Fejezet

  1 1 |                csendesség van körülöttem jó ideje már. Messzire tőlem
  2 1 |                   lábát mozgatni tudja - jó kis meleg kávé, takaros
  3 1 |                  De költők kitalálásait, jó regényt és effélét csak
  4 1 |              legutóbb tudom megismerni a jó írást a haszontalantól.
  5 2 |             házhelyet is adott el belőle jó nagy pénzeken, a mi grószink -
  6 2 |              mikor mi játszódtunk benne, jó messzit lehetett szaladni
  7 3 |        kíméletlenül - nincs vége-hossza. Jó ideig azt hittem, csak lesz
  8 3 |              anyám - ez mégis az én...~- Jó, jó! A te dolgod volt mostanáig;
  9 3 |                  ez mégis az én...~- Jó, jó! A te dolgod volt mostanáig;
 10 3 |            éjszakai munkában italra kap. Jó, hogy addig vitte el az
 11 3 |                  közömbösen nézte.~- Hát jó - mondta -, ne beszéljünk
 12 4 |              jeltelen órák nyoma! Milyen jó volna mindent visszakeresni;
 13 4 |             valami titkos redője mögött. Jó volna most - mert minden
 14 4 |                  máris, csak azt mondom, jó vér, eleven - nem hamvába
 15 4 |               fejbólintásom mélységét.~- Jó napot! - mondtam kifogástalan
 16 4 |               megyei fiú” köszöntésére. „Jó napot!” zengett vissza bensőmben
 17 4 |               utca szeme rajtunk! De így jó - minekünk szabad! Virulni,
 18 4 |                itt életemben olyan-olyan jó kiállásút, betyáros tempójút,
 19 5 |                  sarkában. Milyen áldott jó, szegény kis lélek volt
 20 5 |             békén nézni közelből a mások jó dolgát! De ő velünk érzett,
 21 5 |                  ő velünk érzett, néhány jó szavunkért átolvadt hűségbe
 22 5 |             ügyes-bajosait; azokat, akik jó kamatra kicsi pénzeket kaptak
 23 5 |                  legtöbbször, a mindenre jó, fürge és okos zsidónkat,
 24 5 |    háromesztendős szőttesekről az akkori jó kendertermő évből, amiket
 25 5 |                  lőcsei kereskedők. „Épp jó időben!” - mondta, és végigsimogatott
 26 5 |      sikerültében. Hogy grószi akkortájt jó ösztönnel elsimított minden
 27 5 |                   Hamar kihevertem ezt a jó, kényelmes párnák közt másnap
 28 6 |                 egyszer csak a táncosra, jó ecsedies hangsúllyal: „Nie
 29 6 |           boltokban mindezekből olcsóbb, jó holmi; de ők csak dolgoztak,
 30 6 |           eresztette vállán a gereblyét. Jó előre mentünk a többitől
 31 7 |                  a szinte rájuk öntötten jó szabású frakkokon, a nagyon
 32 7 |                     Azt hiszi, nem látom jó ideje már, hogy magát bántja
 33 7 |                  nevet adni neki. Milyen jó vagyok én most, milyen igaz,
 34 7 |             Mostohaapa mellett nem volna jó tán neked sem; és a lányságból
 35 8 |              vizesen tapad a homlokához; jó szagú vizektől és szappantól
 36 8 |             nyílt. Délben majd hazajön a jó ebédre, kényelmes álomra;
 37 8 |                 nagy messzeségből néha - jó lett volna-e valami egyébre,
 38 8 |                nem is akartam! Pedig tán jó dolog az, nehéz és szükséges
 39 8 |          rátartós, friss, szépasszonyos „jó napot!”-okkal köszönt vissza
 40 8 |           tiszteletből és nyájasan így: „Jó napot kívánok, főmérnök
 41 8 |              Hogy nem kell észrevenni!~- Jó ez a kappan, nászom, megehetnéd! -
 42 8 |                  Itt friss, füsttelen és jó szagú meleg volt, megint
 43 8 |             olyan volt.~Az ebédlőben már jó hangosan volt István bátyám
 44 8 |                volt, ha éppen... De...~- Jó! Most mennyit fizettetek
 45 9 |            cinkos.~- Hát boldog, ugye?~- Jó uram van!~- Legalább maga
 46 9 |                 nyúlva. - Akkor kövesd a jó példát, pajtás, házasodj
 47 9 |               egy új ruha. És hogy - nem jó, ha egy fiatalasszonyt mindenütt
 48 9 |           csörgedezett a fülemben; olyan jó volt magam elengedve visszadőlni,
 49 9 |               félig tudtam róla később - jó sokára talán -, hogy az
 50 10|              aranyos gombokkal!”~Az uram jó és gyöngéd volt hozzám nagyon.
 51 10|                mentes. „Megbecsüld ezt a jó uradat - mondogatta grószi -,
 52 10|             búzás-boros Magyarországban? Jó, jó, csak legyints a kezeddel!
 53 10|         búzás-boros Magyarországban? Jó, jó, csak legyints a kezeddel!
 54 10|                maradsz.~- Eh! Na, de hát jó, ez kis dolog! De itt van
 55 10|                 tesz úgy, mint te. Mégis jó papok, előremennek a pályájukon.
 56 10|       szövetkezés az egész, persze csupa jó szándékból az emberek iránt.
 57 10|          gondoltam magamban -, de milyen jó, kedves és tiszta!” Őiránta
 58 10|               Csak hadd irigyeljenek, az jó” - gondoltam néha gőgös
 59 11|                 ösmertem! Jönnek, mint a jó kútra, boldog, boldogtalan!” „
 60 11|                   neki most már csak úgy jó, ahogy a menye él, Ágnes,
 61 11|        társaságban levésre, szórakozásra jó ürügy volt ez nagyon.~Egy
 62 11|                  ne is mondjam, hogy itt jó aratásom kínálkozik, maguk
 63 11|             vannak, nem győzik a dolgot. Jó, tiszta, igazságos, jövedelmező
 64 12|               gyerek is, két beteg -, de jó, hogy átestünk.~- Baj, gond
 65 12|               Majd ha megérdemled elébb. Jó vacsora, forró tea, mogyorós
 66 12|                  tea, mogyorós sütemény, jó kis asszony!~Ringatott,
 67 12|           akaratomból. És ez azért olyan jó, meleges dolog volt, valakit
 68 12|                 itt, tiszta kis pöröket, jó társaságot, kedves trécselést. „
 69 12|            pádimentom39 is csak úgy volt jó, ha magam tenyereltem neki
 70 12|                 a dicséretét; hogy szép, jó, okos, kedves, erényes.
 71 12|          kényelmes, a veszélytelen! Az a jó! Én csak úgy nézésre, szemmel
 72 14|               mire visszagondolni. Azért jó, hogy ennyibe maradt. Tegyük
 73 14|                 hát nyugodjék meg! És ha jó újságot hozok, jobban fog
 74 14|                    De igen, igen, nagyon jó maga hozzám, Magda! - mondta
 75 14|                 boszorkaasszony! Kedves, jó asszony!~- Csitt, ne, ne
 76 14|              sajnálat. „Szegény, szegény jó uram!”~Már csak zavarosan
 77 15|                 legtöbbet tán egy csésze jó kis meleg, szagos kávé adhat
 78 15|              hálát és bizalmat. - Milyen jó, hogy egy ilyen emberem
 79 15|           mostanában én is búcsúzom, tán jó időnyire a gyermektől; a
 80 15|          odaadjam, és ő, szegény asszony jó, gyöngéd lelkű és kedves,
 81 15|                 és kurtán kívántam nekik jó éjszakát.~Ó, félnek, attól
 82 15|       szeretetnek még, amilyen a szegény jó uramé volt. De hol? Horváth
 83 15|               gondolat! - Ő idegen, csak jó barát, aki tartózkodó tiszteletből
 84 15| részletkérdésekbe bocsátkozni. De milyen jó hozzám, mennyire velem érez,
 85 15|                  betanított cselédséged, jó szakácsnéd megtarthatnád.~
 86 15|               természetének eleget tett, jó tanácsokat adott nekem.~-
 87 16|         özvegykém?~Pedig nem volt közel; jó darabon mentünk siető emberárnyékokat
 88 16|     Nagyasszonyom... hm... vigyázni lesz jó a tekintetes úrra! Rumosflaskák
 89 16|               bántanak, de a Szűzanyáért jó vértanúságot szenvedni!
 90 16|           Nevetett, hogy bámultam, mikor jó, hátratartó páncélmíderbe
 91 16|               alakja és utolérhetetlenül jó szabású ruhája.~Izgatottan,
 92 16|                 valahogy. Persze, valami jó, befolyásos pártfogó nélkül
 93 16|              múlt fél éve, hogy elhalt a jó uram! - Nem - gondoltam -,
 94 16|       felcsillant. Köszöntötte Gidát, és jó nevelésűen várva egy-két
 95 16|             magamért. Most elmúlt a tél, jó sok pénz elment, és nem
 96 17|         zsörtölődhet vele, vagy kegyesen jó hozzá egy-egy kicsit; annak
 97 17|                 rám förmedt. - Csakugyan jó nekem! Na, majd megtudja
 98 17|                hecc lett, piszkoskodtak, jó még, hogy csak áthelyeztek.
 99 17|                szépen erre menőben, hogy jó estét, aszmondja; sokáig
100 17|            feleségül. Köszönjem meg! Még jó szerencse, hogy az a kis
101 17|               siettem a tavaszi allén; a jó szagú sudárfák karcsú sora
102 17|                 nagy, bolondító, sokféle jó szagot. Ó, csak a fiatalság,
103 18|                 szíve, és nem szavakkal, jó tanáccsal segít, mint a
104 19|                osztályodott az ősi drága jó, gazdag föld. Testvéreket
105 19|                  furikálás? Rend az? Nem jó az itthon főtt szappan?
106 19|               kávé... káávéé... mintha a jó kifejt tej nem is volna
107 19|                  kifejt tej nem is volna jó! Hát csak eriggy, ha mán
108 19|         teremtésit a kis bokátoknak, úgy jó a fehérszemély, ha mozgolódik!~
109 19|              Gyere idébb, na! Lelkem, be jó kis...~- Pfuj!... Utálatos,
110 19|                kényes vagy, galambom! Na jó, hogy tudom mégis, hogy
111 19|                napok, frissen kalandozó, jó szagú szelek megint, és
112 19|           egészen fölbiztatta az öreget. Jó, magamtól nem megyek, nem
113 19|                  szálai; emlékszem, hogy jó ideig bolyongtunk már, és
114 20|                  búcsúra; hogy ne legyen jó élet köztük. De azér csak
115 20|            próbálni gondoltam -, szépen, jó szóval megértetni és elfogadtatni
116 20|                  életem!... De ha igazán jó, igazán finom és nemes volna
117 20|                 az udvarlónak való meg a jó férjnek alkalmas! Dénest
118 21|         felhabzsolták a fiatalságom!~Hát jó, ez rendén van! Az enyéim,
119 21|                rekedten az indulattól -, jó az! Néhanapján leereszkedhetik
120 21|                most már akármiféle ember jó nekik. Hol a régi gőg? Tíz
121 21|                 Amit énrám dolgozik, egy jó cseléd olcsóbban és panasztalanul
122 21|                 világot; meg engem is, a jó bolondot, aki itt öli magát.
123 21|            csaptak el, mert még annak se jó, jegyzősegédnek, ha leissza
124 21|                  mint az apjuké), meleg, jó szagú kis testük ott liheg
125 21|               Majd teszek róla! Erre még jó lesz az én életem!~ ~
126 22|             jöjjön... beviszem szépen... jó kis meleg ágyba, csak jöjjön!...~
127 22|              mintha nem is lennének; egy jó félórában aztán magával
128 22|                  életszépséghez; tiszta, jó szagú, jóleső szobákhoz,
129 22|             papírcifrás köpőláda... és a jó konyha, a keservesen is
130 22|                 ócska ruháit ráadja, s a jó modoráért, szép kézírásáért
131 23|                 a miniszternek írna. Hát jó, megtettem, elmentem a grófnőhöz.~
132 23|                régi udvarlója, ez lesz a jó világ! Marcsi terít, terít
133 23|                te itt ülsz a három szép, jó gyereked között. Ebből,
134 23|               apja köszvényes térdére.~- Jó lenne összébb húzni a vállán
135 23|               bimbó, csudálkozás, minden jó illat!... Fordítsa erre
136 23|                 hogy mondja. Ez szép, ez jó! Az élet csakugyan nem nagy
137 23|             házidolgok után nézzek, és a jó konyhatűz melegére vágytam,
138 23|             vaksi árnyékba esett; varrni jó ideje nem láttam már. Egyszer
139 24|                 Ágnes a búcsúzáskor, egy jó emlékem se köt hozzá. Csak
140 24|                van egy családnál, nagyon jó (csak ez a féreg ne volna
141 24|             divatújságot, villanylámpát, jó meleget kap, három pincér
142 24|         feljöhetnél, összeköltöznénk egy jó kis lakásban, vígan élnénk,
143 24|             kedves modoráért, még mindig jó és úri megjelenéséért, közlékenységéért
144 24|              vizsgáztak, ismerte őket, a jó grófnő is tán figyelmeztette
145 24|            csendesen: Zimán Ilka volt.~- Jó reggelt, kedves egy lelkem! -
146 24|         szívemről, fellélegzettem (mégis jó hozzám az Isten), és egyszerre
147 24|          közöttük üldögélek, olvasgatok, jó kis kávékat csinálok magamnak,
148 24|                  megkínálok vele egy-egy jó bejárós asszonyt. De néha
149 24|               Klári is végzett, egyelőre jó zongoraleckékből él, de
150 24|                 Hát így el vannak látva, jó ideje nincsen már szükségük