Fejezet

  1 1 |            általában csinálni lehetett, akkor megnyugodhat, ha van még
  2 1 |          úgy-ahogy, az életbe; csakhogy akkor ez még egy kis játszókedv,
  3 1 |            formált kép az életemről. De akkor annál inkább az enyém -
  4 2 |                  akrobatásdit játsztunk akkor, ahogy a piaci komédiásbódéban
  5 2 |              akit fel fognak akasztani. Akkor velünk volt Kallós Pali
  6 2 |       szobájában. Tízesztendős lehettem akkor. És egész életemen át sokszor
  7 2 |           rémületesnek, idegennek, mint akkor; noha később, déli napfényben,
  8 2 |              utcai csizmadiák lánykái. „Akkor meg kell kérdezni, hogy
  9 2 |                volt az apja; a tanítónő akkor külön behívott magához,
 10 2 |              Ezzel nagyon lekötelezték.~Akkor már a papok gimnáziumába
 11 3 |     konyhaházban aludtunk mind a hárman akkor még, egy kedves, öreg szobában,
 12 3 |               darabnak a családban.~Már akkor eltűnődtem néha ezeken,
 13 3 |        nyughatatlanságokat? - gondoltam akkor. - Sőt grószi is, a szigorú
 14 3 |            sötétben? Előrehajolva ültem akkor az ágyban, a vánkosaimra
 15 3 |                 Csak karcolás! - mondta akkor nyugodtan, és hideg vizet
 16 3 |               voltál, az urad harmincöt akkor, igaz; de egészséges volt,
 17 3 |                dolgozott. Pórteleken is akkor osztoztak Ábrissal. Akkori
 18 3 |           fognak lakni.~- Aha! - mondta akkor mama valami kis fanyarsággal.~-
 19 3 |             egyszerű meggyőződéssel.~Mi akkor még - anya, nagyanya és
 20 4 |                látnia kellett, hogy épp akkor elmosolyodva, félrehajtott
 21 4 |    felülmaradásért nem tudnak, mint itt akkor, az ősi lápvidék, a megbolygatatlan
 22 4 |             után hazajövet; mert Széchy akkor, hogy hónapok óta nem lépte
 23 4 |                  őszi napjain. Csakhogy akkor még a jövendő életen, mint
 24 4 |                napos szinten. De mintha akkor, legkezdetben, igazabb és
 25 4 |             legjobb táncos hírében volt akkor; oldalt hajtott fejjel,
 26 5 |             aggodalmas anyai szerepben! Akkor vagy kétszer az uradalmi
 27 5 |              tájt a híres Széchy Pista. Akkor volt, hogy anyám, asszonyos
 28 5 |   gonoszkodásból-e, hiúságért, vagy tán akkor már igazán fellobbant szerelemből,
 29 5 |              vontam kacagva és kacéran. Akkor apró malíciákat mondtak
 30 5 |              jót alhatnám!” - gondoltam akkor először támadt, hirtelen
 31 5 |             kevesellték az én vagyonom.~Akkor először öntött el hirtelen
 32 6 |                hajnalig. Pedig már volt akkor a városi boltokban mindezekből
 33 6 |         rétegenként egymás fölé íródva.~Akkor nyáron is voltak ott mindig
 34 6 |              Endrével.~- Lássa - mondta akkor, csak úgy hirtelen és szokatlan
 35 6 |                 sövénye eltakart. Endre akkor lassan szembefordult velem,
 36 6 |          Igazsága van, Magda!” - mondta akkor lihegő lélegzéssel, míg
 37 6 |                 hol szép és mit jelent. Akkor hallottam legelőször ezt
 38 6 |         lehunyom?” A fiú nagyocska volt akkor már, látta az apja életét,
 39 7 |               Pongrácz forgott körültem akkor, szép, előkelő, kellemes
 40 7 |              való világ!” - éreztem meg akkor felnyílt szemmel, és nem
 41 7 |                kék selyemruhában voltam akkor, anyám arannyal hímzett
 42 7 |            velem, nem felejtett el, már akkor is komolyan vett, a nyáron.~
 43 8 |                vett, szivarra gyújtott; akkor odajött, hogy megcsókoljon.
 44 8 |             voltam komédiás természetű. Akkor előráncigálta a piros kendő
 45 8 |       születésnapja februárban volt, és akkor először hívtuk össze a közeli
 46 8 |                 jókedvvel adtam vissza. Akkor a cukrászfiú jött meg, és
 47 8 |                 tett, mintha ő is inna. Akkor vettem észre, hogy a második
 48 8 |                megehetnéd! - szólt felé akkor grószi kicsit provokálón,
 49 8 |             emlegette is a készülődést. Akkor jött át közénk az apósom,
 50 8 |                Hát mindegy! - gondoltam akkor dacosan. Láttam, hogy feláll,
 51 8 |               Csabát, az öcsémet láttam akkor, ahogy dülöngélve, részegen
 52 8 |               Az öreg némán kerülte ki. Akkor a fiú botlott egyet, a kerítésnek
 53 8 |          undokság.~- Ez, látod - mondta akkor Vodicska a fiának -, ez
 54 8 |               hűvös idegenséget éreztem akkor.~Alig vártam, hogy induljanak
 55 9 |               Éreztem, vártam-e valamit akkor - sejtés volt-e az a furcsa,
 56 9 |        romantika. Ilyesmi csillogott ki akkor az Ilka lelkes, mozgékony
 57 9 |             ahogy ránk figyelt mindenki akkor. A helyét mellettem jelölték
 58 9 |               Nem történt semmi különös akkor este, csak valami biztos
 59 9 |           férfiakat nem ismerem eléggé.~Akkor - hát akkor a lelkembe hasított
 60 9 |             ismerem eléggé.~Akkor - hát akkor a lelkembe hasított minden
 61 9 |         bizonyosan - csókolt, ölelt.~És akkor, másfél esztendős asszonyfővel
 62 9 |               Jenő a kezemért nyúlva. - Akkor kövesd a jó példát, pajtás,
 63 9 |                 Néhány napig nem láttam akkor, és éjszakánként nyitott
 64 9 |              nekem egy kicsi babám lesz akkor, és... én nem lehetek szabad
 65 9 |               szóltam is, semmi válasz. Akkor szédelegve öltöztem prémes
 66 9 |                  kitördelték tüzelőnek; akkor az udvarba hívatta a zselléreket,
 67 10|             Jenő nagyon szépen keresett akkor már. Nagyobb lakásba mentünk,
 68 10|           keveset bánom, Jenő - mondtam akkor vérszemet kapva -, hanem
 69 10|             mind feljárultak üdvözölni. Akkor már vittem annyira, hogy
 70 10|               megbuktak. Minden kormány akkor kezdi már tüsténtetni az
 71 10|             Péterkém - komolyodott bele akkor Jenő is kicsit -, az egész
 72 10|             tutora volt. A család kérte akkor, hogy az uramat bízzák meg
 73 10|                 hogy senki sem hisz, én akkor is hinnék. Mert igaz, azért!~-
 74 10|            egyik padon a Várkert alatt. Akkor elvesztette az óráit, és
 75 11|                                      11~Akkor tavasszal került ide Jolsvay
 76 11|        világosan, hogy milyennek láttam akkor, és hogy hatott rám!~Azt
 77 11|            ilyet csak én láttam és csak akkor egyszer úgy, ha visszamennék,
 78 11|           emlékszem, azon járt az eszem akkor, amint már elébb újságolták
 79 12|           kicsit, és valamit gügyögött; akkor az apja vigyázva, nagyon
 80 12|               kicsit riadtan néztem rá. Akkor először lett ez így szóvá
 81 12|            minden, az életem legteteje, akkor nem kívánnék egyebet azután!~-
 82 12|              Jött is.~- Látod, csacsim, akkor aztán el is kezdünk majd
 83 12|                 gróf a kinevezést.~- És akkor az alispánság?~- Várd sorát!
 84 12|                 én tudom a gróftól. Hát akkor, tudod, kicsit nehéz lesz
 85 12|               megnyertük. Az alispánság akkor, úgy látszik, kis dolog!~
 86 12|             legfőbb becsvágyam volt ez.~Akkor már csakugyan első ház volt
 87 12|               cselédnek adtam ki magam. Akkor aztán tükörnek álltam, és
 88 12|                 Ej, milyen ostobaság...~Akkor tavasszal - csendesen, alig
 89 12|               néző „úritraktus”-át. Már akkor senki sem beszélt róluk,
 90 12|           szagával, amely igen sok volt akkor a kertünkben, és felérzett
 91 12|                kerekén se tán! - mondta akkor Horváth, kicsit bús őszinteséggel.
 92 13|         művészettel az én ruháimat.~Már akkor az ősz elé indultunk, várt
 93 13|              Olyan sok minden összejött akkor. Csaba főhadnagy volt lenn
 94 13|          választja el a nagykorúságtól, akkor minden rendeződik. Nekünk
 95 13| összeköttetéseire a vidéken, de ő éppen akkor ágynak esett. Régebben betegeskedett
 96 13|                 újságot. Házas volt már akkor, a kis Pongrácz Anna volt
 97 13|                mikor én férjhez mentem; akkor helyes kis bogárszemű, gömbölyű
 98 13|               érdekfelek. Ábris bátyánk akkor először közeledett a családhoz
 99 13|                  hisz semmi okuk?~- Hát akkor mutasd meg az apád levelét.
100 13|              majd... mindenesetre... és akkor az könnyen is megy, mondja
101 13|               akármennyit szerezhet; és akkor egyéb források is nyílnak
102 13|                 hentes! Mikor szél van, akkor ez felmegy ám, az égig.
103 14|                  ősz fejű főkatonák, és akkor a bandérium. Ügető, szép,
104 14|               jött.~Egy óvatlan percben akkor előttem termett Tabódy Endre.
105 14|              szemmel minden mozdulatom.~Akkor sajátságos, zajtalan tolongás
106 14|           lépést, és egyebütt nézdegél. Akkor ér az én cigánysátorom elé
107 14|              sugallat formáltatta egybe akkor bennem mindazt a sok eleven
108 14|             eleven gondolatot, amellyel akkor, napokon át foglalkozva
109 14|               szokott arcból fürkésztem akkor utcákon és tereken titkolt
110 14|                   Nem tudok a többiről.~Akkor... ott mindennek, mindennek
111 15|               Pedig így van! Nem tudom. Akkor összecsapott felettem az
112 15|         amilyenné talán válhattam volna akkor) sohasem volt erőm lenni
113 15|           közömbös öregasszony; sőt tán akkor meg sem tudnék ebben így
114 15|          jövendőre!”~A jövendőre... én!~Akkor, anyámnak ebből a szavából
115 15|               érző, összetartó fundáció akkor, az én szerencsétlenségemben
116 15|                történt.~Anyámnál laktam akkor a Cifrasoron, ideiglenesen,
117 15|                oly régen pihen már, tán akkor lépett sorsa útjára, mikor
118 15|              lett volna nagykorúsítható akkor, lelkibetegen. Csaba meg
119 15|           kivághatta volna magát! Hanem akkor agyonizgatták a választási
120 15|              idegrohama dönti el. Ha én akkor, az utolsó ebéden egyedül
121 15|             soha nem próbálta úgy, mint akkor először, kezébe fogni a
122 15|            hűséges emberem! - gondoltam akkor megindultan, valami enyhülést
123 15|           Mennyi mindent összehalmozott akkor az én próbálatlan, szegény
124 15|                 más mindenki elfordult. Akkor emlékembe hoztam a szavait,
125 15|               kesztyűn át ajka melegét. Akkor kikapcsolta a bőrkesztyű
126 15|                meg, aztán újra és újra. Akkor hirtelen elhúztam a kezem,
127 15|            keserűség és undor fogott el akkor ezen, holott (ma már jól
128 15|               helyes dolog volt ez így. Akkor elkeseredve, de mégis reszketeg,
129 15|                  mennyire éleslátó volt akkor is még ez a kitűnő erős
130 15|                Milyen szörnyű régen!... Akkor láttam az üres verandán
131 16|           megtetszett, így szaladgáltam akkor át ezt a siető, sokféle,
132 16|               életét megzavarni! Bizony akkor is így az otthoniak, a szinyériek
133 16|               befűtve a cserépkályhába.~Akkor este már szembetűnt és lehangolt
134 16|                 érti! - súgta az ápoló.~Akkor a kezére tettem a kezem,
135 16|               rám!~- Nem, nem! - mondta akkor monoton, szomorú csökönyösséggel. -
136 16|             testtel. De én nem engedem; akkor bántanak, de a Szűzanyáért
137 16|         Sándorkám, kedves Rombertáró!~- Akkor - mondta hirtelen felderülő,
138 16|                megkönnyebbült arccal -, akkor szerethetlek téged. Testvérem
139 16|            menjen tönkre, szépen leszel akkor! Gyere csak, öltözzünk ki
140 16|                  harmincnyolc éves volt akkor, egyidős Zimán Ilkával,
141 16|               aki a kis birtoka utolját akkor verte el odalenn kártyán,
142 16|             Marika már a felesége volt. Akkor feltévedt, felkényszerült
143 16|                én!~A függöny lement, és akkor vettem csak észre, hogy
144 16|                a mások gyermekei örömét akkor este... Sok keserűség gyűlt
145 16|            letörtségét nagyon átéreztem akkor. Vagy csak egy bántott? „
146 16|           gondolkoztam vagy aggódtam én akkor a jövőm felől. Úgy lehet,
147 16|                 hm! Bizonyos, hogy csak akkor volna értelme, ha igazán
148 16|              hogy tetszem egy férfinak, akkor már otthon voltam a dolgomban
149 16|                 tudom, miről beszéltünk akkor egész este!~- Mikor jönnek
150 17|               már jól van!” - gondoltam akkor éles, de csudálatosan kielégülő
151 17|                 A hajunkat is borzolta. Akkor mondta lassan, fáradtan
152 17|               esztendeje vagyok így. Ó, akkor még én is beillettem volna
153 17|              ment, elárult az anyjának, akkor nagy hecc lett, piszkoskodtak,
154 17|            megvénülni egy buga49 fővel? Akkor nyár volt, olyan nagy bolond
155 18|               igazam is volt... de hogy akkor már meg-megrettentem néha
156 18|               akarok férjhez menni? Hát akkor mit akarok Horváthtal? Titkos
157 19|            alatt szedte jóformán össze; akkor érte utol az ital mániája,
158 19|                 kellett átkelni kompon; akkor még megkerülte az egész
159 19|                sírok és panaszkodom, és akkor megtörhet, megalázhat. „
160 19|             közt, és kitanulja a baját. Akkor is hogy azért jött volna,
161 19|                felfújják rendesen! Hisz akkor mindig ribillió volna a
162 20|              szóra hallgatni! Ha én azt akkor elmondtam vóna!~- Micsodát,
163 20|                 hogy ócska ruhát vittem akkor télen; úriasszonyoktul való
164 20|              hogy szó szót követ, és én akkor az állapotommal nagyon ideges
165 21|                     De másforma is volt akkor még; tán őt is, mint engem,
166 21|             volna soká szenvedni, ha én akkor... bírok okosabb lenni...
167 22|        védelmébe vette a szavaim ellen, akkor nem bírtam magammal többé.
168 22|           magammal többé. Pedig éreztem akkor is már, hogy ezek az őrültségek
169 22|                 nagymama is azt mondta. Akkor lefeküdne szegény magától...~
170 22|                  korteskedtem helyette. Akkor már nagyon nyomorultul ment
171 22|     házaséletemben Dénessel. Az emberek akkor már inkább az én pártomon
172 22|               fagyva, valami kórházban, akkor kiápolják a ronda betegségeiből,
173 22|               egy-egy ambiciózus doktor akkor (megtudva, ki volt, mi volt)
174 22|          becézik. Egy-két hónapig megy, akkor rájön az ital őrülete, megszökik,
175 23|             Tudom, nem tehettem másképp akkor, és a gyermeknek is jobb
176 23|           nagyapja megmondta, hogy csak akkor gondoskodik róla, és hagyja
177 23|           hozzám a kisfiút, és itt volt akkor vagy tíz napig látogatóba.
178 23|                 elfeledett gyerekarcába akkor, hogy hajszoltam, kutattam
179 23|              kapocs voltak számomra már akkor is és később, mindvégig.
180 23|      büszkeségem, az én sikerem voltak.~Akkor, hogy serdültek, még egyszer
181 23|                 helyette. Kricsák úrnak akkor már nemes Képíró Zsuzsanna
182 23|              kerítem ki, uramistenem... Akkor olyan munkába fogtam, aminek
183 23|                  a volt főispánnak, aki akkor már excellenciás volt odafenn,
184 23|       Zeneakadémiában a fő-fő igazgató.~Akkor valaki azt mondta, hogy
185 23|                 mennek a szívünktől! És akkor csak a vallás marad, az
186 23|        szegényhez egy kicsit!” - mondta akkor, és lerázta kötőjéről a
187 23|                  lelkem!” - hallatszott akkor a szomorú, halk és megadó
188 23|               is, hogy utolszor láttam; akkor is futólag, megyegyűlés
189 23|                fogtam a berlinerkendőm. Akkor összenéztünk jól, szépen
190 23|         malacságokat kezdenek beszélni, akkor bejertek!” - figyelmeztettem
191 23|                 hogy helyesen játsszam. Akkor buzgón tanultam, tetszeni
192 24|                összetartó közöttünk. De akkor már annyira mindegyek voltunk
193 24|               az én Péteremet. Csakhogy akkor az asszony nem kap utána
194 24|              kicsi biztos. Mit csinálsz akkor, fiam? Csak imádkozz, hogy
195 24|             dolognak a jelentősége csak akkor formálódott ki bennem. És
196 24|               formálódott ki bennem. És akkor ezt láttam: oly sokszor
197 24|         káplánja. Ez a pap meghódította akkor a hitnek az egész kisvárosi
198 24|           Énnálam másként volt a dolog. Akkor magam is riadva és megütődötten
199 24|    tanulókorukban kebelbarátnők voltak; akkor még elleneztem, de azóta