Fejezet

1 8 |        ki. Akkor a fiú botlott egyet, a kerítésnek esett, és
2 11|       szegen szárad!” - vontam egyet a vállamon; de ez azért
3 13|    utazás idáig, az én ruháim (egyet mégis Gáchtól kaptam), egy
4 18|    levelet, ami újra fordított egyet váratlanul az én akkori,
5 21| hegedül is a rossz kezével, ha egyet szólnak, a Bankó cigány
6 23|   ingattuk fejünket, mint akik egyet gondoltak, mindent értenek
7 24|       öt forintomból adtam oda egyet, de úgy, mintha még sok
8 24|        intett Zsuzsi asszony), egyet hördült, rám nézett erősen,