Fejezet

  1 1 |            Mit változtat, hogy valami így fordul vagy amúgy? Minden
  2 1 |             azt hiszi, ez mindfogytig így lesz: és valóban, legtöbb
  3 1 |         gondolom néha -, hogy a világ így leszokjék rólam. De, úgy
  4 1 |               vannak és jámbor népek, így ülök néha a tornácban; délutáni,
  5 1 |             volna. Mennyit eltűnődtem így, valósággal visszafelé élek.
  6 1 |              voltam, most pótolom ki. Így megváltozik a természet!
  7 1 |               élt, lappangott bennem.~Így tudom megérteni, hogy az
  8 1 |            úgyis mindegy volna! Azért így is sok és sokféle jutott
  9 1 |              újra nem kezdenék.~Ahogy így újra meg újra végigélem,
 10 1 |               egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is
 11 2 |          sokszor tért vissza álmomban így ez a szörnyű, félelmes,
 12 2 |                Hogy kell kérdezni?” - így: „Wie sagt man das deutsch?”
 13 2 |             történeteket meséltünk el így: „Osztán, vizakmandaszdájcs,
 14 3 |             fel a beteg parasztoknak. Így, régi holmik, emlékek, adomák,
 15 3 |              csak lesz már valami, de így, ebből már elég volt. Négy
 16 4 |             varróiskola felé tipegtem így, végig a Megye utca hosszán;
 17 4 |                aki beszéd tárgya lesz így vagy amúgy; lassan, óvakodva
 18 4 |             homályából évtizedeken át így mérték fel a rejtező szempárok
 19 4 |          Megye utca szeme rajtunk! De így jó - minekünk szabad! Virulni,
 20 4 |            vármegyénkből minden időn. így olvastam is ezt valahol.
 21 4 |          gyerekleány voltommal tudtam így eltűnődni, ábrándozásba
 22 4 |               Furcsa gyönyörűség volt így pihenni, és éhes leányésszel
 23 4 |                ezt is és mindent csak így más által - egy férfi által
 24 5 |             csukott teraszra hozzám, „Így megnőtt, Magda kisasszony!
 25 5 |             hízelkedő, öreg szemével.~Így voltam most már szem előtt;
 26 5 |             megálltam a tükröm előtt, így, ünnepien, sugár alakommal,
 27 5 |           hogy ott sok-sok más, éppen így kidíszített, szép és fiatal
 28 5 |        kezdésben és visszaadásban, és így jutottak eszembe gyors,
 29 5 |             most is lebegek és forgok így álmomban; a régi, akkori
 30 6 |             jószággal, akibe illik is így egyenként és együtt, divatból,
 31 6 |           fehér úton örökkétig tudnék így menni, menni szépen. Maga
 32 6 |             összekötött csónak. Menni így elfelejtkezve, megszédülve,
 33 6 |              Szelíden, szépen mentünk így, puhán lépve; különös nagy
 34 6 |          tudom, hogy történt az, hogy így bódultan, fájdalmasan, de
 35 6 |               a nagy, embernyi fiát - így mesélgették nekünk -, mert
 36 6 |             eltemették nagy pompával. Így hát vége volna a tilalomnak!~ ~
 37 7 |             pedig, hogy igazságtalan.~Így fogtunk a táncrobotba megint.
 38 7 |               megítélnek. Lehet, hogy így is volt. Egyszer hirtelen,
 39 7 |          miatt. „Eh, nevetséges dolog így papolni, mint valami öreg
 40 7 |             játszódás volt csak - ez, így az igazi, most tudtam csak
 41 7 |              már belenyugodtak... Hát így van ez... Csinos, kellemetes
 42 7 |             ilyen mind csak véletlen!~Így beszélt, ilyen bölcsen,
 43 8 |                   Most - majd egy éve így van már, szinte egyformán
 44 8 |            rendezkedtem. Délig megint így, szőnyeget porolok, kilincset
 45 8 |          cselédemet. És ez - most már így is lesz mindig. Meddig?...
 46 8 |           csend és kicsike jólét volt így az életünk: mint mikor valami
 47 8 |           tarthat negyven esztendeig! Így el lehet ámítani ezt a szigorúskodó
 48 8 |              tiszteletből és nyájasan így: „Jó napot kívánok, főmérnök
 49 8 |               óta nem volt még együtt így, hivatalosan a két család.~
 50 8 |  aranyszegélyű porcelánok közé. Igen, így láttam éppen a debreceni
 51 8 |               nevetnek, apósom is tud így mókázva legyeskedni, lám!
 52 8 |               ilyen holmit, zsoldban, így van magyarul, ugye? Mesés
 53 8 |            Vajon van valami igaza? De így beszélni, ilyen utálatosan!
 54 8 |             könnyű úgy, a gróféból!~- Így felizgatni a szegény asszonykát,
 55 9 |              furcsa, szégyellős dolog így, öreg fővel, keserű-nevetőn
 56 9 |              voltak, tán minden! Ülni így védetten - egy szép, meleg,
 57 9 |             negyedórák, olyan szépek, így. Egy ember, aki szeret engem -
 58 9 |           akivel mégis bátran lehetek így egyedül, épp azért tán,
 59 9 |                 Endre, hogy beszélhet így?~- Igen, velem jönni! Így,
 60 9 |             így?~- Igen, velem jönni! Így, ahogy van, Magda - nem
 61 9 |          semmit már. Egyikünk sem fog így szeretni soha többet. Jöjjön!~
 62 9 |              sok lett volna nekem. De így - ez kellett. Egy szép és
 63 9 |            Endre írása? De bolond az! Így búcsúzik, tőled!~Átadta
 64 9 |              gyöngéd szépségeké. Jenő így!... Ó, szegény, szegény!
 65 9 |           Hogy a „földmunkásnak” is - így híja a parasztot - egészséges
 66 9 |              magának is jólesőn...~És így láttam egyszer, nagy sokára
 67 10|         városi pletykákat. De hát nem így tette-e éppen az én grószim
 68 10|        nyelvecskédre vigyázni, ha már így benne vagy!~- Mit képzelsz? -
 69 10|          hátba István bátyánk néha. - Így nem leszel püspök soha,
 70 11|          asztal körül, és ezt Jenő is így szerette. Kedvünk telt az
 71 11|             az uram kezében, és most, így közelből nem hatottak már
 72 11|             volna; vagy én fejlődtem? Így, ügyes-bajosan, aggódón
 73 11|                ez lesz a szalon!~Mert így hívtuk a vizitszobát most
 74 11|      rendezkedéshez. A bútor sem volt így elég, sokat kellett szerezni
 75 11|          nevek semmit se mondanak még így, h-val írva sem), ügyvéd
 76 11|             érvényesülne! Persze, sok így is, kicsit túlzott volna,
 77 11|             mindjárt látszik; de hogy így nagy hullámosan és nem kellemetlenül
 78 11|               viselkedne, egészen. De így azért sokkal jobb!~- Ki
 79 11|           most a magam ura vagyok! És így, egy ilyen kis helyen, mint
 80 12|               szinte jólesett egyszer így csendben lenni este, gyereket
 81 12|              Milyen ritkán is vagyunk így hármasban együtt! - mondta
 82 12|             dicsér érte. És hát, hogy így, vendégesen élünk; én tehetek-e
 83 12|             felé.~- Nézd, milyen szép így fehér ingben! Ez a finom,
 84 12|             rá. Akkor először lett ez így szóvá téve köztünk. Hirtelen
 85 12|         dehogy, dehogy! Mért beszélsz így, hisz nem panaszképp mondtam.
 86 12|          próbálni velük mindent, mert így ezek még valami passzív
 87 12|               Horváth, ha máskor nem, így vacsora után mindig beállított,
 88 12|          kedves valami!” Jólesett ezt így hallani tőle, csendes, duruzsoló,
 89 12|             jobban mint én őt; és ezt így tudta a világ, a város,
 90 12|               tudta a világ, a város, így tartotta számon a család;
 91 12|      meglepődtem szinte, hogy ez csak így megy, egyszerű kilakoltatás
 92 12|          tovább! A falu parasztjai is így érezhették; odagyülekeztek
 93 12|            ilyenkor Horváth.~Ez a kép így rögződött meg az emlékemben.
 94 12|      előkerülsz!” - Nevettünk - és ez így volt. „Miért is nem féltékeny
 95 13|           feleségével is kapott -, és így tizenöt-húsz év alatt hatszorosan
 96 13|        Szinyéryek birtokszerző őse is így tányérnyalóskodott a német
 97 13|        kiegyenlítődjenek. Azt hiszem, így majd tisztázódik a helyzet,
 98 14|           végigsurrant a vörös stráf. Így, most átadják a virágokat,
 99 14|              és nem olcsón.~- Nem fél így játékba fogni a sorsot? -
100 14|               Milyen ijedelmesen szép így cigánynak, szinte túlság,
101 14|               táncos, cifra lovon. De így is érdekes volt még kemény,
102 14|               padkára.~- Nem kell azt így, szavakba hurcolni, szem
103 14|            Jenő javára, bár ezt bajos így megítélni csakugyan! Jolsvay
104 14|          álmos zsibbadás borult fölém így, mozdulatlanul ülve maradtam,
105 15|                énbennem mindez.~Pedig így van! Nem tudom. Akkor összecsapott
106 15|            akkor meg sem tudnék ebben így nyugodni, békével viselni
107 15|            oka?... Nem, nem, ez nincs így, ma már biztosan tudom ezt.
108 15|               halottal szemben, mikor így, igaz lélekkel, önvád nélkül
109 15|            szent viszonyunkban. Ahogy így a nagypiacot megkerülve
110 15|               régen az apjával ültünk így mellette! - gondoltam, elnézegetve
111 15|   gyönyörködni benne! Hogy volt lelke így itt hagyni mégis? Milyen
112 15|         bízhassa... És most mégis, ha így van is, oda kell adnom.
113 15|               mondja? Ilyen hirtelen, így, ugyanabban a lakásban!
114 15|               és helyes dolog volt ez így. Akkor elkeseredve, de mégis
115 16|             kellett vagy megtetszett, így szaladgáltam akkor át ezt
116 16|           megzavarni! Bizony akkor is így az otthoniak, a szinyériek
117 16|         idegen szagú párnák közé. Hát így megy ez itt?~Egy gémberedett,
118 16|               alapítványi pénzen van, így még a legjobb neki!~Marika
119 16|          Szóval kimagyarázni soha, de így gesztusok és hangárnyalások
120 16|        gyertyát a két karos tartóban. Így világítanak alulról arcba
121 16|          érezhettem magam, aki voltam így özvegyen és szegényül is;
122 16|           trubadúros, régies szerelem így. Írásban egészen tartózkodás
123 16|              végzetet emlegeti. Ennek így kellett történni! És ki
124 16|               ezt úgyis tudod, húgám! Így az életben tudsz bánni az
125 16|               mi? Viszontlátásra!”... Így nagyban tegezett most; pedig
126 16|              mámoros, gyönyörű óra. - Így megfázik, nem lehet! Fel
127 16|               ez vajon? Rendin van ez így? De hisz itt a nagynéném,
128 16|             hogy van odalentről még!”~Így folyt ez, amíg együtt sétáltunk
129 16|        keresztül lehetett hatni, soha így! És sértett ez a kurta,
130 16|      romantikás játékról volt szó, de így! Milyen ocsmány minden dolognak
131 17|    életfogytig is meg lehetne maradni így. Nem is igen beszéltek rólam
132 17|           sorok; vagy csak én éreztem így! A csupa szavakból táplálkozó
133 17|            postáért. Nem jött semmi! „Így most már jól van!” - gondoltam
134 17|              fájdalommal. „Én akartam így, és lám, volt erőm megtenni!
135 17|       sárfészekben, és ülök nemsokára így, fakón, rezignáltan utalványkönyvek
136 17|                  Hát nem jobb magának így, ahogy van?~- Ne mondja! -
137 17|               Nyolc esztendeje vagyok így. Ó, akkor még én is beillettem
138 17|              estét, aszmondja; sokáig így. Azután megállt egy-egy
139 17|      Tanítottam olvasni; tavaszodott, így mint most. Mi kell még?
140 17|               is valami! Hát most már így van. Mit néz rám? Hát nem
141 18|           élceskedők. A leányokkal is így beszéltek, valami különösen
142 18|              esztendőre az öreg; lám, így újít, ezért kell neki asszony
143 18|              nőemancipáción lovagolt, így, hogy fizettem, megvolt
144 19|           maradékát is... Istenem, ez így volt! A hármunk kis jussát
145 19|              mi hol van! Nekem bizony így esik jól az aludttéj!...
146 19|               is hagytam rendesen. De így, hallgatva néha magamon
147 19|              minden igazságtalanságot így lehetne megbosszulni...
148 19|         lehetne megbosszulni... De ha így van megírva, nem lehet elkerülni
149 19|               mozdulatlanul maradtunk így egész idő alatt.~Füsttel,
150 19|        kavargásával a pokoli szélben; így jött gyorsan az alkonyborulat.
151 19|            kezdte, ha mán belefogott. Így kin áll bosszút? Bánják
152 19|             nincs nekünk mit félteni! Így, itt együtt vagyunk legalább!...
153 19|           volt ez. „Szökés”!... igen, így kell csak nevezni az eltávozást,
154 19|              teszem magam és becsessé így, hogy becsaljam valamibe,
155 19|               lesz, ahogy lesz! Ennek így kell történni!”~Az egész
156 20|         serege! Milyen keveset jelent így a távolság szitaszövetén
157 20|          bizony majd a fél életem. De így egészben néha oly egyszövésűnek
158 20|         múlttal és jelennel, mint ami így a részemmé vált, ilyenné
159 20|        tekintetes asszony, hát igazán így van? Istenkém, de hamar!
160 20|             majd körülötte. De lássa, így nem is kell a rossz szóra
161 20|          kapott forintocskákat. Igen, így kellett gondoskodnom...
162 20|                Hogy megátkozta vóna - így beszélik, én csak aszerint
163 20|      kalábriászt. Csakhogy én most... így! Ó, hogy őrzött, dédelgetett,
164 20|              természete ilyen? De hát így nem maradhat... hiába...
165 20|              ha visszahívtam, jött... így volt a múltban is bizony!
166 20|           minden felelősség, magam is így éreztem. „Én belementem,
167 21|                De hát kellett-e azért így leromlani nekem? Tehettem-e
168 21|             ilyen csepp... el lehetne így nézni soká. De a másik kettő
169 21|               asszonylétem lázong fel így néha kiszámíthatatlanul,
170 21|           füstjébe. „Hiába, már ennek így kellett történni, így volt
171 21|           ennek így kellett történni, így volt elrendelve!”...Szinte
172 21|     Barátnéjától, az ócskásasszonytól így értesült?~- Akárkitől! Azt
173 21|            hamar azok a domíniumok?~- Így csak egy olyan kötelességtelen
174 21|        doktortól a másikhoz. Most meg így beszél.~- Bizony, szánom
175 21|              meg fizet, mint a köles. Így már csak elérhet az ember
176 21|      marasztom, visszatartom... igen, így még mindig tudok hatni rá.
177 21|              köd-ember itt inkább az „így is, amúgy is” módján bódorog
178 22|               Ez mind én voltam; mert így ment már és még úgyabbul
179 22| összeverekednek, ellátják egymást, és így, testileg dühöngik ki magukból
180 22|     szerencsés keverék volt ez bennük így. Egészségesek, okosak, életrevalók
181 22|             hagytak csapot-papot. Hát így, az ügyvédek sorsa nehezült;
182 22|            lesz, valahogy megoldódik; így nem maradhat, nem húzhatjuk
183 22|          komolyan számba vegye a nőt.~Így beszélt most, és nyilván
184 22|              gennyes, csúnya sebeivel így feküdt már két esztendeje.
185 22|            körülötte. Megszokta, hogy így feküdt, kevés baj volt vele,
186 22|        keszkenőt nem szánnék tőle.” Ő így tudott beszélni erről; elfásult-e
187 23|               és a gyermeknek is jobb így; a nagyapja megmondta, hogy
188 23|             akarva se gazdálkodhatnám így, a Dénes fizetése a megengedett
189 23|         mindig nekiestek a hitelezői.~Így voltunk. S a lányok már
190 23|          nekünk! Nekünk?... Ne mondja így! Az olyan fiatalnak még,
191 23|           Csaknem négy éve feküdt már így.~Csendesen ültünk az ablaknál,
192 23|           szemén. Pillanatokig maradt így, majd megfordult, és lassan
193 23|            megkönnyebbülést mármost. „Így sort vesz rajtunk - mormogta
194 23|        elrobogott mellettem az utcán; így szemtől szembe tán azóta
195 23|           hogy valaha láttuk egymást, így legalább sohase, ilyen...
196 23|                és ebben a percben tán így is érezte.~- Ilyen asszony
197 23|         elváltunk. Hogy csak maradjon így, hogy kincsünk lehessen
198 23|               kis boszorkányszemét... így, lássa; ne sajnálja egy
199 23|              éltünk volna!... De amit így az ember mondhat egymásnak,
200 23|             még, itt ez gikszer, újra így, ez az igazi. Finom, lágy,
201 23|      megpróbálnók az egyetértést. Már így szoktuk meg; ebből már nincs
202 24|               vagy hogy minden család így van, a kor hozza ezt magával?) -
203 24|           bizony!” Ennyi az egész! És így érez, én látom, sok más
204 24|               az életemen, és kezdtem így egészben látni, egy távolságból
205 24|      szemükben a visszaemlékezésre...~Így, így beszélgette nekem néhány
206 24|             visszaemlékezésre...~Így, így beszélgette nekem néhány
207 24|        Úristen, de összeesett ez! Hát így elmegy az idő?...~- Hogy
208 24|               szívbéli kerítő itten!” Így szájaskodtak a Magyar utcában,
209 24|             Tán nem lett volna szabad így feladnia a harcot, gyáván
210 24|              együgyűsködés. Nem lehet így átalakítani, megfinomítni,
211 24|          szaladnia a kenyérért... Hát így el vannak látva, jó ideje