| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1003 16 | két szárnyát, és a selymes bélésbe hirtelen beleölelt egy piros
1004 15 | panaszhangját hallottam ki, és belestem egy pillanatra. A nagy parasztszolgáló
1005 23 | hagyja rá a vagyonát, ha beleszólásom nélkül, kedve szerint nevelheti,
1006 2 | megszoktuk elébe tenni, beleszúrni minden mondanivalóba; egész
1007 24 | öreg fejével, milyen vígan beletalálja magát.~Hidd el - írja egyik
1008 24 | helyzetbe könnyen és gyorsan beletalálta magát; a humoros, kedves
1009 14 | Beszéltem, most már mindjobban beletanulva a szibillai stílus talányszerű
1010 20 | melankóliáját. Mindegy, ebbe hamar beletörődtem azért!~Nyári, hosszú délutánokon
1011 14 | vállrojtja megcsillant még, de beleveszett a szemem káprázatába, ő
1012 10 | De a felesége családja beleviszi.~- Na, hát tudod mit? Az
1013 17 | lendülete érthetetlenül belevitt valamibe, amihez egyébként
1014 22 | és kiáradjon, utat leljen belőlünk a fojtogató bosszú, megalázottság
1015 5 | házimulatságba voltunk meghíva Béltekyékhez.~Otthon a házirend miutánunk
1016 3 | grószi üveges almáriuma a belülről kiragasztott, tüllfodros
1017 16 | szólítottak. De az elegáns belvárosi üzletek még inkább bosszantottak:
1018 19 | néztek rám, mint valami bélyegesre.~Nem is volt okuk pedig!...
1019 21 | és mindent, a parasztok bélyegköltségét is; ezeknek a boldogtalan
1020 9 | díványon estem végig. Ő bement a hálószobába, magára zárta
1021 12 | szemöldökével, szürkés hajával, bemíderezett formás alakjával, mely egyenletesen,
1022 16 | posztóruhákban mennek oda. Szeretnék bemutatkozni - azt mondja - feleséged
1023 10 | elvitt egy tisztelgő vizitre, bemutatni az anyagrófné színe elé.
1024 23 | Jenő kénytelen-kelletlen bemutató vizitre hozott. Milyen nehéz
1025 6 | hozta ki a kocsiján, és bemutatta a háziaknak; elmondták,
1026 6 | anyjuk Vodicska Jenőt, mikor bemutattuk; és elfordulva, fulladós
1027 24 | tisztogattam a tehetetlen, béna, szegény emberi tetemet.
1028 8 | irodában, az inspektorhoz megy, benéz a pénzügyhöz, tárgyalása
1029 3 | halkan végigment a szobán - benézett az alkóv függönyén túlra.
1030 14 | egy percre az irodába kell benéznie.~Intettem, hogy várjanak
1031 19 | néhány viharvert darab. Ami bennégett, a ripszselyem, amorettes
1032 24 | kihíresztelt szegénysorsommal bennfentes személy lettem: az oltáregylet
1033 16 | előkelő és gazdag körök apró bennfentességein! Új volt ez az érzés nekem,
1034 14 | tárgyaltak.~- Tabódy Endre is bennmaradt, ugye? - kérdeztem egyszer
1035 11 | nagyon gőgösek az idevaló, bennszülött felszármazókkal szemben. „
1036 22 | szerencsés keverék volt ez bennük így. Egészségesek, okosak,
1037 7 | ez az eggyéolvadás olyan benső, csudálatos és tiszta, hogy
1038 14 | elkomolyodva figyel egy nagyon is bensőleg beszélgető párra. A felesége
1039 5 | szeretetbe. Mennyi áhítat és bensőség volt abban, hogy kiemelte
1040 22 | kínnal húzgálva ki alóla bénult kezét, ahogy ráesett. A
1041 12 | alvó testecskéről. Jenő benyitott ide a kaszinóból jövet,
1042 20 | fizetgetnők is, egy kis beosztással. De hogy mennyi az adóssága
1043 11 | amiket minden jövő-menő bepiszkol a csodálkozásával; eltátja
1044 15 | bálok kotillionordóival beragasztva. Elmúlt gyermekévek! Egy
1045 9 | amiket az uradalom elad vagy bérbe ad.~Ezek ürügyén járt el
1046 3 | hármat. Azt is tudod, hogy a berei földeket azóta tisztáztam
1047 11 | a Hétsastoll utca sarkán béreltünk ki egy egész, nagy, újonnan
1048 12 | apró átalakítást a szobák berendezésén vagy a vendégek fogadása
1049 1 | bizonyos dolgokról, az élet berendezéséről. De költők kitalálásait,
1050 19 | koromban még én is játszottam a béresek fiai, pendelyes lánykái
1051 6 | apró gyerek elveszett a béresekéi közt, kazlak alatt, szárazmalom
1052 9 | milyen lakás kell. Minden béresfamíliának külön kis kertes ház, pádimentomos,
1053 13 | az Ecsedyek, a nagyhangú Berey Gábor és Széchy, az anyám
1054 19 | a keresztútnál a Horváth bérkocsija várt... Nem volt semmim,
1055 11 | egy szép szőlőlugast. A bérlet tíz évre szól, úgy rendezkedünk,
1056 15 | fél évre kifizetve, és a bérleted tízesztendős. Még öt van
1057 5 | pénzeket kaptak tőle, akik bérletre ajánlkoztak, vagy olcsó
1058 17 | piros parkettrékliben,47 berlinerkendőben a vállán, fásult unalmú
1059 23 | is szorosabbra fogtam a berlinerkendőm. Akkor összenéztünk jól,
1060 24 | összefogva magamon a piros berlinerkendőt; megterítettem magamnak
1061 14 | mellől.~A parádés vonat berobog, tömeges előremozdulások,
1062 5 | szerint. A két fiúhoz néha berontott Zimán Pista bátyánk a konyhaházba;
1063 14 | vannak egynéhányan, és mind berukkoltak. Széchy maga nem is ment
1064 4 | is fordíthassa, ha netán besúgnák grószinak valahogyan.~Mert
1065 13 | leskedtek, szimatoltak utánunk. Besúgtak-e vajon a vén árulkodónak
1066 23 | embereknek a nyitott konyhán. Beszaladtam valamit magamra kapkodni,
1067 19 | ablakát, a szabad kéményen beszállalt a tőzeg finom pernyéje,
1068 14 | tudtam volna magamnak sem beszámolni, hogy miért; de egyszerre
1069 10 | sok lakomával, borral, beszéddel képviselő lett itt Szinyéry
1070 4 | és apró, helytelenkedő beszédeinkre, és egészen más, tisztább
1071 5 | szakadjon az ilyen oktalan beszédeknek, sógor! Az a fiatalember
1072 14 | lassú, kicsit telt szájú beszédén. - Maga még azzal is kikezdhet
1073 10 | ő parasztjaira, az egész beszédére nem kell sokat adni. A Kendy-ügyben
1074 2 | ha megintettek a magyar beszédért. Csak a sváb lányok, néhány
1075 4 | új vonalát, magától jött, beszédes kifejezést, egy szép fejmozdulatot;
1076 14 | Melanie üdén rezgő, kellemes beszédhangját hallom, ahogy a fejedelmi
1077 11 | járatú, nehézkes, elszokott beszédmóddal -, nemigen találva magukat
1078 20 | tessen hinni az ilyen bolond beszédnek; jár a világ szája, mint
1079 15 | én most egészen rokonmód beszélek, azt mondom, amit én magam
1080 11 | hibája miatt, mégiscsak beszélgetésbe kezdtem vele.~Ha emlékezném
1081 9 | szórakozott és türelmetlen beszélgetésben, aztán egyszerre indultunk. „
1082 14 | figyel egy nagyon is bensőleg beszélgető párra. A felesége volt,
1083 24 | visszaemlékezésre...~Így, így beszélgette nekem néhány nagyon csendes,
1084 17 | itt benn az asztalnál; úgy beszélgettünk. Csinos legény, rendes életű.
1085 18 | egyhavi kosztpénzt, hogy ne beszélhessen, és ne zavarjon. Jól láttam
1086 9 | az enyém!~- Endre, hogy beszélhet így?~- Igen, velem jönni!
1087 9 | biztosan érzem magam, felőlem beszélhetnek! - feleltem védekezve és
1088 24 | s a grófné, hogy le nem beszélhette, sajnálkozva, de elintézte
1089 14 | magukkal vitték Jenőt, alig beszélhettünk egymással. Ábris bátyám
1090 3 | nyolc-nyolcezer.~- Miért beszéli, mama? - kérdezte anyám
1091 9 | véletlenül. Kell, hogy beszéljek magával.~Félóráig ülhettünk
1092 16 | Igen, hát itt az a meghívó! Beszéljétek meg Marival!~Napokon át
1093 3 | Hát jó - mondta -, ne beszéljünk róla. Mást akarok mondani.
1094 7 | jól. Világosabban kellene beszélniük, gondoltam gyerekésszel,
1095 14 | és el sem pillantva még a beszélő arcáról, az ösztön biztosságával
1096 2 | módosabb parasztnak a gyerekei beszélték szabadon a maguk vontatott,
1097 24 | amely kikérdezés, vallatás, beszéltetés által enyhít és gyógyít...
1098 6 | ülve anyámmal élvezettel beszéltük volna meg együtt az este
1099 10 | maradna.~- Hm! Erről még beszélünk, sógor. Hírlik már, de nem
1100 5 | most Kolozsváron. Én fogom beszerezni majd, amennyiért nekem adnák!”
1101 20 | tűzifavásárlás, kert, téli beszerzések, amitől az első uram gyöngéd
1102 10 | a gazdasági gépek közös beszerzésére alakuló egyesület dolgát,
1103 12 | rajta a tiszta ingecskét, betakarta, végigsimogatta. Aztán megfogtuk
1104 22 | érzékenységével, kézen vezette, amíg betámolygott, drága kis tündérjének mondta,
1105 15 | a két udvari szobában. A betanított cselédséged, jó szakácsnéd
1106 16 | hamis prémű palástot. Milyen betanultnak, automatásnak éreztem ezt
1107 22 | mosolyával nézett rám a betegágyból.~- Bolondéria az! Tudatlanok
1108 18 | úgysem taníthatott; már le is betegedett közben. De még mindig olyanfélét
1109 9 | szeretettel.~- Kis boszorkám, betegem, egyetlen anyácskám! Ne
1110 21 | kiszámíthatatlanul, csúnyán, betegen. A másik szobában, hallom,
1111 14 | bágyadt fehérségét, szinte betegesen felpirosló ajkakat a sötétszőke
1112 22 | ilyen órákban valahogyan betegnek lássanak mind a kettőnket,
1113 24 | beköszöntek, tudakozódtak a betegről... Mikor tizenegy tájban
1114 22 | falvakon át menve. S a betegség gombáit, amik hevenyén pusztítva
1115 10 | jómódban tart; mert bizony a betegségedre felment az a kis pénz, amennyid
1116 22 | akkor kiápolják a ronda betegségeiből, megfürdetik, felhizlalják,
1117 23 | tönkremenjen. Na, ha igaz, rajtam betelik nemsokára; végit járom.
1118 24 | kékfehér levegőbe. „Hát ma beteljesül!” - gondoltam még, szelíd
1119 14 | amint lehet.~Egy órába is betelt, míg visszajött,~- Mi van?
1120 14 | van: most valami fanyar beteltség és olyanforma várás, mint
1121 19 | porzik a puszta világra, betemeti az utakat, elvág, megszakít
1122 23 | egyszeriben, körülfogják, betessékelik őket. A banda utánuk. Nosza,
1123 14 | azért nincs baj, Jolsvay már betétette az ajtókat; lehet, hogy
1124 24 | megadással. Egy új ábránd kezdte betölteni az én összezilált, megzaklatott
1125 24 | takaró alatt; szüntelenül betöltötte a lakást hetek óta már a
1126 23 | féleszmélettel, hogy lassan betotyog a szobába, kiment-e, vagy
1127 22 | márvány sírkereszt aranyos betűivel: „Emlékül vigasztalan édesapja!”~
1128 16 | enyimnél sokkal szebb ruhákat, beülni a Kugler cukrászdájába,
1129 7 | volt. Vége.~A kocsinkba beült Telekdy is, és ő kísért
1130 3 | szája, de én itt voltam, beültem a vendégeid közé néha, őriztem
1131 11 | fejlettebb életmódot.~- Az udvart beültetjük szőnyegvirágokkal - tervezgette
1132 11 | leveleztek az öregekkel, és bevádoltak és kiszínezték a mi „őrült
1133 15 | és nehéz lett volna ilyet bevallani őneki, akit oly pontosnak
1134 5 | semmiképp sem igazságos; de bevált.~Szép, mámoros, farsangi
1135 12 | amilyen vén bolond vagyok, bevártam, míg te előkerülsz!” - Nevettünk -
1136 6 | a nénémet s a többieket bevártuk.~Emlékszem, mind a ketten
1137 3 | Zsuzsitól. - Hanem a fejét is beverhette volna!~A Sándorka ágyához
1138 15 | fölemésztette az iroda minden folyó bevételét. Sértett a beavatkozása,
1139 19 | fontak, danoltak, és egy-egy bevetődött kóbor cigányasszony rongyos
1140 16 | aktacsomók háta megett!”~Bevezették a nyersposztó kórházi kabátban,
1141 8 | Ijedten lépett hozzám, hogy bevigyen.~Csabát, az öcsémet láttam
1142 19 | Végre láttuk a víztorony bevilágított sivár négyszögét s a cédulaházat
1143 22 | Apa... apácskám, jöjjön... beviszem szépen... jó kis meleg ágyba,
1144 15 | és sírva csókoltam össze, bevittem, megmosdattam, imádkoztattam
1145 17 | csak kicsi kellett, hogy bévül kerüljön. Tanítottam olvasni;
1146 23 | megéreztük, együtt voltunk benne, bezárjuk, elszigeteljük; és holnap,
1147 12 | odvából: „A sok dohos, bolond biblia, a sok pokol fóliáns közül,
1148 11 | hangút, mint az apostolok bibliai episztolái. Tán három napon
1149 24 | add oda mégis a piaristák bibliotékájának. Két forintra mondták zsákját;
1150 14 | itt a földön valóról még - bíboroskalapról, nagy palotákról -, s a
1151 17 | félszeg jámborsággal féloldalt billenve tüsténtették a bárgyú türelmet
1152 23 | szép cseresznyefavirág, bimbó, csudálkozás, minden jó
1153 2 | elfelejtik idejében kinyitni a bimbókat, lesúrolni reggelre a leveleket -
1154 7 | keserű, kíméletlen módon bírálta a férfiakkal bánásomat;
1155 4 | bensőmben saját hangom, míg bíráltam, helyesen volt-e; és egyszerre
1156 7 | a másik énem. - Hogy mer bíráskodni a hozzám tartozók felett?
1157 4 | valami zavaros áradattal birkózva - vagy fennlibegve egy ideig
1158 17 | parasztlagziba híttak, mindig a bíróékkal kerültem egy asztalhoz.
1159 5 | Igen, az uradalmi mérnök, bírói szakértőképp, megakadályozta
1160 17 | holdsütötte falon, és a törpe birsalmák gallya zuhogott, recsegett.
1161 3 | házasemberrel; igaz, mozogni se bírt a szélütött felesége, de
1162 19 | eleinte... Rákapott, nem bírta, esztendőre vége volt...
1163 16 | bőrkamásnis úri fiúból, aki a kis birtoka utolját akkor verte el odalenn
1164 11 | kliensek javát. Mennyi pörös birtokeligazítás volt akkori időben, milyen
1165 13 | földesúr, a Szinyér menti birtokosok új vezére! Azoktól kívánt
1166 10 | Hiába! De azért jutna ott a birtokosoknak is bőven. Csak renitenskednek,
1167 5 | mostanában valami kis kétes birtokrendezési ügyeskedését.~Csakhogy azt
1168 13 | ellenkezést!~A Szinyéryek birtokszerző őse is így tányérnyalóskodott
1169 6 | hírül vette, hogy az anyám, birtoktalan, háromgyermekes özvegy után
1170 3 | asztal, amit megmozdítani se bírtunk. Ezt tartották legrégibb
1171 14 | felhangoltak voltak, nagykedvűek és bizakodók; egyszerre lelket, vidámságot
1172 3 | olyan természetesen, híven, bizakodón tudtuk megérteni egymást.
1173 5 | aki üzletfele és ilyenben bizalmasa volt. Már minden erejét
1174 9 | be ma. Látod, már őhozzá bizalmasabb voltál, mint hozzám, az
1175 6 | túlontúl szívesek és majdnem bizalmasak voltak hozzá most már.~...
1176 17(50)| bizalmaskodik (latin)~
1177 12 | mindenünnét; de valahogy túl bizalmaskodó, tréfásan csúfondáros vagy
1178 9 | lassanként, szokatlanul megeredő bizalmassággal -, bizony nem sok kedvem
1179 15 | lelkemmel a heves hálát és bizalmat. - Milyen jó, hogy egy ilyen
1180 13 | Családi politikából, részben bizalomból, elismerésből is már, készek
1181 15 | rá, hogy a gyermeket rám bízhassa... És most mégis, ha így
1182 23 | a vallás marad, az égben bízhatunk. Jár-e templomba? Lássa,
1183 12 | de miért nem gondol erre. Bízó vagy együgyű, vagy mindegy
1184 4 | Ábris nagybátyám fanyar gőgű bizonykodásai jutottak eszembe a mi régebb
1185 15 | vártam megnyugtatást, enyhítő bizonykodást. - Ugye, nem igaz, lehetetlen?
1186 10 | de másképp kellett volna bizonykodni; nekik valóbban és jobban
1187 15 | És én hidegedő érzéssel bizonyosodtam meg, hogy ezek itt most
1188 10 | minden érintésen felül álló bizonyosság, amelybe megkapaszkodhat.
1189 10 | azért!~- De honnét veszed a bizonyosságot?~- Magamból. Mert kell!
1190 5 | fokonként vált bennem komoly bizonyosságra a hit, hogy a legelső leszek.
1191 14 | Hozom a hírt.~Egy kicsit bizonytalanabbul jött felém újra fél tizenegy
1192 13 | lelkendezésbe öltem azt a nyomasztó bizonytalanságérzést, feszült aggodalmat, ami
1193 16 | hagyottan, szegényen és bizonytalanul, özvegy életemmel, mindenből
1194 15 | akiket a természet rájuk bízott mint anyákra. Régen, amikor
1195 13 | zártkörű tanácskozásra hívta a bizottsági tagokat, hogy az ellentétek
1196 18 | Holtbizonyosra tudtam, hogy biztatás és folytatás ez; és hogy
1197 15 | és Horváth, kifogyva a biztatásból, elnémult, tehetetlen, nehéz
1198 15 | égető-keserűen. „Csak egy időre!” - biztatgatom magam, de az érzésem azt
1199 1 | az életben, és most - ha biztatnak is a gyerekeim -, ezekért
1200 2 | szomszédunk fia; és tudom, hogy én biztattam fel őket, nézzük meg Oláh
1201 21 | innét egyszer. Sehol semmi biztonság! Úgy éreztem, a levegőben
1202 16 | volt a lábán. A megszokott biztonságommal nyújtottam kezet. Ó, mikor
1203 22 | Hogy legalább valami kis biztosa legyen. És a vidéki barátai,
1204 14 | meg őszintén a véleményét: biztosak lehetünk-e? Már két nap
1205 15 | tárgyra a szót, nyájaskodott, biztosított a szeretetéről, az ő utolérhetetlen
1206 23 | hogy a kis évjáradékkal biztosítva van az éhenhalás ellen.
1207 10 | szakkifejezésekben is. És lassanként biztossá váltam abban, hogy az uram
1208 14 | perce kell hozzá és az a biztosság, hogy ennyi minden: és nem
1209 14 | kiábrándultan odavetett biztosságát vajon már az akkori izgalmas
1210 14 | beszélő arcáról, az ösztön biztosságával érzem magamon az idegen
1211 7 | jött mindez, tán magunk se bíztunk volna benne. „Egy szép álom!”
1212 16 | nagyobb összeg a kezemre bízva, de mindennel jól ellátott,
1213 24 | voltunk egymásnak, hogy bízvást együtt is maradhattunk.
1214 10 | kérte akkor, hogy az uramat bízzák meg helyette. Sok bajjal
1215 4(14) | csípőnél lejjebb érő női blúz (francia)~
1216 11 | falvakból egy-egy kis buta sváb bocit, tizenöt évest, két hét
1217 22 | festői szobadíszekre (isten bocsá’!) virágra, színes paraszthímzésre;
1218 16 | féltékenység, elérzékenyülés, bocsánat. Egy-egy ilyen kis bonyodalom
1219 21 | szegény első uram szinte bocsánatkérő, hálás, felelős és meghatott
1220 9 | Bélteky tánt szemet hunyó, bocsánatos mosolyában s az ünnepi elcsendesülésben,
1221 23 | át! A jóságukkal kérnek bocsánatot Istentől a nagy gazdagságukért,
1222 24 | üdvösség útját... hogy (uram bocsásd!) elkísérgette még az utcán
1223 15 | még a nagy fájdalomból. Bocsáss meg nekem, és semmire ne
1224 23 | megbecsüli. Vagy hogy... ó, igaz, bocsásson meg. Igen, ez második férje.
1225 8 | él is, soha-soha meg nem bocsátja, holtáig felemlegeti. Hát
1226 15 | ilyen részletkérdésekbe bocsátkozni. De milyen jó hozzám, mennyire
1227 6 | távoli rokonaink, az ő bocskorosnemes-gőgjükkel, nevetséges, hangos parlagiságukkal!
1228 14 | az oszlopok közt, végig a bódék és boltocskák szegte szőnyeges
1229 21 | így is, amúgy is” módján bódorog át a világon, mindenbe véletlenül
1230 4 | kendőm alól előreráztam a sok bodros, fekete hajtincset, és feltámasztottam
1231 19 | körül az égbolt fele. És bódult lárma, távoli összemosódó
1232 6 | hogy történt az, hogy így bódultan, fájdalmasan, de mégiscsak
1233 2 | a régi aszaló romjától a bodzafás sarokban a „hűs lócá”-ig;
1234 4 | közepett búzás szekerek és telt bödönök, oldalszalonnák rendei,
1235 6 | bőség. A vendégeket valami bölcs, kedves, békén hagyó rendszerrel
1236 7 | véletlen!~Így beszélt, ilyen bölcsen, anyásan, igazán sokáig.~
1237 19 | nyugtatott meg az ilyen bölcsesség, reszkettem a végsőkig feszített
1238 12 | az eszéből; tán legfőbb bölcsessége volt, amit sokszor mondogatott
1239 18 | bírtam szót fogadni a régi bölcsességnek, türelmetlen voltam, megijedtem,
1240 22 | váró termékenysége. Mind a bölcsészek, Platón, Spinoza, Kant,
1241 3 | volna kérlelni, de éktelen, bömbölő sírásra tátotta a száját.
1242 21 | nézni soká. De a másik kettő bömbölve rugdossa odaát a gyerekszoba
1243 19 | nyűttes Nagy Ivánt,52 abból böngészte a családfákat. Ha én beszéltem,
1244 2 | évek óta nincs meg; modern börtönök épültek helyette az új szárnyban.~
1245 19 | valami nagy újságot.~- A Börvely utca szabad még? - kérdezte
1246 13 | mentem; akkor helyes kis bogárszemű, gömbölyű libácska volt.
1247 24 | igaz, egy kis öltözködés, bogárzás, bolondéria; nekem később,
1248 3 | vállam - csupa vér!~- Ne bőgj! Hadd nézzem! Jaj, te istentelen,
1249 14 | Kendy Pétert és az öreg Bojért hívták meg közülük: azt
1250 23 | hajporos fejek, selyemcsokros bokák menüettjét; ó, valaha a
1251 19 | hé, a teremtésit a kis bokátoknak, úgy jó a fehérszemély,
1252 6 | emlékeit, megjegyzéseket, bókokat, apró eseményeket. Most
1253 22 | sírja meghorpadt már, és bókol a márvány sírkereszt aranyos
1254 19 | el annyit! Kertbe, mezőbe bokorugrós kékfestő szoknya kell!~Elcsudálkozva
1255 16 | fiatal, néma kerten át, a bokrok közt elhagyott padok feketélltek,
1256 17 | hamvas barkák az útszéli bokrokon, sok kékség a levegőben;
1257 4 | azért is bőrkamásnit húznak, bokros nyakravalót viselnek és
1258 17 | tanyája volt famíliaszerte boldognak, boldogtalannak, hónapok
1259 9 | boldogságot látni!~- Hát igazán boldogok vagyunk, mi, boszorkám! -
1260 12 | hozzányúl, ami körülveszi. És a boldogságból, asszonyom, mindnyájunknak
1261 9 | bor után. - Jólesik igazi boldogságot látni!~- Hát igazán boldogok
1262 18 | anyám sírdogál néha a másik boldogtalanért is, néha a gyerekemre gondoltam;
1263 17 | famíliaszerte boldognak, boldogtalannak, hónapok során át rostokolhatott
1264 16 | szaggatott az üldözöttség és boldogtalanság keservében), hogy végre
1265 4 | összefüggéseire, amik közt majd boldogulnom kell. Erős, uralmon álló,
1266 5 | rajongva. Grószi ránk nyitott; bólingatva, figyelmesen állt az ajtóban.~-
1267 7 | a dolgot oktalan, szeles bolondériának tartotta grószi, és hevesen
1268 24 | felülkerekedett. „Két esztendeje bolondítja itt a várost, megmételyezi
1269 17 | Lihegve szívtam be ezt a nagy, bolondító, sokféle jó szagot. Ó, csak
1270 12 | öltöztem, most meg mindent úgy bolondítok össze Hanival. Majd meglátnád,
1271 10 | új és bátor gondolatot. Bolondnak néztek vele.~- Engedj meg,
1272 9 | mostohád! Be kellene csukni a bolondokházába - a sok zagyva, bolond könyvét
1273 5 | minden szokások ellenére, bolondosan udvarolni kezdett az idő
1274 12 | beszéd, mint minden ilyen bolondozás után. Jött is.~- Látod,
1275 7 | lány meg asszony trécselt, bolondozott, egy-két katonatiszt is
1276 2 | meséjéből eredt kezdetben ez a bolondság, de későbben mindjobban
1277 16 | álmodozó szerelmek szép bolondsága. Siettem vissza!~ ~
1278 14 | katrincát, mézesbábot, egyéb bolondságot. Volt lacikonyha, szivarárulás,
1279 19 | Rögtön kiáltok!~- Ne bolondulj, hisz csak!...~- Pusztuljon,
1280 21 | kicsi! Úristen, meg kell bolondulni itt!...~- Te, te alávaló
1281 9 | hiába, ez az élet!... És bólongatott szép kis madonnás fejével
1282 15 | ahogy tőlünk telik. Nem bolt; nem, a saját lakásodon
1283 24 | utcán is, végig az utcán. „Boltba, miért mentek ők együtt
1284 2 | idején.~Itt, szemben egy bolthajtásos kapu nyílott a szűk és penészes
1285 16 | kétujjnyi vajdarab és felfújt bolti fehér kenyér nagyon mérsékelt
1286 24 | tömjénködös félhomályt, a boltívek elnyúló, messzi árnyékait;
1287 16 | színházlátni, vásárolni, boltkirakatokat bámulni a szaladó, kurta,
1288 14 | oszlopok közt, végig a bódék és boltocskák szegte szőnyeges úton. A
1289 1 | Ahogy a gyerek azt mondja: boltocskát játszom vagy papát vagy
1290 6 | már volt akkor a városi boltokban mindezekből olcsóbb, jó
1291 16 | nélkül kimentem az olyan boltokból, ahol „a hölgy”-nek vagy „
1292 22 | másnap visszacseréltük a boltosnál köténykékért, harisnyáért...
1293 16 | kis írnoknékra, kapaszkodó boltosnékra, akiknek éppígy elég volt
1294 2 | polgárlányok”, az iparosok és boltosok gyerekei „gné-é-édige frá”-
1295 19 | szoba lesz olyan, amit nem bolygatnak, az nekem kell meg a lányoméknak
1296 20 | lelki és testi kényelmét bolygatták. Ilyenkor néha kiütközött
1297 17(47)| parget: egyik oldalán bolyhos pamutszövet; a barhent szó
1298 19 | szövetséggel szemben.~Sokszor bolyongtam egyedül a réteket, és ha
1299 19 | emlékszem, hogy jó ideig bolyongtunk már, és haladó csapatok
1300 10 | csak alá kellene aknázni, bombát neki, mindenestül! Csupa
1301 22 | összerombolnak. Egy-egy ilyen bomlott, csúnya jelenetre jöhet
1302 5 | egy-egy nekem való táncossal bomolva, forogva és rezegve, csak
1303 1 | délutáni, csendes harangszó bong felém a nyári, kék-fehér
1304 15 | Egy héttel ezelőtt még a bonne ügyelt rá, kísérgette, megtörülte
1305 13 | akiket Melanie rendelt át, bontogatni kezdte a pezsgőket.~Éjféltájban
1306 2 | kertek. Tavaly, mikor végleg bontották azt az öreg házat (most
1307 16 | bocsánat. Egy-egy ilyen kis bonyodalom mindig kitöltött az életemből
1308 1 | támad a sokféle és véletlen bonyolódás, ami mindnyájunkat végtelen
1309 17 | elközönségesedtek már; fűzetlenül, bőráncú, piros parkettrékliben,47
1310 8 | csöppenként ivott az édes borból. Az öregek dicsérték az
1311 12 | Mint az erjedt, édes, nehéz boré; szinte részegít!~ ~
1312 15 | csókját mégis éreztem a kezem bőrén még később, lefekvés előtt
1313 23 | Zsuzska, mit nem csinál, borért szalajtja a leányt, és látom,
1314 13 | lekonyultan, halottan hevertek a borfoltos, szivarmocskos abroszon.
1315 3 | Kallós Janival, ott van a borító alatt a színben, és annak
1316 16 | módjára. Fekete csipkekendőt borítottam rá, és a kivágott nyakhoz
1317 23 | a körmöm!) - és danolja borízű, rekedtes, kedves hangján
1318 16 | hajdani friss, betyáros, bőrkamásnis úri fiúból, aki a kis birtoka
1319 4 | közülünk való férfiak azért is bőrkamásnit húznak, bokros nyakravalót
1320 15 | melegét. Akkor kikapcsolta a bőrkesztyű csatját a csuklóm felett,
1321 8 | Nem volt szokatlan nekem a borközi élénkség, de most nem bántam
1322 10 | Ugyan, ne beszélj! A bornírtság fészke az egész. Hát azt
1323 21 | pesztra, a nyomorult oláh bornyú? Nem bír velük, vagy kiszökött
1324 19 | eriggy, ha mán nem férsz a bőrödbe!... Héjnye, az akasztófáravaló
1325 8 | Grószi a hálóba ment titokban borogatást tenni Ágnes mellére, aki
1326 8 | mennyit fizettetek az édes borokért? Tíz üveg volt, ha jól láttam.~-
1327 8 | annyit enni? És a drága boroknak mi a haszna! És virág...
1328 15 | nedves hidegű alkonyatokon, borongós, korai délután. Együtt,
1329 21 | eszem-iszom cimborák, a boroskancsók, a megyegyűlésező falusi
1330 23 | mennyi barázda... milyen borostás, tüskés az álla... megritkult
1331 22 | csibukozott, most már itthon is borozgatott, szinte kék volt néha a
1332 10 | hűhóval, sok lakomával, borral, beszéddel képviselő lett
1333 5 | és végighúzta keskeny, borsószáraz tenyerét a fátylas tüllredők
1334 22 | döngő, nehéz lépteivel, borszagtól gőzölve, keresztül-kasul
1335 8 | körülményeskedőn ráspolyozta a körmeit, borszeszes kefével a selyem nyakkendőjét
1336 10 | kicsit néhány pohár homoki bortól, de Jenő józan és nyugodt,
1337 16 | egykettőre átalakulni, gondokba borulni azon, hogy a kicsi kis pénzem
1338 1 | adhatok a fiataloknak, akik borzadva félnek tőle: az öregség
1339 19 | eltakartam a szemem halálos borzalomban. Nem is gondolkoztam, hogy
1340 15 | ideiglenesen, mert beteges borzalommal féltem a régi otthonomtól,
1341 19 | megnéztem ilyenkor az arcát, borzas szemöldökét, göbös, de szép
1342 2 | mélységesen messzi... Egy borzasztót sikoltottam ott, és félig
1343 11 | kellemetlenül szálanként borzolódva.~- Ennyire érti maga ezt
1344 17 | hintált fölötte. A hajunkat is borzolta. Akkor mondta lassan, fáradtan
1345 22 | kikerített, kiverekedett bőséges és kitűnő kosztom. Tudtam
1346 18 | bánom is én! - gondoltam bosszankodva megint, ezen a kis időn (
1347 11 | kényszeredett az, ízetlen! De bosszantja magát az ilyen zavaros,
1348 12 | mint egy kellemetlen és bosszantó álom. Jenő, aki példás férj
1349 22 | észrevette már, és mosolyogva bosszantotta őt: „Dénes, jön az ordré!
1350 16 | belvárosi üzletek még inkább bosszantottak: ahol úgy szolgálnak ki,
1351 22 | leljen belőlünk a fojtogató bosszú, megalázottság vagy lenyűgözöttség
1352 20 | megtámasztására, az ellenségeim bosszújára, vagy a szerelemért, mit
1353 5 | sarokból e sok, rég dúló, apró bosszúság epés felfakadását. Tisztában
1354 15 | Elrejtve csudálkozását vagy bosszúságát, gyorsan, ügyesen terelte
1355 4 | megérett öntudatában. Szégyenes bosszúsággal gondoltam Kallós Palira,
1356 5 | ilyeneket beszélni? - gondoltam bosszúsan és fáradtan, és előresiettem,
1357 3 | teltek, és szakadatlanul, bősz átengedéssel, megújuló erővel
1358 14 | szegény, kedves, szépséges kis boszorkaasszony! Kedves, jó asszony!~- Csitt,
1359 23 | Fordítsa erre a szép kis boszorkányszemét... így, lássa; ne sajnálja
1360 23 | benne villámlik abban a két boszorkánytükörben. Olyan a szemük, mint valami
1361 23 | drága kottát kapnak! De azok botfülűek!”~Ők nőnek, nőnek; ki törődik
1362 8 | kerülte ki. Akkor a fiú botlott egyet, a kerítésnek esett,
1363 8 | ahogy dülöngélve, részegen botorkált a többiek előtt, egyszer
1364 21 | kereste össze a felöltőt, botot. Ez a frázis csak formás
1365 22 | akadt valahonnét egy kis bővebben eresztő ügy, és neszét vettem:
1366 9 | selyemruhácskám. Kicsit kellett bővíteni, szív alakra kivágni, kedves,
1367 10 | lesütött szemmel járt, a breviáriumot olvasva, és déli harangszókor
1368 23 | napján, vagy a kis sárga bricskáján gunnyasztva, ha elrobogott
1369 7 | anyám arannyal hímzett sárga brokátban. Mikor beléptünk, megint
1370 3 | pasztellek s az ócska, piros brokátfüggönyök egy hajdani falusi vendégszobából.
1371 12 | ahol szép, késő délutánok bronzos napfényében üldögéltem.
1372 7 | ez a nagy, eleven, szent búbánat. Nem adtam volna a világon
1373 23 | felhangoltságával Endre a búbánatos lelkesedésbe. És ilyen három
1374 17 | pipafüstszagú szobáival, a búbos kályha fülleteg melegével
1375 24 | Valami engesztelő szó, búcsú, magyarázat, ha lehetne!
1376 15 | visszaejtette a fejét.~Kínosan rövid búcsúlátogatásokra emlékszem még, és a Zimán
1377 20 | meg Pócsra is megy tán búcsúra; hogy ne legyen jó élet
1378 15 | köteles látogatás, mely szinte búcsúszámba ment, és máris távolodott,
1379 15 | gyámoltalan kapkodással integetnek búcsút a kocsiablakból. Az elkényszeredett
1380 9 | írása? De bolond az! Így búcsúzik, tőled!~Átadta és kibontotta
1381 9 | elutazott. Az irodába jött búcsúzkodni, hogy sürgősen hazahívták.
1382 9 | gyönyörű, meghatott, fájó és búcsúzkodó. De mintha valami felszabadulás
1383 15 | közeli halálnak. De még búcsúzkodott, rendelkezett; felhasználva,
1384 8 | éleskedni az Ilka hangját még a búcsúzó, oszladozó csoportban. Végre
1385 15 | el, hogy mostanában én is búcsúzom, tán jó időnyire a gyermektől;
1386 8 | fagyos-kegyetlenül, és röviden búcsúzott a többitől. Én ideges sírással
1387 12 | község alatt megálltak, sírva búcsúztak: bíró, kisbíró, esküdtek,
1388 23 | nagyapjára leginkább. Sírva búcsúztam tőle megint; az iránta való
1389 14 | sem mentem a vonathoz a búcsúztatáskor, és a város is másnapra
1390 23 | református pap mondja felette a búcsúztatót, régi tanulócimborája, társa
1391 8 | lekonyult, és száján utálatos büfögő hangokkal ömlött az undokság.~-
1392 23 | másodszor áthaladtam a nagy bükkfák sűrűje, merev, komoly fenyők
1393 14 | Maga még azzal is kikezdhet büntetlenül. Milyen ijedelmesen szép
1394 19 | éreztem, hogy ez úgy szebb, büszkébb, emberebb és úribb volna...
1395 23 | rájuk ment mind; és az én büszkeségem, az én sikerem voltak.~Akkor,
1396 4 | meg esetlen szavaló póz -, büszkételen, csúnya macskaepekedés,
1397 17 | volna; itt megvénülni egy buga49 fővel? Akkor nyár volt,
1398 8 | ok-okoskodnak maguk, mi-mi-mit bugriskod...~Az öreg némán kerülte
1399 5 | keszkenőt; ő is letehette bugyrát a verandán, ha jókedvbe
1400 23 | ösvényen, a fák közt, amiknek buja lombját, öles törzsökét
1401 18 | a keveset verte itt most bújában éjszakáról éjszakára. Ebben
1402 19 | csak, Magdi, nézd el! Ne bújj mán mindig a kucikba, mint
1403 9 | Egyebet se csinál, mint azokat bújja, az eszi meg az életét.~-
1404 22 | fázva és szepegve hozzám bújt az is.~- Drága anyucim!
1405 9 | sárga bársonypongyolámba bújtam, és soká fényesítgettem
1406 12 | szerteszét való terítésért, bukdácsolásért a szalonban. Könnyű volt
1407 5 | jutott, hogy Csaba már megint bukott háromból; és egyszer komolyan
1408 17 | vakációs diák meg a kis buksi Domnyika szolgáló, akit
1409 11 | de a lustaság is eredendő bűn.~- Hogy beszél maga ezekről! -
1410 22 | jótehetetlen volt ellene, de bűnbakot keresett, és itt voltam
1411 11 | mind elment. - Gyerekesen bűnbánó, szomorkás volt itt az arca,
1412 4 | megjátszással, lendülőn, búsan, szilajon és parádésan élni
1413 19 | zongora; mindennek fejében busásan osztatott nekem a Széchy
1414 4 | poéta lecsüggesztett fejjel búsuló kőszobrát, ahogy pár éve
1415 8 | Te buszurkány, kis buszurkalányom! - mondta az anyósom kedves,
1416 8 | Ok már másfélék!...~- Te buszurkány, kis buszurkalányom! - mondta
1417 6 | elfogadott kérőm legyen. „Milyen butaság gondoltam néha elámultan -,
1418 24 | az egyhangúság ölte és butította. Szegény anyósom életében
1419 19 | de a többi utcák. A maga bútora is, minden holmija. Telekdy,
1420 15 | nagyon kegyetlen napot a bútoraim csomagolásával töltöttem:
1421 19 | fekvő vagyonom... semmim! A bútoraimból is kihúzgált egyet-mást
1422 15 | Azonkívül nyolc szobára való bútorod van, ugye?~- No igen, de
1423 4 | szuvas gerendák, százéves bútorok, a krinolinos képek s a
1424 19 | hordva idegen, százféle bútorokkal, edény és egyéb holmi hevert
1425 19 | odaköltöztem a megmaradt bútorommal. Pórtelky bátyámhoz bizony
1426 6 | csapat gyerek. Fényűzésre, bútorra az esküvőjük óta se költöttek,
1427 5 | megvadulnak, vagy barommá butulnak. Sohase lesz a magyar emberből
1428 19 | felkészülten, összeszedett butyrokkal a karjukon, egybeverődve,
1429 24 | színes, mennyországias bűvöletét, ha szilánkba törtek a padló
1430 19 | Már zsendült a fiatal búza. Messziről sokszor láttam
1431 14 | Elhaladt a csoporttal, búzakék atillája feltűnt még távolodva,
1432 4 | nagy, drága bőség közepett búzás szekerek és telt bödönök,
1433 10 | rend, mint ebben a híres, búzás-boros Magyarországban? Jó, jó,
1434 6 | felett ezüstben csillámlott a búzaszagú, nyári por, nagy hallgatásban
1435 14 | aranysas csillogott, vakított a búzavirágkék atilla kihajtóján, a nyúlánk,
1436 24 | Érthetetlen, csodás, magasztos és buzdító volt egész lénye előttem,
1437 24 | test szinte tűrhetetlen bűzeivel együtt.~Szép, szelíd őszi
1438 19 | sűrű, fojtó és rémületes bűzével az eleven, égő dolgoknak,
1439 21 | zegét-zugát megvetéssel, de buzgó szarka módra átkutatva.~-
1440 9 | fehér köntösébe, és hurcolt buzgó-szorgosan, csitított és rengetett
1441 15 | utánamenni nekem is!~Gyöngéd buzgólkodással magyarázgatott, beszélt
1442 9(34) | cábár: kóbor, lompos (tájszó)~
1443 16 | gyermekkoromból, a rossz, közönséges cédákról, pénzért kitartottakról,
1444 19 | bevilágított sivár négyszögét s a cédulaházat a piac közepén. Ott leszálltunk.~
1445 22 | várjuk vacsorára, mindig cédulát írtam én is, és visszaküldtem
1446 7 | elfeledtem citromos crême céleste28-tel bekenni a karjaimat
1447 6 | közelebb jutottam-e a köteles célhoz: férjhez, jól menni férjhez!~
1448 1 | ilyenkor már kimutatott céljai, szándékai; de ez nem olyan
1449 22 | vak eszköze a természet céljainak, öntudatra nem jutott, félig
1450 10 | amit én csak félig tudott céllal mondtam; tán csak úgy asszonyos
1451 19 | és semmi egyéb tervem, célom vagy lehetőségem nem volt.
1452 22 | életnek vagy minek... ezeket célozta velünk a sors, őértük kellett
1453 15 | lakásodon volna egy szoba erre a célra, eljárnánk hozzád, mint
1454 1 | magát a felnőtt ember is a célratörő, a szorgos, a léha, a szenvedélyes
1455 6 | parlagiságukkal! Ők lettek az élceink céltáblája: hogy nadályt ragasztottak
1456 1 | ezt; a magányt úgy, mint a céltalanságot. Én, aki valaha úgy szerettem
1457 18 | megint; itt hónapok óta céltalanul éltem, a postaság kényszeredett
1458 10 | Modern, intelligens és céltudatos. Meglepetéseket fog még
1459 17 | senki egy pillantással, célzással meg nem bántott, és nem
1460 23 | szipákolt, és tudákosan, célzatos büszkén nézett felém Képíró
1461 5 | nekünk csukló, színtelen kis cérnahangján, és sietve tologatta el
1462 4 | amiket békén hagytak a diákok ceruzái és mocskos ujja nyoma. Régi
1463 22 | gyanú és sértés volt a ceruzával firkált kusza sorokban;
1464 9 | iszik, pipál, cselédekkel cicázik egész nap, csapja a lábszárán
1465 14 | aranypénzesen, napkeleti, tarka cicomában, szétbontott, ékszeres hajjal
1466 3 | bársonyát; kik ültek a magos cifrájú székeken és a keshedt, vén
1467 11 | fatáblákkal a zsaluk helyett, és cifrás verandát ragasztott az udvar
1468 23 | amire egy élet tanított, cifrázatlan, kuszált, nyers és kemény
1469 14 | leszállnak a második banda cigányai, akik itt húzták mostanáig,
1470 23 | nap reggelén egyszer csak cigánybandaszót hallok az utcaajtónk előtt. „
1471 8 | nyelvvel egyre Bankót s a cigánybandát emlegette. Nem volt szokatlan
1472 5 | illett hozzám pedig! Közel a cigányhoz egy-egy nekem való táncossal
1473 23 | leginkább az anyja... a fehér cigányképével! Haj, istenem! Na, igyál,
1474 5 | veszi magára ruhául, ha cigánykereket hányna! Szépnek minden szabad!”~
1475 20 | felett. Megijedt, könyörgött, cigánykodott, hát előhozattam mégis a
1476 5 | tüzű szemébe. Szép szál cigánylegény volt, és nekem játszott,
1477 4 | furcsa. Mint egy hófehér képű cigánylyány, olyan! A szeme teszi...~-
1478 21 | ostoba féltékenység meg cigánynépletyka miatt.~- Féltékeny magára
1479 23 | Érdemes volt ezért vajon?...~A cigányok jóllaktak a korhelylevesből,
1480 4 | eresze alá állította fel a cigányokat. „Húzzátok, a gyönyörűségit,
1481 16 | magam elöl laza, repkedő, cigányos módjára. Fekete csipkekendőt
1482 14 | jósoltam végre tenyeréből - cigányosan. Némán és kifogástalan,
1483 14 | öcsémnek hasznára lehet!”~Bankó cigányprímásnak, régi, néma hódolómnak is
1484 14 | foglalkoztam két rokon leánnyal; cigányputrinak utánozva a selyemponyvás,
1485 14 | nézdegél. Akkor ér az én cigánysátorom elé a király fia. Rám ismert.
1486 19 | mesterrész is! A Kisvíz utcáig, a cigányvégig minden! Még ebéd után!~-
1487 23 | kezében a félig szívott cigarettacsutkát tartotta, amit a dermedő
1488 12 | harisnyát kötött, vagy cigarettázott; otthon bizony unta magát
1489 14 | asszonyruhákkal, tükörfényes cilinderek és szalonkabátok fekete
1490 21 | mondhatja. A drága eszem-iszom cimborák, a boroskancsók, a megyegyűlésező
1491 21 | anyjára? Ő most nagyurakkal cimborál. A felesége a főispánné
1492 19(52)| műve: Magyarország családai címerekkel és nemzedéki táblákkal (
1493 8 | a talpán hétágú, koronás címerrel. Néztük, dicsértük.~- Honnan
1494 7 | megszálltunk, báró Pórtelkynének címezték a meghívót, és mi nem mondtunk
1495 4 | vonalát, orrom vékony, lihegő cimpáit, ahogy elvékonyult, megfinomult
1496 23 | reszketős, régi muzsikáló óra cinegné játszi, bús nagyanyás kecsességgel
1497 12 | cselédek öntözőkannákat cipelnek végig az utakon, nyikorog
1498 8 | Jenő hazajött, üveg borokat cipeltetve maga után hátikasban, meggyújtotta
1499 4 | régi pípes,12 magos sarkú cipőim, szalagos bebékalapom,13
1500 17 | kesztyűje nem volt vagy cipője hibázott. Észre sem vette
1501 19 | kőművesei, mészporos, sarkatlan cipőjük kattogott a lihegő, veszett
1502 4 | emlékszünk...~Hegyes orrú, fényes cipőkben, szalagosan és tünikesen;
1503 3 | felébredni reggel. Mikor Zsuzsi a cipőkért jön.~- Mit akarsz?~- Magduska,