Fejezet

 1 9 | elkísérte hozzánk Ilkát.~Hárman ültünk a kis vizitszobaasztalnál,
 2 9 |       kicsiny fenyők. Egy padon ültünk, és Endre csókolta a kezem,
 3 12|     ilyenkor a kis kék szobában ültünk, én öltögettem, és ő csendesen,
 4 14|    szétbontott, ékszeres hajjal ültünk a bejárat előtt.~Horváth
 5 14|        volt azután... Asztalnál ültünk, valami nagyon egyszerű,
 6 15|       is olyan régen az apjával ültünk így mellette! - gondoltam,
 7 16|    ékszert.~Csakugyan páholyban ültünk, bár Gidának valami bankhivatalbeli
 8 18|        Hiripen néha fél napokig ültünk a jégverem gádorában az
 9 19|        egyedül, magunkra hagyva ültünk ott. Lestünk étlen-szomjan
10 21| szipogva a sírás után; mi némán ültünk a vacsoránál, és dúlt bennem
11 23|       feküdt már így.~Csendesen ültünk az ablaknál, azt hittük,