Fejezet

 1 4 |      megpillantana valami igen nagy úr - Lajos gróf, a fiatalabbik
 2 4 |       cseléd, nyakát hajlító labanc úr, idegenek talpát nyaló udvaronc
 3 5 | hopmesterével, mert odakinn „művész úr” volt a mi kényeztetett
 4 8 |           minden. „Mit szól majd az úr?...” - mondogatjuk néha
 5 8 |             napot kívánok, főmérnök úr!”... Hát ennyi lehetett
 6 10|             grammaire-t;35 Bardeaux úr poros ruhájú és mocskos
 7 13|           pozsonyi órás, Feinsilber úr. Hanika hát eljegyzésre
 8 19|    kiskirályok voltak, és féltették úr voltuk e szuverén érzését;
 9 19|           forinton Ábris tekintetes úr... még három esztendeje,
10 21|           ég! Indulj hát, itthon az úr!... A tűzre is tegyél, osztán
11 21|          kitűnő István, a közjegyző úr. Ez már csak szépen kisemmizte
12 24|           belső, lelki szükség. „Az Úr hív!” - mondta a pap, és