Fejezet

 1 1 | végigcsinálta az ember, ami tőle telt, s amit az életével általában
 2 3 |        gödrös csuklójáról, szép, telt karjáról a kígyós, régi
 3 4 |       közepett búzás szekerek és telt bödönök, oldalszalonnák
 4 11|        nagy kedvességével.~Szép, telt, szőke asszony volt Melanie,
 5 11|         is így szerette. Kedvünk telt az ilyen parádézásban főleg
 6 11|     járok! - kezdte Melanie az ő telt, friss, jóleső hangján,
 7 14|    nőegyleten, a sok benn időző, telt zsebű és mulatni vágyó vidéki
 8 14|       Horváth az ő lassú, kicsit telt szájú beszédén. - Maga még
 9 14|      Horváth elé, pedig még alig telt el egy félóra.~- Még csak
10 16|    öltöztem, sétáltam. És az idő telt.~- Hát igen - tűnődött el
11 19|      Szinte keserű, dacos örömem telt a szenvedésben, a nyomorúságban
12 20|     számítva mostanig mennyi idő telt; bizony majd a fél életem.