Fejezet

  1 1 |            papát vagy tengeri vihart - úgy játssza belé magát a felnőtt
  2 1 |           kevés igazán jót; az is csak úgy tűnik, mint az álom. Nem
  3 1 |           nevemen hívtak. Néha egészen úgy tudok rá gondolni, mint
  4 1 |    panasztalanul mondom ezt; a magányt úgy, mint a céltalanságot. Én,
  5 1 |          céltalanságot. Én, aki valaha úgy szerettem az emberek sokadalmát,
  6 1 |               így leszokjék rólam. De, úgy látszik, erősen elfáradtam.~
  7 1 |            irántam szép lassan. Minden úgy összemosódik. Néha olyan
  8 1 |          annyit, mint most egyen.~Csak úgy - gondolkozni; és mindig
  9 1 |            idegen, tarka képeskönyvet, úgy forgatom, lapozgatom néha
 10 1 |            tudom, minden apróság éppen úgy történt-e, vagy csak sokszor
 11 1 |           sokszor gondoltam és mondtam úgy el azóta, és már magam is
 12 2 |         rendetlenséget csinálnak. Most úgy rémlik, valami német képeskönyv
 13 2 |              estek rájuk. Egyszer csak úgy tűnt fel, hogy két embertelen
 14 3 |          Hirtelen csendesség támadt... Úgy hiszem, anyámnak nem volt
 15 3 |              Jövő télen bálba viheted. Úgy nézem, nem soká lesz terhedre
 16 4 |            múltú famíliák; némelyikről úgy tudtuk, a szépapját kályhafűtőből,
 17 4 |   jelüzenetekkel kötődhet az ablakából úgy tréfaképp a fiatal megyei
 18 4 |             kever a patyolat kezével!” Úgy látom ezt! Piros meg sárga
 19 4 |               vidékről való embert, de úgy hiszem, sehol a föld kerekén
 20 4 |                bánat, sehol az emberek úgy egy életet áldozni, egy-egy
 21 4 |             lépte át a küszöbünk, csak úgy, hirtelen szándékkal egyszer
 22 4 |             idején hagyta el, vasúton, úgy mondták, nem ült még soha.~
 23 5 |                szemmel a többi leányt; úgy éreztem, itt én vagyok,
 24 5 |                 Meg hogy táncolni csak úgy tud, hogy otthon a komód
 25 5 |               senkinek se volt gondja. Úgy futtában sopánkodott egyszer-másszor
 26 5 |         ellenséges állásfoglalása; bár úgy tett később, mintha csak
 27 6 |              néha. Mind ritkábban volt úgy, hogy mulatság után egymás
 28 6 |              évig! De már nincs minden úgy, mint eleinte! Éreztem néha
 29 6 |                nyereményt, árakat csak úgy a fejében tartotta, vagy
 30 6 |               óta hallottam emlegetni. Úgy bántak velem, mint közéjük
 31 6 |             Lássa - mondta akkor, csak úgy hirtelen és szokatlan hangon -,
 32 6 |               verset mondott el, amely úgy kezdődött: „Hová merült
 33 7 |               dolgai után járt, amik - úgy mondták - zavarosan szakadtak
 34 7 |            féltékennyé tenni ezzel, de úgy látszott, komolyan megharagította.
 35 7 |                okosan beszélt most. És úgy, teljesen úgy, ahogy nagyanyám
 36 7 |         beszélt most. És úgy, teljesen úgy, ahogy nagyanyám mondta
 37 8 |             tetszett neki ez a kép, és úgy beleillett ő is a nagy makartvázák,31
 38 8 |      rosszindulat. Vagy csak én hittem úgy? Mint aki kénytelenül, mások
 39 8 |               koccintott Istvánnal, és úgy tett, mintha ő is inna.
 40 8 |                 csak hát persze könnyű úgy, a gróféból!~- Így felizgatni
 41 9 |              csak, életszomjúság. Néha úgy van az - az idő olyan, vagy
 42 9 |                Béltekyéknél.~Hát ennek úgy kellett történni. A sors
 43 9 |                Meddig marad?~- A világ úgy tudja, hogy eladó birtok
 44 9 |            feleség után?~- Lehet, hogy úgy hiszik!~- És ami igaz?~-
 45 9 |               többet. Jöjjön!~A szavai úgy hulltak a lelkemre, mint
 46 9 |                  Istenem!~- Na, osztán úgy is bánik a parasztjaival,
 47 10|                napok délelőttjein csak úgy rajzott be a sok poros atyafi,
 48 10|               céllal mondtam; tán csak úgy asszonyos ösztönös ötletből.~-
 49 10|                fumigálni. Érted? - Na! Úgy látszik, csakugyan egészséges
 50 10|             igazán, Sándor, ti egészen úgy hiszitek a vallást, ahogy
 51 10|              kérdezhetsz ilyet?~- Csak úgy gondoltam, nézd, az a sok
 52 10|              pap, aki van, az nem tesz úgy, mint te. Mégis jó papok,
 53 10|                ezt komolyan?...~- Csak úgy gondoltam. Talán te nem
 54 10|                majdnem baráti hangon. „Úgy kell Schereréknek!” - ujjongtam
 55 11|               kitüntetően nyájas volt; úgy látszott, egészen meg akarja
 56 11|                A bérlet tíz évre szól, úgy rendezkedünk, mint a magunkéban,
 57 11|        gondoltam -, neki most már csak úgy jó, ahogy a menye él, Ágnes,
 58 11|        megyeszékhelyen nem volt idáig. Úgy gondoltam, hogy ketten állnánk
 59 11| asszonytudományt?~- Nem értés ez! Csak úgy silabizálom! A maga külsejéhez
 60 11|          Ismerte a másomat?~- Igen, ha úgy öltözne és úgy viselkedne,
 61 11|                Igen, ha úgy öltözne és úgy viselkedne, egészen. De
 62 11|             művésznatúrájához. De hogy úgy, én külön, nem volt az komoly
 63 11|                istenem, mikor az ember úgy jár, impresszárió a nyakán;
 64 11|           láttam és csak akkor egyszer úgy, ha visszamennék, nem lelném
 65 11|             mesternek elmondtam másnap úgy, hogy megkívánta. „Vigyél
 66 11|               ember azt hiszi, fogytig úgy lesz; és szereti a jót,
 67 12|           Mióta látom, hogy Péter apád úgy a végit járja Telegden;
 68 12|             öltöztem, most meg mindent úgy bolondítok össze Hanival.
 69 12|       megnyertük. Az alispánság akkor, úgy látszik, kis dolog!~Halkan
 70 12|            nyakára fontam a két karom. Úgy éreztem, hogy minden álmom
 71 12|        trécselést. „Mint hal a vízben, úgy él a világon!” - mondta
 72 12|         papucsot, sapkát, mit... És én úgy megszoktam; úgy bántam vele,
 73 12|                  És én úgy megszoktam; úgy bántam vele, mint egy kedves
 74 12|               s a pádimentom39 is csak úgy volt jó, ha magam tenyereltem
 75 12|               és különös volt; most is úgy tűnik szinte, mint egy kellemetlen
 76 12|             sok mindenre rájöttem csak úgy, végiggondolás útján. És...
 77 12|         veszélytelen! Az a jó! Én csak úgy nézésre, szemmel játékra,
 78 12|             akarjon, törje magát, vagy úgy tegyen legalább!...”~- Milyen
 79 13|           szólni hozzá egész nap: volt úgy, hogy már Pityut is kiküldte,
 80 13|               hosszú Imrére, ha nem is úgy, de legalább a hiúságot
 81 13|            Hanem, akárki másra inkább; úgy gyűlöltem ezt a konok, német
 82 13|             kellett volna neki.~Az idő úgy sietett. A Sándorka öcsém
 83 13|            cseléd, sok sunyi labanc -, úgy harácsolták össze a megye
 84 13|                és a karcsú üvegpoharat úgy verdeste az asztallaphoz,
 85 13|             hazudok, pajtás! Mert volt úgy, hogy elmentem a más ember
 86 13|              nyakát, a vállára borult, úgy fogadkozott: „Soha én téged,
 87 13|    reprezentálás a királynapok idején! Úgy látszik, ennyi pénz sem
 88 13|                Válasz volt Jenőnek, ki úgy látszik, valami nagyobb
 89 14|               nagy költekezést is tán; úgy hírlett, hogy elutaznak
 90 14|        élet-halál ügy ez!~- Mit tud?~- Úgy látszik, Jolsvay mégis kénytelen
 91 14|                gondoltam éppen; hiszen úgy volt, hogy Jenő ma közösen
 92 15|                a nagy összeomlást, ami úgy, mint a zúzómalom kereke,
 93 15|      végigemlékezni a múltján, aki már úgy teheti, mintha kívülálló
 94 15|             érezhet.~Mint az alvajáró, úgy engedtem magam karon vezetni,
 95 15|              véletlenen múlt, hogy nem úgy ütött ki, ahogy vártuk és
 96 15|              meg a kezem beszéd közben úgy, mint azon a végzetes napon,
 97 15|           reggel óta soha nem próbálta úgy, mint akkor először, kezébe
 98 15|            természetesen! De a házbér, úgy tudom, fél évre kifizetve,
 99 15|             nem súlyosodott rám valami úgy, mint most a maga sorsa.
100 16|               árnyék, egymást taposók. Úgy emlékszem az első perc ijedelmére!...
101 16|           elfojtottság volt. És közben úgy fájt a szívem, úgy szorongatta
102 16|              közben úgy fájt a szívem, úgy szorongatta a torkom a sírás,
103 16|             fordítva percekig tartotta úgy. A lámpák kigyúltak, és
104 16|             inkább bosszantottak: ahol úgy szolgálnak ki, ahogy a kotilliont
105 16|                én akkor a jövőm felől. Úgy lehet, hogy a pénz értékét
106 16|               csakugyan odavetette még úgy sebtiben, hivatalba készülődve:~-
107 16|           tegezett most; pedig azelőtt úgy kikerülgette a megszólítást,
108 16|              sok szem előtt szereplés. Úgy kellett, mint a kenyér;
109 16|              ilyenből kijutott néha... Úgy máskülönben egészen hidegen
110 16|              gyűlölködő kívánást, amit úgy ismerek férfiakon; amit
111 16|                volt ez az egész dolog, úgy is végződött. Egy este,
112 16|         spekuláció dolgában járt fenn. Úgy látszik, a lápszabályozás
113 16|             hagynak most, nem védenek. Úgy látszik, nem csináltam elég
114 16|          kitartottakról, akikkel csak „úgy bánnak!”... Ó, istenem!~
115 17|              elhatározás, hogy: „Ma is úgy, mint tegnap!” De én kiéreztem
116 17|                Koholt dolog volt, csak úgy kitaláltam, de éreztem,
117 17|                De várt még egy kicsit, úgy ment a gyújtóért. - Ez ilyen
118 17|                az allén átmentem, mert úgy teli lettem ezzel a nagy,
119 17|              én itt benn az asztalnál; úgy beszélgettünk. Csinos legény,
120 17|             már három esztendeje éltem úgy, mint egy apáca, csak a
121 17|           persze... ilyenkor mindegyik úgy tesz, mintha nagy kegyelem
122 17|                 Úristen! Most már kezd úgy lenni, hogy néha számlálgatnom
123 18|            után én írtam először! Csak úgy, asszonyos ravaszul, pár
124 18|           tartani, hanem inkább nézzem úgy, hogy őneki van szüksége
125 18|               mint őt. Igen, csakugyan úgy éreztem már, hogy én vagyok
126 19|             piacon a kocsija előtt, és úgy átkozták meg, égnek emelt
127 19|              valakinek, aki még mindig úgy tudott megcsókolni és megsimogatni,
128 19|           teremtésit a kis bokátoknak, úgy jó a fehérszemély, ha mozgolódik!~
129 19|          vagyon miatt!... Hogy én majd úgy megkedveltetem magam az
130 19|        gondolatra, de éreztem, hogy ez úgy szebb, büszkébb, emberebb
131 19|            volna... De én nem tehettem úgy! Az én életem zsákutcába
132 19|              az én hibámból jószerint; úgy látszik, nem voltam küzdésre
133 19|            felelőtlen jelent. Végre is úgy lett, ahogy elképzeltem.
134 20|           kínosan ült rajtam a magány, úgy megörültem, ha (mint régen)
135 20|           tessen haragudni, megmondom. Úgy volt, hogy ócska ruhát vittem
136 20|               mit ad érte?~- Jaj, vagy úgy? Istenkém! Nem is merek
137 20|              se tudtam kivenni belőle; úgy látszott, maga sincs vele
138 20|             volt a legfőbb bajom, hogy úgy éreztem: nem szeret már
139 21|              esztendő siklott el, most úgy tetszik; csudálatos gyorsasággal.
140 21|           csudálatos gyorsasággal. Nem úgy, mint az álom; mint valami
141 21|               tartsd! Te meg ne ordíts úgy, jaj, istenem, ‘isz nem
142 21|                 Igen, de ő nincs benne úgy, mint én! Az irodája külön
143 21|                 Sehol semmi biztonság! Úgy éreztem, a levegőben lóg
144 21|                a vén fogatlan napjára. Úgy kacagják együtt a világot;
145 21|             könnyebb rész jutott.~- Ha úgy volna is! Ha kacag velem,
146 21|                 Mikor útban voltak is, úgy bánt velem, úgy viselkedett,
147 21|             voltak is, úgy bánt velem, úgy viselkedett, mintha én magam
148 22|               most jön... undok!~- Még úgy is jobb kézben lesznek,
149 22|                   Azt akarta persze... úgy, ingyen... azt kellett volna,
150 22|             Drága anyucim! Csak tudnál úgy tenni, hogy ne szóljál!
151 22|               szóljál! Mintha aludnál, úgy tedd magad; ugyi, Klári
152 22|                elfeledett rejtekeiből. Úgy érezte, hogy én tettem rosszá;
153 22|       szolidáris vele ilyenekben.~Csak úgy, szinte magától adódott,
154 22|           ruháját, házicsínt, mindent. Úgy látszik, a világ elégnek
155 22|            karszéken aludt el sokszor, úgy vetkőztették, fektették
156 23|             maga mindig gyűlölt. Én is úgy éreztem: életem rossz szelleme
157 23|            hegykúpot ábrázolt felette; úgy feküdt ott hanyatt, összehullva,
158 23|            fejem. „Anyukám, ki ne menj úgy!” - kiabált vissza Marcsi
159 23|              szegény asszony mellőlem, úgy élek, istenszámába, mint
160 23|     elhajítódtunk egymástól. Vagy csak úgy véletlenül... miért is?...
161 23|             véletlenül... miért is?... Úgy látszik, hogy azt sem éreztük
162 24|           láttam, még nem is figyeltem úgy meg ezt a rohamos lehanyatlást,
163 24|           szorulni?... Vagy rokonokra? Úgy szétesett, elmállott a mi
164 24|        forintomból adtam oda egyet, de úgy, mintha még sok vóna. Hát
165 24|                vigasztaltak, és mindez úgy meghatott, elérzékenyített.
166 24|        liliomok közt legeltet, és neve úgy terjedett el, mint drága
167 24|                 mint drága kenetek, ki úgy láttatik, mint a hajnal;
168 24|           Isten e csodálatos szolgája. Úgy éreztem, hogy rá vagyok
169 24|              köntösei, sárga és fehér; úgy világított, mint valami
170 24|                emlékszek, minek látnám úgy! Neked ugyan kijutott, szegény