak véletlen!~Így beszélt, ilyen
100 8 |             mindig. Meddig?... Amíg csak élünk!...~Jenő kiitta a
101 8 |          idegenben tanulnak, grószi csak Istvánékkal törődik, és
102 8 |         tőlünk ennyi velüktörődést! Csak kedvesen, szépen mindig!~
103 8 |             volna ki a szájamon. Én csak az udvarlókkal, szerelmes
104 8 |        csökönyös rosszindulat. Vagy csak én hittem úgy? Mint aki
105 8 |        valami baljóslatot, mint aki csak felfüggeszti, de fel nem
106 8 |            merészen.~- Köszönöm! Én csak egyféle húst szoktam enni
107 8 |             velem!~- Tessék, apa!~- Csak egy kérdést, lányom. Azt
108 8 |            a háromféle pecsenyéről, csak még azt a gizgaz virágot
109 8 |        egész fölösleges kiadásotok. Csak egy estére. Azért, hogy
110 8 |   szószékies beszédet. Mit mondjak? Csak itt volna Jenő. Vajon van
111 8 |            a többiek előtt, egyszer csak Vodicskáék elé került, és
112 8 |            vannak pedig őköztük is, csak hát persze könnyű úgy, a
113 9 |      nyilallás; vagy türelmetlenség csak, életszomjúság. Néha úgy
114 9 |           semmi különös akkor este, csak valami biztos várakozás
115 9 |         vétek és édesség abban volt csak, ahogy egymás felé loptuk,
116 9 |              Aki már nincsen?~- Tán csak hogy ráemlékezni tudjak
117 9 |            hogy semmit se várhatok, csak tűrjön el egy kicsit. Hogy
118 9 |           sétatér zúzmarás fái közt csak a hó világított már -, aztán
119 9 |          Levelet hozott neked, nézd csak. Az Endre írása? De bolond
120 9 |          nagy lepedő pesti újságot. Csak percek múlva szólt fel belőle.~-
121 9 |           Olvasatlanul!... Miért?~- Csak!~- Magda!...~Nagyon sápadtan,
122 9 |          nem jöttetek? - kérdeztem, csak hogy épp mondjak valamit.~-
123 9 |         percekig. Mindegy, mindegy! Csak ne kérdezzenek, ne bántsanak!
124 9 |        nagyon-nagyon nehéz élettől.~Csak félig tudtam róla később -
125 9 |              ha meg nem magyarázza. Csak az nem helyes, hogy nem
126 9 |              ilyesmitől féltek. No, csak most vigyázzunk rád, az
127 10|         félig eltávoztam volt már. „Csak visszaélni magát az életbe!” -
128 10|             Emlékszem, hónapokon át csak ténferegtem, és homályos
129 10|             az ő odaadó szeretetét? Csak - pedig vétek erre gondolni
130 10|       tudott, szándékos és kenetes. Csak ne emlékeztetett volna az
131 10|          vásáros napok délelőttjein csak úgy rajzott be a sok poros
132 10|             komolyan veszi, amit én csak félig tudott céllal mondtam;
133 10|          tudott céllal mondtam; tán csak úgy asszonyos ösztönös ötletből.~-
134 10|       tájéka legkivált. A vármegyét csak alá kellene aknázni, bombát
135 10|            Magyarországban? Jó, jó, csak legyints a kezeddel! Könnyű
136 10|            a részleteket. Te mindig csak az általánosságnál, az elméletnél
137 10|             birtokosoknak is bőven. Csak renitenskednek, mert ez
138 10|       persze, ezen igyekszünk majd. Csak aztán a nyelvecskédre vigyázni,
139 10|           hogy kérdezhetsz ilyet?~- Csak úgy gondoltam, nézd, az
140 10|        Magda, te ezt komolyan?...~- Csak úgy gondoltam. Talán te
141 10|        tudok jól beszélni erről, én csak egyszerű katonája vagyok.~-
142 10|    elvesztette az óráit, és egyszer csak - ahogy jött - eltűnt a
143 10|             tisztiházak uzsonnáin. „Csak hadd irigyeljenek, az jó” -
144 11|       Melanie, a Pórtelkyekre őt is csak az orra különös hajlása
145 11|          ezen túlemelkedett-e, vagy csak jól palástolja?” - töprenkedtem
146 11|            már őróluk mondta Jenő: „Csak csínján, csak kedvesen velük,
147 11|         mondta Jenő: „Csak csínján, csak kedvesen velük, utánuk élünk!”
148 11|           fiskálismesterségnek! Még csak kezdődő, tervezett dolog
149 11|      zsombék alatt pihentek még, és csak vízimadárnak adtak fészket.
150 11|             hogy „mihozzánk”? Ojjé! Csak persze külön kis szoba kell
151 11|          gondoltam -, neki most már csak úgy jó, ahogy a menye él,
152 11|        formák igazításával. Hisz mi csak gyámoltalan asszonyok vagyunk!
153 11|          terheljük, azt elintézzük, csak a neve, a személyes tekintélye
154 11|        szerepelni kell most már, ez csak javunkra lehet.~- Hány éves
155 11|   asszonytudományt?~- Nem értés ez! Csak úgy silabizálom! A maga
156 11|          nagyigényű; egyedül állok. Csak süssön ilyen szépen a nap,
157 11|             hogy nagy kár értem! Én csak kísértem Perényit, a nagy
158 11|             tetszik nekem. Az ilyet csak én láttam és csak akkor
159 11|             ilyet csak én láttam és csak akkor egyszer úgy, ha visszamennék,
160 11|           beszéd?~- Dehogy, dehogy! Csak gondolkozom! Olyan furcsa!
161 11|             mint ez a város, nézze, csak hetek óta vagyok itt, és
162 11|          lesz fiatalabb nála, hanem csak vénebb!” Azután eszembe
163 12|          élünk; én tehetek-e arról, csak én akartam? A fáradsága
164 12|         kiigazodik lassan, meglásd! Csak egészség legyen! Nem ogunk
165 12|            aztán meg a jövedelem is csak több mindig. Hiába, most
166 12|        benne van...~- Bizony, Jenő, csak az ér valamit. A vármegye,
167 12|             kerül egyszer csinosan! Csak vagy két évig tartaná még
168 12|              ha egyszer elkezdődik! Csak legalább mi fennmaradjunk,
169 12|        levél? Hát igaz is, Jenő, te csak olyankor kezded ezt! Hát
170 12|            Hát min takarékoskodjam, csak azt mondd meg? Leánykoromban,
171 12|            panaszképp mondtam. Majd csak... Magdi... majd lesz ez
172 12|           fontosabb életdolgot, még csak a lakáskiválasztást vagy
173 12|       igazán csitt egyelőre! Ma még csak én tudom a gróftól. Hát
174 12|           el lehet jutni mindenhez, csak biztatni, akarni, zavarni
175 12|             nem akart velük semmit. Csak nyugodt életet itt, tiszta
176 12|      mindjárt minálunk vizitelt, és csak azután a többieknél. Ha
177 12|        naponta, s a pádimentom39 is csak úgy volt jó, ha magam tenyereltem
178 12|         meglepődtem szinte, hogy ez csak így megy, egyszerű kilakoltatás
179 12|        forduljanak vissza; meg újra csak elindultak; ilyen volt az
180 12|           meghúzódom a kuckóban. És csak nézem!...” - Ezt mondta
181 12|         percig, mikor később megint csak behúzódott az irodába a
182 12|    megcsendesült egy ember... pedig csak egy-két évvel öregebb Jenőnél.
183 12|    megtudtam, sok mindenre rájöttem csak úgy, végiggondolás útján.
184 12|           veszélytelen! Az a jó! Én csak úgy nézésre, szemmel játékra,
185 12|      megalkuvása, minden asszonytól csak annyit venni el, amennyit
186 13|    zaklatták érte. Azt felelte, már csak három hónap választja el
187 13|          maga kereste fel. Egyelőre csak csínján, többet beszélve
188 13|            haladékot. Tudtam volna, csak egyszer mosolyogva nézni
189 13|           bárdolatlan áhítozásával. Csak egy intés kellett volna
190 13|       városi asszonyok helyett most csak két-három korosabb néni
191 13|         próbáltam szórakoztatni, és csak fél füllel figyelhettem -
192 13|             az ebédlő küszöbén. Már csak Hiripy bácsi ült ott nagyon
193 13|             semmit, a vagyon apámé! Csak felzaklatnók.~- De mi lesz
194 13|             ez felmegy ám, az égig. Csak most nincs szél, várni kell.
195 14|       kastélybeli, főúri vacsorához csak Kendy Pétert és az öreg
196 14|          hívták meg közülük: azt is csak asszonya nélkül.~Oláh szőttest
197 14|       pompás volt ez az este. Vajon csak énnekem olyan éles az emlékem
198 14|             szembeszálltam vele; és csak néztem rá, komolyan és mozdulatlanul,
199 14|            sikerült németséggel, és csak nagyon kevéssé remegő hangon. -
200 14|             élet az, pompás torony, csak soha egy pillanatra sem
201 14|   elkábított fiatalasszony fejével. Csak a grófék távoztak az udvarral,
202 14|           benn a bizottságban. Hisz csak most került ide, két hónapja.
203 14|   lehetünk-e? Már két nap hiányzott csak. A benn rostokoló vidékiek
204 14|            benn „királyfilátni”, őt csak a választás reggelére vártuk.
205 14|           telt el egy félóra.~- Még csak magát jöttem megnézni; hogy
206 14|          végre biztosat mondhassak. Csak ezt jöttem megmondani, és
207 14|          tartotta nagyon soká. Amíg csak vissza nem jöttek. A szívverésem
208 14|      Szegény, szegény jó uram!”~Már csak zavarosan emlékszem, mint
209 15|            szagos kávé adhat nekem. Csak az merjen ítélve és kutatva
210 15|  felébredésre; hogy rossz álom volt csak az egész, semmi sem történt.~
211 15|            mert a sorsát akarta: és csak egy szörnyű véletlenen múlt,
212 15|          erre a gondoskodásra, vagy csak a megvetés és gyűlölség
213 15|    elgazdálkodta az anyám vagyonát, csak üres szentenciákat papol,
214 15|            Dénes?... De hiszen ő is csak szavakkal!... Nem, ez csúnya,
215 15|         rossz gondolat! - Ő idegen, csak jó barát, aki tartózkodó
216 15|           Most már az egész világon csak ez az egy szeret engem igazán;
217 15|    emlékembe hoztam a szavait, vagy csak a hangja aggódó, meleg rezgését,
218 15|        semmire ne gondolj egyelőre. Csak az egészséged, ez a fontos.
219 15|      barátra van szüksége bármiben, csak inteni kell nekem. Tűrjön
220 15|    leleményesebb mindnyájunknál. Ma csak azt tudom, hogy végtelen
221 15|           szerencsét próbálni, vagy csak hogy vonzott az ismeretlen
222 15|           könnyeim égető-keserűen. „Csak egy időre!” - biztatgatom
223 16|             az elhatározásra, az is csak asszonyos érzés, szerelemforma
224 16|   oldalszoba szárnyas ajtaját, mert csak az ebédlőben volt befűtve
225 16|            s a málnabokrokkal... És csak aludni lehetne legalább!
226 16|        tébolytól riadt kék szemeit. Csak most, amíg vártam rá a rosszul
227 16|        magad! Segíthetsz rajta? Még csak az egészséged menjen tönkre,
228 16|          szépen leszel akkor! Gyere csak, öltözzünk ki szépen, menjünk
229 16|             az igazi párizsi holmit csak Pesten láthatod. A gyászruha
230 16|        milyen nagyon senki itt, aki csak lóvasúton jár, nem gumikerekűn,
231 16|             lement, és akkor vettem csak észre, hogy Marika hevesen
232 16|       mindegy az, ki tudja azt itt? Csak az elegáns világban kötelező!...
233 16|            vagyunk „elegáns világ”, csak afféle ingyenpáholyos kis
234 16|        nagyon átéreztem akkor. Vagy csak egy bántott? „Horváth Dénes
235 16|        nagyot néznek majd; de mondd csak, mit adnak neked helyébe?
236 16|           akar lenni és a maga ura. Csak persze vigyázni kell, okosan
237 16|        Persze... hm! Bizonyos, hogy csak akkor volna értelme, ha
238 16|           fogok korcsolyázni mégse! Csak nézem.~Losonczy Attilát
239 16|             kellett, mint a kenyér; csak addig volt élet az életem,
240 16|             mentem haza. Nem, énrám csak a képzeletemen keresztül
241 16|       megvádoltak is rossz nyelvek, csak szerelemről, romantikás
242 16|             kitartottakról, akikkel csak „úgy bánnak!”... Ó, istenem!~
243 16|         ellehetsz a nyáron, valamit csak kilelünk; bizonyosan jobban,
244 16|          velem nagy válságos dolog; csak ha véletlenül. És nem mertem.
245 17|        szellemét a változó idő. Itt csak az asszony őrlődött meg
246 17|    eltökélésből íródott sorok; vagy csak én éreztem így! A csupa
247 17|       percei; de ezeket a csúcsokat csak valami görcsös egységet
248 17|   összefüggésbe. Koholt dolog volt, csak úgy kitaláltam, de éreztem,
249 17|              hogy ő is van. Neki is csak mondja néha ezt: „Szeretem!”,
250 17|             hogy köszönjön.~Egyszer csak virágban állt, rózsaszínellett
251 17|         piszkoskodtak, jó még, hogy csak áthelyeztek. Annak már három
252 17|         három éve. Itt senki sincs, csak a parasztok. Elolvastam
253 17|       kezdte. Emlékszem, hogy előbb csak a pitvarajtóban köszönt
254 17|             le a ládára!” Attúl már csak kicsi kellett, hogy bévül
255 17|          éltem úgy, mint egy apáca, csak a pénzkuporításnak. Szép
256 17|          Majd meglátja még maga is, csak próbálja utánam. Azt kívánom.~-
257 17|    bolondító, sokféle jó szagot. Ó, csak a fiatalság, csak az ne
258 17|        szagot. Ó, csak a fiatalság, csak az ne múlna el soha... Igen,
259 18|          olyan gyorsan, egykettőre! Csak ilyen csirkék közt látszom
260 18|    hallgatás után én írtam először! Csak úgy, asszonyos ravaszul,
261 18|           fogatán Szinyérre, amikor csak akarom!... Mert tudtam,
262 18|    semmilyenül röppent el ez az év! Csak ott van élet énnekem, hiába,
263 18|              rokonokhoz; és egyszer csak nyájaskodva kezdték kérdezni
264 18|         fojtott perc reszketésében. Csak október közepén mentem ki
265 19|            hogy fel ne járódjék; és csak harmadnap, szárazon seperték
266 19|            váltott szót paraszttal, csak a kutyakorbácsot suhogtatta
267 19|           utol az ital mániája, tán csak éjszakai ébrenléthez, munkához
268 19|         csalhatja, kutyája lesz. Én csak főzök, főzök valamit, mikor
269 19|            tej nem is volna jó! Hát csak eriggy, ha mán nem férsz
270 19|          kincses jószágot.~Úristen, csak tavaszodna, tavaszodna már!
271 19|            füstös lángok kormoznak, csak a kötőtűm zörög, és egy
272 19|             vagyok-e én most? Hátha csak álomkép mindez? Azt hiszem,
273 19|          milyen tiszta az ég! Gyere csak, Magdi, nézd el! Ne bújj
274 19|       kiáltok!~- Ne bolondulj, hisz csak!...~- Pusztuljon, alávaló!
275 19|       pallérok. Hát itt a nagyházba csak három szoba lesz olyan,
276 19|         Jöjjön, amit akar! Valahogy csak vége lesz egyszer.”~Szinte
277 19|             isten ments, gondoltam, csak azt ne higgye, hogy erre
278 19|       nehogy elhíreszteljenek, majd csak megérik ez magától. Lássuk,
279 19|             keserűség, hallani kéne csak, mikor beboroznak egy kicsit,
280 19|            király fia nem halt meg, csak a képmását temették el;
281 19|         hogy kedvét lelje... Bizony csak megholt az, kérem, mesebeszéd
282 19|     elmaradoztak, az öklüket rázták csak utánunk.~A szőlőskertek
283 19|            előlünk a szörnyű képet, csak a vérszínű ég villámlott,
284 19|             zajongás jött közelebb. Csak lépésben mehettünk, mert
285 19|         keveredtünk.~- A Megye utca csak feléig égett! Jaj, csuda,
286 19|       perctől kezdve fecskendőzték. Csak a porkoláblakások égtek
287 19|           enyimek közül. Ejh! Úgyis csak terhemre volt az a sok lom,
288 19|             meg forgalom meg minden csak nyert e csapással; de annyi
289 19|          Szökés”!... igen, így kell csak nevezni az eltávozást, és
290 19|       járhasson hozzám szabadon, és csak annak éltem, hogy élesszem
291 19|            az anyagiak... ejh, majd csak lesz valahogy! Az különben
292 19|           sem az én dolgom!... Most csak védekezni, megállni tisztán,
293 20|             is illik bizony, de mán csak ne tessen haragudni, megmondom.
294 20|         Iszen az már... semmi se... csak a fő’d több vele! Vén élhetetlen,
295 20|            a bosszús szégyenkezésem csak most lett úrrá a kíváncsiságom
296 20|             ezeket ne viselhetné!~- Csak ne okoskodjék, Trézsi! Beszéljen,
297 20|             vóna - így beszélik, én csak aszerint mondom - az egész
298 20|        ráolvas, vagy mit csinál!... Csak tudom, benne van az is,
299 20|             jó élet köztük. De azér csak ne tessen hinni az ilyen
300 20|         éreztem. „Én belementem, ha csak ez kellett; ám lássad, hogy
301 20|     elfogyott. Végre öltözködnöm is csak kellett valahogy, bár nagyon
302 21|              Hát már minden, minden csak énrajtam megy keresztül?~...
303 21|         verni a hűdéses ujjaival... Csak ül és pipál; elgondolkodva
304 21|       idegenek közt adja ki. Itthon csak eszik, alszik, és kiszolgáltatja
305 21|          megállt a villa.~- Semmit! Csak az a megjegyzésem, hogy
306 21|            azok a domíniumok?~- Így csak egy olyan kötelességtelen
307 21|          velem, meg szivaroz velem, csak kellemesebb, mintha hárpiáskodnék.
308 21|              a közjegyző úr. Ez már csak szépen kisemmizte a három
309 21|        fizet, mint a köles. Így már csak elérhet az ember egyet-mást
310 21|           magamhoz rántottam magát. Csak azt csodálom, hogy elfogadja
311 21|        felöltőt, botot. Ez a frázis csak formás átmenet és gunyoros,
312 21|           marasztgassák, békítsék. „Csak menne már, csak sietne,
313 21|          békítsék. „Csak menne már, csak sietne, pusztulna hát, ha
314 21|             is! „Azért se! Most már csak menjen!”~De hogy egyedül
315 21|          nekem semmi se jön, hiába! Csak lélekszakadtig munka, ösztökés
316 21|              mintha én magam volnék csak az oka, hogy lettek. Milyen
317 21|           véletlenül jut, mindennek csak fölötte vagy kívüle lebeg,
318 22|             kelletlen perceiben, és csak a foga közt káromkodott
319 22|         viszonyunk; és tulajdonképp csak szavak, egyre nyersebb,
320 22|          epemérgét; ahogy végre már csak azért kiáltanak egymás felé
321 22|  lenyűgözöttség kínja, ó, ezek mind csak szavak igaz, de rettentőn
322 22|           de a következő alkalommal csak még pokolibb, még szörnyűbb
323 22|           hóbortom; és ha néha (tán csak hogy ingereljen) védelmébe
324 22|              milyen fentről beszél! Csak azt csudálom, hogy hét esztendeje
325 22|       szépen... jó kis meleg ágyba, csak jöjjön!...~A kis Marcsi
326 22|             az is.~- Drága anyucim! Csak tudnál úgy tenni, hogy ne
327 22|         közönségességek is, hiszem, csak a házassága idején merültek
328 22|      legtöbb zavar elsimult szépen; csak a károsult parasztok maradtak
329 22|         elkunyoráltatni -, amennyit csak lehetett: ruhára, cipőre
330 22|         szolidáris vele ilyenekben.~Csak úgy, szinte magától adódott,
331 22|             lehanyatlása idején is; csak a családjának volt rossz,
332 22|             családjának volt rossz, csak azt vitte süllyedésbe. Nem
333 22|        úgyis elmúlt volna! Most már csak felnevelni Marcsát, Zsuzsit,
334 22|        Nietzsche megegyeznek ebben. Csak a mai beteges mívelődés
335 22|        szegény testében, a doktorok csak egy száz évben egyszer találják
336 22|       teljék öröme szegénynek, hisz csak a nyelve kívánja, megemészteni
337 22|        mondta anyám jóízűt nevetve, csak már meglátogatna egyszer
338 22|        rajta?~„Kislányaim, lelkeim, csak ti tanuljatok! Mindenáron,
339 22|     testemnek már úgyis mindegy. Ti csak készüljetek szebb, diadalmaskodó,
340 22|            kutyája egynek se lenni. Csak tanuljatok, mindent; ha
341 23|      telését, évek, évszakok múltát csak a gyerekeim fejlődésén mértem
342 23|    tanították, és a mostani levelek csak fejlettebb stílusgyakorlatok
343 23|            nagyapja megmondta, hogy csak akkor gondoskodik róla,
344 23|     tragikus anyai ragaszkodást; de csak csudálkozással és hűvös
345 23|             a megvetés fojtott dühe csak egy-egy összeharapott szónkban
346 23|          igaza van, a gyerekek, már csak azok fontosak nekünk! Nekünk?...
347 23|       mennek a szívünktől! És akkor csak a vallás marad, az égben
348 23|         Mindig neki gyónjék; én már csak nála tudok!... A levelet...
349 23|  dohányoztak, de láttam, hogy anyám csak színből és erősen odafigyel
350 23|     adhatott konyháravalót: egyszer csak nem jött haza estére; megint
351 23|          ilyen nap reggelén egyszer csak cigánybandaszót hallok az
352 23|           az Endre poharának. - Na, csak hadd évődjenek a fiatalok...
353 23|             háztájék!... Hej, ebben csak a régi maga, Magda. Szép,
354 23|     körülötte; udvar, kert, tornác. Csak ahogy azok az ócska vadásztrófeák
355 23|           rá...~- Nanana! Hát iszen csak elvagyunk jóba-rosszba! -
356 23|   gondoltunk, ahogy elváltunk. Hogy csak maradjon így, hogy kincsünk
357 23|      rezgő-meleg férfihang, egyszer csak a lelkembe hasított valami
358 23|            elmúlt érzéssel, amilyen csak egyszer volt mégis... Egy
359 23|            takartam a két kezem, és csak hallgattam, mint valamikor
360 23|        világ közepéig leér...~- Hát csak nézzed, Zsuzska fiam, hadd
361 23|       elhajítódtunk egymástól. Vagy csak úgy véletlenül... miért
362 23|           szokatlan kedvben voltam, csak jöttem-mentem rakosgatva,
363 23|             nem láttam már. Egyszer csak felálltam, odamentem a zongorához.
364 23|        játszottam. De mégis, valami csak lesz, valami eszembe jut
365 23|            élete nyomorúságát? Vagy csak az ital, az öregség, az
366 24|                          24~Egyszer csak eltűnt mellőlünk minden,
367 24|             Már nemigen gyógyított, csak eljárt mindenüvé, és elmélkedett
368 24|          időtől; a megélhetés azóta csak nehezebb lett, én pedig
369 24|            jó emlékem se köt hozzá. Csak gond, vesződség; minden
370 24|            nyaralás és falusi idill csak terhemre volt bizony!” Ennyi
371 24|           egy családnál, nagyon jó (csak ez a féreg ne volna itt
372 24|            hol a másiknál elidőzöm, csak arra ügyelek, hogy ne egyek
373 24|    Juhászkutya lettem vóna!~Képzeld csak, ki volt ez a vén bolond;
374 24|          mondják, hogy rosszul. Te, csak az a nagy sor, hogy annak
375 24|           Mit csinálsz akkor, fiam? Csak imádkozz, hogy ha már az
376 24|              az is valami! A boltos csak ötven krajcárt ígért, mert
377 24|          fél éve hivatalba se járt, csak néha-néha; a karszékben
378 24|          Sok dolognak a jelentősége csak akkor formálódott ki bennem.
379 24|      világrendnek... „Isten”, ez is csak szó, de legalább mindig
380 24|             bennünket. Hogy a halál csak átmenet, álom; az élet nem
381 24|             alig érti a szót. Éppen csak eszik meg lehel. Látogasd
382 24|             és komoly leánnyal, aki csak az áhítatnak és jótékonyságnak
383 24|       szeretve, és a Krisztus urunk csak szívbéli kerítő itten!”
384 24|             mentem az ágyhoz többé; csak az ajtóküszöbről néztem
385 24|              mályvavirágot, amennyi csak volt; bementem egy konyhakésért,
386 24|           patikusnak ment (mert azt csak egy férfi mellett lehet? -