Fejezet

 1 1 |         s csak egyszer-egyszer jut eszembe: hiszen én voltam
 2 4 | öregasszonyos módra... Eszembe jut most, hogy akkoriban réges-régi,
 3 8 |       mint akinek sürgős dolog jut eszébe, elengedett.~- Majd
 4 8 |      Kallós Ágnesnek eszébe se jut bizonyosan!”~Hirtelen felugorva,
 5 8 |       mindjárt-mindjárt eszébe jut, hogy ő a köztiszteletben
 6 12|      asszonyom, mindnyájunknak jut itt; még nekem is, aki ilyen
 7 13|    Schererék!~- Magda! De hogy jut ilyen eszedbe? Miért, mivel,
 8 17|     táplálkozó szerelem csődbe jut időnként, egyre önmagán
 9 21|   világon, mindenbe véletlenül jut, mindennek csak fölötte
10 23|      csak lesz, valami eszembe jut lám. Egy ismerős ária, egy
11 24|       még? Hogy múlik el, hova jut az ember, mennyi néma titok!