| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
4011 8(31) | Makart bécsi festő nevéhez fűződő elnevezés~
4012 16 | lehetett ellenállni. A karjába fűződve repültem aztán, és felragyogott
4013 5 | barna skatulyát. Az anyámé fűzöld lengeség volt eperpiros,
4014 4 | szalagos bebékalapom,13 fűzős, tünikes14 első nagylányruhám;
4015 9 | magamról az utcai ruhát, fűzőt - két perc múlva a bő, szokott
4016 19 | szemét. „Minden Pórtelky fuzsitos!”51 ez közmondásképp járta
4017 4 | fiatal Telekdy karja alá fűzte tüntetően kezét valami séta
4018 19 | tudhatod te azt? Nincs dó’ga! Adhatok én neki dógot!
4019 13 | Ecsedyek, a nagyhangú Berey Gábor és Széchy, az anyám régi
4020 16 | kalapokat látni most, és a Gách ruhakirakata mesés! Amit
4021 5 | 5~Elküldték Pestről a Gách-féle selyemruhákat, s a vizitszoba
4022 18 | napokig ültünk a jégverem gádorában az egész vendégcsapattal;
4023 7 | Másnap eljött Vodicska Jenő gálában, feketében, és megkérte
4024 4 | gömbölyödjék kicsit, töltött galamb legyen az a kis csirkenyak!~-
4025 19 | Jaj, de kényes vagy, galambom! Na jó, hogy tudom mégis,
4026 5 | be-befogta a kerülő, mert galambtojást lopott a Vadas-erdőn. Ott
4027 5 | beszéljen; s az udvarlása mégis gáláns tempójú, tradíciósan szép
4028 14 | A két Kehiday együtt; a Galgóczyék, apa és fiú! Ó, az Tabódy!
4029 16 | prémkucsmát, hozzá való gallérral és pici, divatos karmantyúval?
4030 17 | falon, és a törpe birsalmák gallya zuhogott, recsegett. Megálltam
4031 16 | táncos árnyékok, zúzmarás gallyak mesebeli ragyogása közt,
4032 4 | élesedett asszonyszemek gáncsa, ítélete, jóslata vagy kedvezése: „
4033 5 | hogy valaki a rosszallását, gáncsát éreztetni merje mivelünk.
4034 21 | falatot se nyelhetem le itthon gáncsolódás nélkül? Vétettem magának?~-
4035 4 | lesett és irigyelt - titokban gáncsolt szabadosságot. Nekünk lehet!
4036 5 | sohasem szűnt meg teljesen a gáncsoskodó ellenséges állásfoglalása;
4037 8 | hogy nem fognak rajtam gáncsot lelni, és egyre nyugodtabb,
4038 20 | sóhajtva topogott fel a három garádicson. „Jaj, tekintetes asszonyom!”~-
4039 21 | Lesz csend odabenn? Ejnye, garázda kölykek, ha bemegyek a seprűnyéllel!...~
4040 10 | kellett adósságát, apró garázdaságait elintézni. Sándorka meg
4041 16 | legpéldásabban szemet hunyó gardedám oldalától el-elmaradozva.
4042 20 | kell várni és őrzöttséggel, gardírozással, tettetett nemakarással
4043 17 | a szép özvegy rokon néni gardírozom őt. De énnekem is van jussom
4044 2 | Klári anya egyszer-kétszer gardírozta a lányait bálokon és felváltva
4045 22 | káromkodott a mosdónál, gargarizálás, prüszkölés között, míg
4046 19 | a ripszselyem, amorettes garnitúra, a láda szőnyeg, a szép
4047 16 | a régi zöld ripszselyem garnitúráját rakta be Marika a zöld plüssel
4048 24 | szoba, és benne a régi barna garnitúrám és sok régi, harmincesztendős,
4049 10 | rajzott be a sok poros atyafi, gatyás börvelyi magyarok és posztómándlis,
4050 16 | hajdani magára!~A színpadon Gauthier Margit ment. Egy gyönyörűn
4051 16 | Ördögit! Hisz otthon különb gavallérok hódoltak nekem nemrég! Hogy
4052 17 | engem, konfidenskedik50 a gavallérokkal; még minden jól áll neki.
4053 16 | velem, és boldogan, balek gavallérossággal, könnyen költött, mutogatott,
4054 7 | sírtam.~Pár nap múlva volt a Gazdaegylet estélye, ezen az ártatlan
4055 19 | lányoméknak a nyáron. Hanem a gazdáék régi háza üres most - azok
4056 12 | lehetett volna mellőznöm már, gazdagabb és rangosabb rokonomat,
4057 2 | egyforma volt ugyan szegénynek, gazdagnak - de a kis „polgárlányok”,
4058 2 | boldogan. Kár, hogy a gyerekkor gazdagságából olyan keveset őriz meg az
4059 21 | Lám, az én viruló, teli gazdagságú fajtám, az én elkésett termékenységem
4060 23 | bocsánatot Istentől a nagy gazdagságukért, és hogy az élet nyers,
4061 4 | hamisság szerzette uradalmak gazdáival szemben.~Királyi cseléd,
4062 23 | megátkozta, hogy soha egy gazdája se maradhasson benne holtig,
4063 23 | mosollyal -, én akarva se gazdálkodhatnám így, a Dénes fizetése a
4064 9 | azt vet. Hát ő répával fog gazdálkodni. Répával. Na, az istenit!
4065 18 | dolgozzék majd az apósával a gazdaságban, mert a kaucióval ők nem
4066 21 | aznap vettem. A félparaszt gazdasszonyának, akivel szerelmeskedett
4067 8 | újságolták neki, micsoda nagy gazdasszonyhíre van már a húszesztendős
4068 8 | mert a vizsgám volt ez, gazdasszonyhírem forgott szóban. Képíró Zsuzsannát,
4069 12 | megszabadult a terhes, nagy, falusi gazdasszonykodástól, unalmas, elzárt élettől,
4070 21 | szőlőskerteket? Igen, én már ilyen gazember, haramia, másokon élősdi
4071 16 | 16~Gázlámpák sűrű fényessége, meredt,
4072 22 | tornászott, vérjavító gazok teáit és frissen kifejt
4073 16 | mint egy letépett kis semmi gazvirág. Néha szinte nevetséges
4074 3 | földesúr a megyében. Jött a Gebey fiú, abból se lett semmi.
4075 19 | víziművek napszámosai jöttek Gencs felől s az Ábris bátyám
4076 19 | is volt egy szép telek a gencsi oldalon. Az én apám volt
4077 19(52)| Iván (1824-1898) történész, genealógus. Fő műve: Magyarország családai
4078 18 | Milyen másféle volt már ez a generáció, mint az én leánykorombeliek!
4079 22 | puffadt, beteg arcával, gennyes, csúnya sebeivel így feküdt
4080 24 | meg-megáll, és összezavarodik a gép!” - magyarázgatta elmélyedve
4081 10 | bizottságban a gazdasági gépek közös beszerzésére alakuló
4082 9 | mindenféle haszontalan drága gépekbe, építkezésbe! Hogy a „földmunkásnak”
4083 18 | hozatott egy fagylaltcsináló gépet, annak a csudájára járt
4084 5 | során ott kattogtatta a gépét az üveges szaletli18 sarkában.
4085 8 | robotmunka; a háztartás gépezete! Egy férfiért!...”~Otthon,
4086 6 | lejjebb eresztette vállán a gereblyét. Jó előre mentünk a többitől
4087 11 | régiek alacsonyak voltak, gerendás mennyezettel és szemöldökfával;
4088 21 | fakadása; a másik hanyatló gerezd mellől is dúsan kihajtott.
4089 2 | hallottuk, hogy egy Oláh Gergő nevű haramia van ott, akit
4090 2 | fel őket, nézzük meg Oláh Gergőt. Este volt már, és a Hajdúközben
4091 20 | látszott mondani minden gesztusa, változatlanul agglegényes
4092 19 | könnyelmű és lágy emberek gesztusával, néha váratlanul csaknem
4093 16 | kimagyarázni soha, de így gesztusok és hangárnyalások jelentésében,
4094 13 | egyszerre és összevissza heves gesztusokkal el-eltérve a tárgytól, és
4095 4 | cigarettát neki. „Nesze, te gézengúz!” - ütöttem hátba, hogy
4096 16 | helyes, kire kell hallgatnom? Gidáék sunyin magamra hagynak most,
4097 16 | felcsillant. Köszöntötte Gidát, és jó nevelésűen várva
4098 23 | lengyel dalt még, itt ez gikszer, újra így, ez az igazi.
4099 17 | meghorzsolták. Megismertem. A kamasz gimnazista úrfi volt, a húsvéti vakációs
4100 2 | lekötelezték.~Akkor már a papok gimnáziumába járt a két fiú is, de otthon,
4101 24 | többieket. A lányaim a piaristák gimnáziumában vizsgáztak, ismerte őket,
4102 22 | Most meg van engedve, hogy gimnáziumba menjenek lányok is. Azt
4103 4 | hencegett velem, mert a gimnáziumi paptanárok előre köszöntek
4104 22 | kitűnő szegény diáknak, hogy gimnáziumra tanítsa őket. Marcsi meg
4105 19 | legjobban szeretek azokon a girbegörbe, régi utcákon végigjárni,
4106 5 | eperpiros, piciny rózsák girlandjával, az enyim a kötelező fehér.
4107 8 | pecsenyéről, csak még azt a gizgaz virágot szeretném tudni.
4108 2 | iparosok és boltosok gyerekei „gné-é-édige frá”-nak4 szólították őt,
4109 2(4) | gnedige Frau: nagyságos asszony (
4110 19 | arcát, borzas szemöldökét, göbös, de szép vonalú, kemény
4111 23 | hajammal, árkos szemeim gödreiben a seprűs redőkkel s a mély
4112 3 | visszagyüremlett rózsafehér, gödrös csuklójáról, szép, telt
4113 5 | túl gondozott alakja, kis gömbölydedségre hajló, szimpatikus férfiarca
4114 12 | nézett maga elé; majd pamutot gömbölyített nekem, vagy a kicsit hibás
4115 4 | lyánykeble formája anyjáé; csak gömbölyödjék kicsit, töltött galamb legyen
4116 12 | mely egyenletesen, módosan gömbölyödött, amióta elérte a negyvenet.
4117 4 | rakoncátlan, ördöngös, sötét hajak göndören repdesték körül a fejem,
4118 11 | fajta! Hogy egészen magától göndörödik, és nem járja sütővas, ez
4119 20 | Évek, évszakok, egymásba göngyölődő napok számlálatlan serege!
4120 15(43)| új hitű, áttért (görög - latin)~
4121 3(11) | monarcha: fejedelmi, uralkodói (görög-latin)~
4122 6(24) | görvély (latin)~
4123 4 | nem rejtezik olyan szép gőgbe a bánat, sehol az emberek
4124 11 | látszott nála a családi gőgnek vagy elfogultságnak. „Másfajta,
4125 16 | Az ilyen fertálymágnás gőgösebb a valódi arisztokratánál.
4126 11 | olyanok is, akik nagyon gőgösek az idevaló, bennszülött
4127 6 | nevetségessé a familiáris gőgöt. Ez a Telekdy tanítása,
4128 12 | egyszer: „Apu, mi ez a kis golyó?” „Az a nap - mondom -,
4129 22 | falvakon át menve. S a betegség gombáit, amik hevenyén pusztítva
4130 16 | elébe állt. Valami rejtett gombnyomásra kétfelé nyílt az ajtó, a
4131 10 | selyemkabátkát nagy, diónyi aranyos gombokkal!”~Az uram jó és gyöngéd
4132 5 | ünnepeltség, fény, ragyogó gondatlanság: bál, bál!... Összemosódó,
4133 11 | belegémberedett már az unalomba, gondba, akarattalan engedelmességbe!”~-
4134 24 | nincsen már szükségük énrám, a gondjaimra, szeretetemre. Néha írnak,
4135 22 | az egyetlen vagyok, aki gondjukat viseli, akire mindig számíthatnak.
4136 16 | spekulált, és annak apám volt a gondnoka, egyszer illő tisztességgel
4137 16 | tudtam egykettőre átalakulni, gondokba borulni azon, hogy a kicsi
4138 20 | mondtam néha nyüzsgő bajokból, gondokból eszmélve egy-egy pillanatra: „
4139 15 | könnyelműségem, a holnapra nem gondolásom; amiért most egy tehetetlen
4140 15 | zavaroknak borzasztó lehetett a gondolata; de kivághatta volna magát!
4141 16 | a mások kegyére utaltság gondolatán. Apró szerelmi viszályok,
4142 15 | valami gyakorlati megoldás gondolatától.~- A fejlődő társadalmi
4143 7 | hirtelen, máról holnapra jött gondolatával az anyámnak, lementünk a
4144 6 | hozzámelegedtek már minálunk ahhoz a gondolathoz, hogy Vodicska elfogadott
4145 19 | könnyűséget éreztem ennél a gondolatnál!... Mindegy! Koldusok vagyunk
4146 5 | a vérem lüktetésének, a gondolatomnak is a muzsikával, a tánc
4147 11 | kérdeztem visszatérve a gondolatomra -, hogy elhagyta a művészkedést?~-
4148 8 | szemlélgette, aztán hirtelen gondolattal elsietett megint. Nagy csomó
4149 9 | és elindultam hazulról, gondolattalan a grószi háza felé.~Ágnes
4150 24 | férficsábításból; el nem gondolhatod, hogy mi mindenből. Ezzel
4151 1 | játékszert ennél el sem gondolhatok magamnak. Ilyen harangszós,
4152 22 | rosszabb helyre tenné!” Ki gondolhatott volna nálunk takarékosságra,
4153 15 | meg nekem, és semmire ne gondolj egyelőre. Csak az egészséged,
4154 13 | gyűjtsön öregkorára, és gondoljon a gyerekére. Hogy lám, előre
4155 1 | gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép az életemről.
4156 7 | magáért. Várjon, amíg legalább gondolkodhatom ezen!... Azt mondják, menyasszony...~-
4157 10 | megkapaszkodhat. Nem kell mindenen gondolkodni, a gondolkodás másodrendű.
4158 14 | akinek vannak magános, gondolkodó órái, testvéries pillantás
4159 4 | világok, ismeretlen utak! - gondolkodtam el akkortájt néha mégis. -
4160 21 | olyan kötelességtelen léha gondolkozhat... egy ilyen züllött muzsikus...
4161 6 | lenne vége! Egyszer csak nem gondolkozna tovább az ember!~Elhalkult
4162 15 | nagy magamrahagyatottságom. Gondolkozzam a sorsomról és a gyermekeméről,
4163 11 | a tanácsai néha. No, ne gondolkozzék, Vodicska kérem, ugye, belemegy?~
4164 10 | az egész gondolat.~- Mit gondolsz, ők mindnyájan, az egész
4165 15 | az útján, és tán nem is gondolt többé velem. Az ő jókodó,
4166 8 | Várjuk a végét!” - mintha ezt gondolta volna. Ó, a vén pöffeszkedő!
4167 5 | bájos volt ebben az új, gondos és aggodalmas anyai szerepben!
4168 15 | lelki vád készteti-e erre a gondoskodásra, vagy csak a megvetés és
4169 23 | megmondta, hogy csak akkor gondoskodik róla, és hagyja rá a vagyonát,
4170 20 | forintocskákat. Igen, így kellett gondoskodnom... hiába! A kávécskát kavargatva
4171 15 | koráig mindig másvalaki gondoskodott. De hát tudnak-e ennél a
4172 20 | életre, öltöztem, beszéltem, gondoskodtam és küszködtem, és annyi
4173 15 | magukat a gyermekszülés és -gondozás nehézségeitől, hogy egészen
4174 23 | jaj, érdes a tenyerem, gondozatlan a körmöm!) - és danolja
4175 11 | vannak, és hogy szépek, gondozottak és kedvesek.~- A hajviseletét
4176 10 | kerekes székben - itt más gondozta őt -, a szoptatós dajka
4177 13 | most, hisz annyi volt a gondunk. Nekem diktált néhány levelet
4178 24 | megbocsátó és részvétteli gondviseletben... Igen, ez is eljött!...
4179 5 | volt, hogy anyám, asszonyos gonoszkodásból-e, hiúságért, vagy tán akkor
4180 4 | mókás, kedveskedő vagy gonoszkodó, bizalmas árnyalata. „Na
4181 16 | le akarják vetni rólam, a gonoszok, a pokol fajzatai, akik
4182 20 | gőgje, primitív önzése és goromba kifejezésmódja. Igaz, hogy
4183 2(3) | gouvernante: nevelőnő (francia)~
4184 12 | kihordott fürdővíz tiszta gőze szállt az ágy körül, az
4185 2 | azt az öreg házat (most új gőzfürdő van a helyén), arra jártam
4186 22 | nehéz lépteivel, borszagtól gőzölve, keresztül-kasul a három
4187 16 | asszonyainak természetes gráciája, biztossága és valami friss,
4188 5 | kellett, szépen, könnyű gráciával kezelni, karra vetni vagy
4189 10 | könyvből az igeragozást s a grammaire-t;35 Bardeaux úr poros ruhájú
4190 11 | mentében sok leandert és gránátfát, a sarokba egy szép szőlőlugast.
4191 20 | mappán - kényére kirajzolja a gránicokat.55 Ha elgondolom, hogy a
4192 21 | Néhanapján leereszkedhetik efféle granszenyőr is a mi szegény házi konyhánkhoz.~-
4193 18 | vagyunk-e? Mások egyenesen gratuláltak, vagy gonoszkodva, kacagva
4194 8 | hát persze könnyű úgy, a gróféból!~- Így felizgatni a szegény
4195 14 | fiatalasszony fejével. Csak a grófék távoztak az udvarral, a
4196 10 | sokszor ment együtt Lajos gróffal vadkacsára a lápra, és mindig
4197 10 | több neked, mint a pökhendi grófjaid?~- Miket mondasz, gyerek?~-
4198 23 | kerülne az öreg Szinyéry grófnénak, ha a miniszternek írna.
4199 23 | jó, megtettem, elmentem a grófnőhöz.~Kinyílt előttem a park
4200 12 | Ma még csak én tudom a gróftól. Hát akkor, tudod, kicsit
4201 8 | előkelőségről, fényről, finomságról.~Grósziék jöttek először hangoskodva,
4202 16 | tisztességgel beállított grószihoz, megállva az ablakfülke-trónus
4203 10 | így tette-e éppen az én grószim Spach Nánival, a hátikosaras
4204 2 | belőle jó nagy pénzeken, a mi grószink - Zimán nagymama. De azért
4205 19 | oszlopának támasztva fürtös gubába takart, vaskos alakjukat,
4206 12 | megfészkelődött kicsit, és valamit gügyögött; akkor az apja vigyázva,
4207 3 | leereszkedtem, és sarkomon guggoltam. Most mindig arra kell gondolni,
4208 16 | csak lóvasúton jár, nem gumikerekűn, aki kívül áll az előkelő
4209 2 | Majd dobni tanított verébre gumipuskából, vagy átmászott velem lopva
4210 23 | vagy a kis sárga bricskáján gunnyasztva, ha elrobogott mellettem
4211 22 | profánság vagy szertelen gúny epemérgét; ahogy végre már
4212 10 | lompos és ízléstelen kis gúnyákban járatták, és kicsit elkényeztették. „
4213 21 | frázis csak formás átmenet és gunyoros, lenéző, könnyed befejezés
4214 6 | képpel. Néhány évvel ezelőtt guta ütötte, elnyomorodott, megbénult
4215 19 | Volt egy régi Szaniszló, a Gutkeledek és Balog-Semjének osztályosa,
4216 2 | ideszakadt asszonyság, volt guvernánt3 tartotta, s a két felnőtt
4217 22 | összébb-összébbhúzódik rajta a gúzs; jótehetetlen volt ellene,
4218 23 | és mozdulatlan, a térdei gúzsba felhúzva, hogy a nyűtt paplan
4219 7 | megtartani. Ez a két szó milyen gyakori volt hajdan az asszonyok
4220 15 | kézenfekvő esettől és valami gyakorlati megoldás gondolatától.~-
4221 9 | Tabódy pár héten át - elég gyakran, és mindig hamarabb, mint
4222 16 | utca kocsiútja még, de a gyalogjáró csaknem néptelen. Szemközt
4223 11 | ügyes-bajosan, aggódón és gyámoltalanul az ügyvéd kezében és megcsaládosodva,
4224 19 | ottlétem, és hogy már messziről gyanakodott, félt, istenem, a vagyon
4225 15 | már megtanított a riadozó gyanakvásra, már kiéreztem, hogy rólam
4226 11 | Pórtelky Melanie. Kicsit gyanakvón és felkészülten vártam az
4227 7 | már kielégíteni örökrész gyanánt őt is meg a két nővérét.
4228 17 | van. Mit néz rám? Hát nem gyanította rajtam? Igen, most már mindenképp
4229 22 | fiúval; szidás, fenyegetés, gyanú és sértés volt a ceruzával
4230 24 | annak a sok gonosz, ijedt, gyanúsító vagy pártfogó súgás-bugásnak,
4231 8 | végből való, amit az apám gyárából mentettünk Lyonból, a bukás
4232 9 | és nem is kérdve. Milyen gyarló a férfi ebben; kötött, gyámoltalan
4233 16 | nézd, adok egy meghívót. A gyász? Sötét posztóruhákban mennek
4234 7 | táncrobotba megint. Telekdy most gyászban volt, meg a dolgai után
4235 17 | felkiáltójelek rendje, és a gyászosra ázott, kora tavaszi földek
4236 16 | csak Pesten láthatod. A gyászruha pompásan áll neked, de egy
4237 15 | csüggedésben. Kivettem a gyászszegélyű kendőmet, és felé lobogtattam
4238 16 | időkből való! Nekem most mély gyászt kellene viselni; de Marika
4239 1 | visszatartott valami különös gyávaság. Tudom, hogy egypárszor
4240 23 | kívülről. Milyen szelídek, gyengéd, harmatos szívűek tudnak
4241 7 | menyasszonya. A nagybátyám gyengélkedőn járt körülte, bár a jegyességük
4242 16 | szemöldökét; a púder alá gyengén vazelint kent, és a szája
4243 15 | a szerelem hóbortjai és gyengeségei, és felmentik magukat a
4244 23 | taposva a kert dércsípte gyepét a lábuk alatt. Láttam, hogy
4245 23 | eltávozott, már-már elfeledett gyerekarcába akkor, hogy hajszoltam,
4246 12 | lettem; igen, már nem vagyok gyerekasszony, sokat megtudtam, sok mindenre
4247 22 | arra a különös, egyszerű gyerekbölcsességre, hogy ilyen órákban valahogyan
4248 15 | sírdogálta egyhangú, csüggeteg gyerekdaccal, és olyan borzasztóan szomorú
4249 23 | itt ülsz a három szép, jó gyereked között. Ebből, ládd-e, nem
4250 3 | adok minden leánynak. A gyerekeidnek van nyolc-nyolcezer.~- Miért
4251 5 | mintha csak az elhalt öccse gyerekeiért, a család jólétéért akarta
4252 1 | valóban, legtöbb öreg a gyerekein át kapcsolódik, úgy-ahogy,
4253 23 | veszekszünk... Mit is szólnának a gyerekeink, ha mi csudaképp most megpróbálnók
4254 1 | ember liheg és viaskodik a gyerekekért, s azt hiszi, ez mindfogytig
4255 22 | kizsarolni, ellopkodni, a gyerekekkel elkunyoráltatni -, amennyit
4256 22 | viszonyok. Minden drágult. A gyerekekre, hogy nőttek, egyre több
4257 12 | Gyerek maga még, asszonyom, gyerekéletet él!” - mondogatta, és rendesen
4258 7 | Kedves kislyányom, na! Gyerekem!~Hevesen elfújtam az áruló
4259 18 | boldogtalanért is, néha a gyerekemre gondoltam; hát abból mi
4260 21 | tejet néha a három ártatlan gyerekének; hogy fizetném a cseléd
4261 13 | öregkorára, és gondoljon a gyerekére. Hogy lám, előre tudta ő,
4262 7 | kellene beszélniük, gondoltam gyerekésszel, arról is, hogy mennyi az
4263 3 | rossz sorod volt az uraddal. Gyerekfővel özvegyen jöttél haza, negyedmagaddal.~-
4264 14 | árultunk, parasztnép faragta gyerekjátékot, katrincát, mézesbábot,
4265 2 | boldogan. Kár, hogy a gyerekkor gazdagságából olyan keveset
4266 2 | befogadók tudnak lenni az ilyen gyerekkori kertek. Tavaly, mikor végleg
4267 11 | és egyebek, mint azelőtt, gyerekkoromban, családi mendemondákon és
4268 4 | volt minden tehetségem. Gyerekkortól hallott rokoni kapcsolatok,
4269 19 | volna az emlékeiktől, a gyerekkoruktól, különös színes hagyományoktól,
4270 9 | beszélgetett házi bajokról, gyerekről. István milyen ideges, ha
4271 20 | öltésekkel varrtam pici gyerekruhát már, és fáradtan zakatoltak
4272 13 | magam rendbe szedődöm. Hisz gyerekség az egész, rövid idő kérdése.~-
4273 21 | bömbölve rugdossa odaát a gyerekszoba tapétás ajtaját:~- Anyu,
4274 12 | ernyős kis lámpa szunyókált a gyerekszobaasztalon, és az imént kihordott fürdővíz
4275 4 | Le-leszabadultam még néha a régi gyerekszobánkba, a nagy, szuvas gerendák,
4276 11 | egy egész vendéghálót, egy gyerekszobát, egy kis kék nappalit. Az
4277 22 | minden évszakra három pár új gyermekcipő kellett meg valami ruhácska
4278 21 | muzsikus... nem is férfi. Három gyermeke van, elfelejti? Hát miért
4279 16 | néztem idegenül a mások gyermekei örömét akkor este... Sok
4280 21 | egészséges, telivér, gyönyörű gyermekeim.~Ott szuszognak bent édesen
4281 15 | Gondolkozzam a sorsomról és a gyermekeméről, ezt mondják nekem, akik
4282 23 | volt ez az öregember, s a gyermekemet mégis átengedtem neki. Tudom,
4283 18 | az egyetlen, elhalt öccse gyermekének. Hogy ő mindig is kedvelt
4284 15 | tart méltónak rá, hogy a gyermeket rám bízhassa... És most
4285 20 | voltam. De hát nem az ő gyermekét viseltem-e, és nem őmiatta
4286 15 | kotillionordóival beragasztva. Elmúlt gyermekévek! Egy világ választott már
4287 11(37)| gyermekgondozónő (francia)~
4288 14 | az én fiatal, még nemrég gyermekies és mindentől dédelgetett
4289 6 | el, vagy akik családját gyermekkorom óta hallottam emlegetni.
4290 2 | Zimán-ház kertjében is, ahol gyermekkoromat töltöttem: piros mályva,
4291 24 | volt a szerencsém, hogy gyermekkoromban nem neveltek vallásosan;
4292 16 | ítéletek csengenek bennem, még gyermekkoromból, a rossz, közönséges cédákról,
4293 23 | tehettem másképp akkor, és a gyermeknek is jobb így; a nagyapja
4294 15 | és felmentik magukat a gyermekszülés és -gondozás nehézségeitől,
4295 15 | búcsúzom, tán jó időnyire a gyermektől; a nagyanyja, akit a temetéskor
4296 23 | idegennel lépünk házasságra, s a gyermekünk az ő vére is, lénye és öröksége...
4297 10 | kacagott Ilka -, az ördög gyertyáját is meg kell gyújtani.~Piros
4298 3 | tudtam, mit csinálok. Egy vas gyertyatartó akadt kezembe az asztalon,
4299 11 | igazítani, ezüstholmit, gyertyatartókat vásárolni. „Hát tudod, ez
4300 3 | sem jött a torkomra.~- A gyertyatartót dobta rám, a vasat. Eltört
4301 2 | rendben a fák és virágok gyökerét odalenn, és igazgatja, hogy
4302 24 | képzelet és odaadás ehhez; nem gyökérzett mélyen bennem. De a halálom
4303 22 | öntudatra nem jutott, félig még gyökérző, növényéletű lény, kinek
4304 17 | kell csinálni. Mert ritkán gyön ide ajánlott! - De várt
4305 18 | sétálni vitt, becézett jobban, gyöngédebb és odaadóbb szerelemmel,
4306 12 | elhelyezkedve az életben. Vajon gyöngédség vagy félsz; ízlés vagy okosság
4307 12 | tisztelettel és tartózkodó gyöngédséggel bánt. Sokszor jött korábban
4308 23 | szomorú, halk és megadó gyöngédségű nyöszörgés. Most már ketten
4309 9 | tűrtem, hogy babusgat, becéz, gyöngélkedik körültem az ő legigazabb
4310 8 | csipkét hozattam rá tavaly, a gyöngy is a régi mantillámról!33~-
4311 24 | sebbel-lobbal tipegve. De a régi, gyöngydíszes, viharvert kalapjára ráismertem.
4312 8 | Később előpakolt még egy kis gyöngyház virágokkal rakott ébenfa
4313 20 | neki a színházi sálakért, gyöngymantillákért kapott forintocskákat. Igen,
4314 7 | megállnak, hogy bennünk gyönyörködjenek. Szálltam a szép, karcsú
4315 15 | szerette, hogy tudta becézni, gyönyörködni benne! Hogy volt lelke így
4316 5 | bolondos lelkével.~Soha gyönyörűbb részegség nem lehet ennél;
4317 9 | lihegő szava - váró, ujjongó gyönyörűséggel. A szók forróvá hevítették
4318 4 | cigányokat. „Húzzátok, a gyönyörűségit, megérdemli az ilyen világszép
4319 18 | fülleteg és fárasztón édes gyötrelmének, lágy csókoknak egy-egy
4320 21 | agyvelőmben zakatolt, hajszolt és gyötrött ez a talajtalanság. Minden
4321 22 | Gazdag emberek utazásra, gyógyfürdőre, mostanság szanatóriumba
4322 24 | beszéltetés által enyhít és gyógyít... Hát azt hiszem, az egyház
4323 24 | öreg doktor. Már nemigen gyógyított, csak eljárt mindenüvé,
4324 16 | várjuk haza, hogy meg fog gyógyulni! Nézett merőn rám és mégis
4325 13 | mondták a doktorok -, gyógyulnia kell!” - Pedig jelölve volt
4326 5 | katrincákat, hímzett, fehér gyolcs alsószoknyát, keszkenőt;
4327 10 | Spach Nánival, a hátikosaras gyolcsasszonnyal vagy ócskás Trézsivel? Igazi
4328 5 | állt neki, és hogy kapott gyomorbajt a negyedik pohár bor után!
4329 13 | jelezte, hogy alighanem gyomorrákja van. És mi nem, nem akartunk
4330 24 | mindig sokat törődnek a gyomorral. Vasárnap kávéházba megyünk.
4331 22 | fontosabb lett előtte a gyomra. Hízott, ült, csibukozott,
4332 23 | aranyszájú, ugye? Mindig neki gyónjék; én már csak nála tudok!...
4333 24 | míveli. Odahajtottam fejem a gyónószék viola-bársony könyöklőjére,
4334 24 | hallatszott.~Templomba jártam, gyóntam, áldoztam rendesen. Most
4335 24 | a kegyúri, grófi család gyóntatója volt, a sikkhez tartozott
4336 21 | úgy tetszik; csudálatos gyorsasággal. Nem úgy, mint az álom;
4337 11 | hogy kevesen vannak, nem győzik a dolgot. Jó, tiszta, igazságos,
4338 5 | fegyverzetünk az, melyben győzni, hódítni, komoly életcsatát
4339 11 | ilyen sok szobával; hogy győzöm, istenem? Igaz, hogy gyönyörű!
4340 12 | a kastélyt. Péter alig győzte lecsendesíteni őket. A harmadik
4341 16 | bírtam szólni a torkomba gyülemlő sírástól.~- Magduci - kezdtem
4342 20 | eső s az évszak virágai és gyümölcsei! A mi emberéltünk más osztódással
4343 23 | szerelmet, ha ezt a szép fiatal gyümölcsét körüláhítom ilyen létániás
4344 4 | portörlőt, és elnéztem a gyümölcsfák rezgő leveleit, a hallgatag,
4345 6 | került elő a méhesből, gyümölcsösből, kenderföldről, az ura a
4346 17 | és évente öt véka aszalt gyümölcsöt tett el, fölös számú tyúkot
4347 23 | feketét, és újult erővel gyürkőztek neki. Tabódy velük zümmögte,
4348 20 | szorongatásomban, hogy én gyufát iszom, ha nem igazodik helyre
4349 4 | névjegytálat s a porcelán gyufatartót a két aranyfarkú pávával;
4350 16 | porcelántégely fenekét bekormozta égő gyufával, aztán egy ócska fogkefére
4351 10 | ördög gyertyáját is meg kell gyújtani.~Piros lett a homloka tövéig,
4352 12 | testmozgás után, lámpát gyújtatott a munkához, és otthagyott
4353 12 | majd őérte dolgozni, neki gyűjteni, a kis mókusnak. Hidd el,
4354 21 | barátkozzam inkább, aki halomra gyűjti a világirodalom színét-salakját,
4355 17 | még egy kicsit, úgy ment a gyújtóért. - Ez ilyen hatsoros vonalzás,
4356 17 | huszonnyolc dagadó párnát gyűjtött maga szedette tollúval tömötten.
4357 3 | Jézus Mária! Istentelenek! Gyújtogatók!~- Igen, és ő meg Palival
4358 19 | Csendőrök kerülték a határt: gyújtogattak valahol.~- Rossz idők, jaj,
4359 17 | asszonyfejünket.~- Lámpát gyújtok - mondta Tomanóczy Anna
4360 12 | nálunk társaság, Jenő maga gyújtotta sorba a sok-sok szál egész
4361 12 | hímzést vettem elő, szivarra gyújtottak, elbeszélgettek éjfél utánig
4362 23 | sűrűbb szürkületben... „Gyújts rá te is, lelkem!” - hallatszott
4363 13 | fényűzést, dolgozzék - mint ő -, gyűjtsön öregkorára, és gondoljon
4364 21 | egészséget, és a nagypiac gyűl oda reggelenként bámulni
4365 4 | alkonyatán rajzanak vissza, gyűlnek szürkéllő fejemre megint...~
4366 23 | öregember. Néma és megátalkodott gyűlöletben járkáltunk egymás mellett;
4367 17 | legyen is egészen vége! Gyűlöletes és megalázó lehet érezni
4368 22 | szemtől szembe, lihegve a gyűlölettől szórtam felé a sértéseket;
4369 21 | hogy bántsam, kell, hogy gyűlöljem. Fontos nekem. És hiába;
4370 22 | hangzik el nyom nélkül. A gyűlölködés egy-egy felcsigázott, pillanatnyi
4371 9 | magát fékezve, hirtelen, gyűlölködőn lódított el az útjából.
4372 15 | számomra leginkább ez a gyűlölködve kiejtett szó -, a világ
4373 15 | vagy csak a megvetés és gyűlölség irántam, hogy nem tart méltónak
4374 10 | inspektor, aki már apádat is gyűlölte, azt hiszed, igazi jóakaród?~-
4375 15 | haraggal, elkeseredetten, gyűlölve gondoltam rájuk; de már
4376 16 | akkor este... Sok keserűség gyűlt fel bennem; az életem minden
4377 14 | Fiatal fiúk, katonatisztek gyűltek oda a Reviczky leány meg
4378 5 | abbahagyja végül, és köribünk gyűlve, minket, engem néznek azután;
4379 12 | ujjak nyoma, kemény, zavaros gyűrődések vonalai a papírfoszlányon,
4380 11 | egészben valami kis hanyag gyűrődöttség.~- Igaz, maga sok földet
4381 12 | aktafogalmazványoknak, nyomtatványoknak, gyűrött levélborítékoknak...~Alázatos
4382 6 | daráltak, aszaltak, tarhonyát gyúrtak, zsírmécsesnél a szolgálók
4383 15 | olvastam újra és újra, és gyűrtem a párnám alá a levelet.
4384 19 | volt neki, hogy ott lesz a gyűrű örökre az ujján.~Egy másik
4385 5 | káprázott bele a szemem gyűrűje gyémántos tüzébe. Szikrázva
4386 8 | napfény játszik, és villog a gyűrűjén, a merítőkanál ezüstnyelén,
4387 19 | zsombékos erek, náderdők gyűrűjétől a lápvidék e dús, kicsiny
4388 8 | határozatlanul mormogja; gyűrűs, fehér kezével lassan méricskélve
4389 19 | levágta a kisujját, hogy gyűrűstül vethesse elébe; mert egyszer
4390 11 | számítás, aggály, spekuláció gyűrűzött körülte; igénypörök, sajátítások,
4391 8(31) | készített hatalmas csokor - H. Makart bécsi festő nevéhez
4392 11 | semmit se mondanak még így, h-val írva sem), ügyvéd szintén
4393 1 | változást, elidegenedést, habár a nyelvet megértem is. Én
4394 14 | húga köré, a pezsgő jeges habja fehérlőn, forrva csordult,
4395 23 | igaz-e Marcsi, Zsuzska? Ne háborgassátok most anyátokat! - És kedélyeskedő,
4396 7 | pedig nem volt szokása háborgatni minket. Azt mondta: az egész
4397 4 | zongoratokbeli „szobát” sem háborgattam többet, és néha le-lecsentem
4398 8 | fékezetlenül már az István háborgó hangja az utcán, az alacsony
4399 8 | én rossz, amiért ilyenen háborgom? Kallós Ágnesnek eszébe
4400 15 | hogy a nyakukon maradok, háborgott és lázadozott bennem a sértett
4401 17 | át rostokolhatott náluk háborítatlanul mindenki, aki bajban volt,
4402 24 | és harminc krajcárért sok habot, divatújságot, villanylámpát,
4403 15 | De hát tudnak-e ennél a habozó, felelőtlen, elhárító tanácsnál
4404 19 | És láttam és vártam, mint habozott, küzdött; néha elodázta
4405 24 | vendéglőből hordatott kosztból habzsolva, dúlásig evett. Abból a
4406 16 | Szodomában csinálhatsz. Hacsak nem szoktad meg még nagyon!~
4407 5 | vagy kétszer az uradalmi hadból is hivatalos volt hozzánk
4408 5 | a hatalmasabb, hetykébb haddal, veje famíliájával szemben.~-
4409 14 | Valami egészen mást mondtam - hadi dicsőségről és boldog családról
4410 19 | csődítem ide éppen a Sisera hadját! Majd előszeded, majd meglátod,
4411 15 | már. Ott voltam magamra hagyatottan, tehetetlenül és összetörve,
4412 10 | Magda, az Istenre kérlek, hagyd abba! Nem bírom hallgatni!
4413 22 | Hát hova vigyem őket? Itt hagyhatnám... egy ilyen állatemberrel,
4414 9 | előlem. Tudod, mit ír!~- Hagyj békén! - nyögtem reszketve,
4415 7 | mindenki elment. - Megkért?~- Hagyjanak engem békében! - mondtam,
4416 1 | Néha szeretnénk odaszólni: „Hagyjátok abba! Mit változtat, hogy
4417 17 | szabad elközönségeskedni hagynunk ezt a dolgot; legyen vége!
4418 6 | valami bölcs, kedves, békén hagyó rendszerrel kezelték, a
4419 23 | levonáson kívül még kettőötvenet hagyok nála költőpénznek; marad
4420 24 | igézés titokzatossága, a hagyomány poézise s a dogma kristályos
4421 19 | gyerekkoruktól, különös színes hagyományoktól, amelyek jelölik és megkülönböztetik
4422 2 | szerencsére, a családunkban hagyományos volt kicsit a német szó -
4423 16 | Most pedig jövök magamra hagyottan, szegényen és bizonytalanul,
4424 3 | neked eggyel tovább, és te hagytad.~- Nem igaz! Csak azt mondta,
4425 6 | dologba; türelmes lenézéssel hagyták, hogy éljük a világunkat
4426 12 | hogy mind a ketten itt hagytok - asszony is, gyerek is,
4427 7 | mi nem mondtunk ellent, hagytuk e hiedelmet, és a mágnások
4428 6 | hogy minálunk ilyen hangos hahotával teszik nevetségessé a familiáris
4429 10 | mindig a vastag szálú, fekete hajába törülte, és néha dőlt belőle
4430 4 | rakoncátlan, ördöngös, sötét hajak göndören repdesték körül
4431 23 | törődik eközben az én szürkülő hajammal, árkos szemeim gödreiben
4432 3 | halántékába simított fényes haján gondosan ült a gyöngyös
4433 13 | hangulatok. A két vármegyei hajdú, akiket Melanie rendelt
4434 2 | Gergőt. Este volt már, és a Hajdúközben egy lélek se járt. Hanem
4435 14 | a karzatra. Szólt Jenő a hajdúnak? Tán be is nézhetek, hírt
4436 3 | az alvó szobát. Odakinn a Hajdúsarkon tizenegy órát jelzett az
4437 2 | átmászott velem lopva a Hajdúsikátor felőli kőfalon. A megyeház
4438 2 | a Hétsastoll utcáig s a Hajdúvárosig; később, hogy a Megye utca
4439 4 | szándékolónak ebben a világban, a Hajdúvárostól a Várkert útjáig végig.
4440 5 | is ott voltak s a virágos hajékek.~Hanika szedte ki őket karcsú
4441 7(29) | hajfürt, tincs (francia - német)~
4442 14 | cicomában, szétbontott, ékszeres hajjal ültünk a bejárat előtt.~
4443 9 | madonnás fejével a nagy, dús hajkorona alatt.~- Hallottam, jól
4444 11 | buzgón és játszó kedvvel hajkurásztam a kedves, felcicomázott
4445 11 | Mi, asszonyok talpaltunk, hajladoztunk, melegedtünk délelőtt a
4446 16 | erre a „rendes” életre való hajlam is rejtőzködött mindig titkosan
4447 21 | a talajtalanság. Minden hajlamom arra való volt, hogy egy
4448 22 | majd kuruzslásra mindig hajlamos, született javasasszonyösztönnel
4449 20 | neki rágondolni, hát nem is hajlandó. „Eddig is megvoltam én
4450 1 | olyan dolgoknak, amikre való hajlandóság kimúlt belőle. Ha tűrhető
4451 19 | bizonnyal nincs szándéka vagy hajlandósága...” Sohase tanított senki
4452 4 | Királyi cseléd, nyakát hajlító labanc úr, idegenek talpát
4453 12 | nagy virágágy rózsatői közt hajlong egy hosszú, zöld kerti köpenyben,
4454 5 | körüllebegtünk keringőzve, hajlós derékkal, simán suhanva
4455 24 | ki úgy láttatik, mint a hajnal; feljő, mint a nap, szép,
4456 6 | szolgálók danolva szőttek-fontak hajnalig. Pedig már volt akkor a
4457 14 | szokatlanul sürgette a hazamenést. Hajnalodott már, s a maskarában nem
4458 19 | Piciny koromban emlékeztem, hajnaltól délutánig rázódtunk, és
4459 22 | anyás kis arcával fölé hajolva, kínnal húzgálva ki alóla
4460 4 | mocskos ujja nyoma. Régi hajós népről szóltak a versek,
4461 23 | bús nagyanyás kecsességgel hajporos fejek, selyemcsokros bokák
4462 23 | Bolond, nagy csárdások frisse hajrázott már, amikor megint kimentem.
4463 1 | világos, hogy a sokféle emberi hajszában és változásban nagyon sok
4464 21 | természetességgel megkíván, de maga hajszálnyit nem lendít; tán egy kihullott
4465 12 | hogy én sohasem engednék hajszálnyival se többet, de az volna rendin,
4466 1 | esztendő, mióta gond és hajszolódás nélkül élek. Sok mindenre
4467 24 | faluba, őrült sok munkával, hajszolódással vegyes tengődésbe. Pár hétig
4468 19 | Menni és tolongni tovább és hajszolódni, hogy hamarabb tudjam meg
4469 8 | mennyit loholok, sürgetek, hajszolódom ezért addig. Ez a látszatja
4470 8 | zöldséget tisztítok, és hajszolom, ellenőrzöm, szidom és oktatom
4471 23 | gyerekarcába akkor, hogy hajszoltam, kutattam magamban a fájdalmas,
4472 1 | virágzó leanderfa. Ezek hajtásait én törtem, más, régi leanderek
4473 4 | előreráztam a sok bodros, fekete hajtincset, és feltámasztottam a felzsalu
4474 7 | Szeretem, szeretem, szeretem! - hajtogatta hevesen és makacsul, és
4475 12 | kastélyt a fiatal trónörökös. Hajtóvadászat lesz itt.~- Ó! Igazán? Itt,
4476 19 | hamar! Üljön be, ahogy van! Hajts. Nem, ne reszkessen, mamáéknál
4477 21 | pufók képük, szőke, puha hajuk (mint az apjuké), meleg,
4478 4 | szavaink dallamát, ruhánk, hajunk régi színét s az akkori
4479 17 | harangszó hintált fölötte. A hajunkat is borzolta. Akkor mondta
4480 11 | gondozottak és kedvesek.~- A hajviseletét nézegettem! - mondta csendesen
4481 2 | hosszú, átlátszó kísértet halad nesztelen egy véget nem
4482 13 | persze szó nélkül megkapta a haladékot. Tudtam volna, csak egyszer
4483 19 | ideig bolyongtunk már, és haladó csapatok árja előre-hátra
4484 14 | észrevétlen, de mégiscsak haladt és kifejlődött valahová
4485 23 | szegény Vodicska anyósom halálakor (átutazóban, mikor operálni
4486 1 | elváltozunk, nem csak a halálban - és én nem felelhetek ma
4487 21 | jutott az Ábris nagybátyám halálhíre, amit aznap vettem. A félparaszt
4488 16 | nyitott, és az ő hangos, hálálkodó, eleven módja, ezer kérdése,
4489 20 | kapukilincset, és hátibutyrával hálálkodón vagy aprókat sóhajtva topogott
4490 15 | lila-kék árnyékai a közeli halálnak. De még búcsúzkodott, rendelkezett;
4491 24 | gyökérzett mélyen bennem. De a halálom előtt - ezt biztosan érzem -
4492 21 | vívódó, öntudatlan és mégis halálosan fárasztó aluvás. Az életet
4493 15 | arra a feketés, véres, pici halálsebre az ő átlőtt halántékán...
4494 14 | merőn. Deresedett már a halántéka körül, és a kicsit hanyagul
4495 3 | végig begombolva rajta; halántékába simított fényes haján gondosan
4496 3 | nagyasszony, ő is elpirult‑e a halántékáig egy-egy furcsa gondolatra,
4497 15 | pici halálsebre az ő átlőtt halántékán... És ami ezután következett:
4498 19 | kosarat font, csíkászott, halászott; mi lesz most azzal, hova
4499 16 | féltem, valahogy kezdett halasztódni, idétlenedni a dolog. A
4500 15 | egész lelkemmel a heves hálát és bizalmat. - Milyen jó,
4501 15 | gondolok, amikor elbúcsúztam a haldokló nagyanyámtól. A konyhaház
4502 19 | nagy kolera világban minden haldoklónak maga fogta le a szemét. „
4503 24 | milyen rég... születésünk óta haldoklunk tán. És hova lesznek a lehervadt
4504 7 | különbek az otthoniaknál, halkabban beszéltek, könnyedén, kicsit
4505 21 | Na, hisz semmi baj már!~Halkítom a hangom félig elröstelkedve,
4506 20 | innen, onnan. Suttogásba halkult a szava néhol.~- Bizony,
4507 24 | közt nevelt család körében hallatlan volt a fényűzésnek ez a
4508 19 | szinte emberi kiáltozások hallatszottak; a felébresztett pávák rikoltoztak
4509 23 | vagy a díványra ült mögém?) Hallga, tudom a kis lengyel dalt
4510 8 | ilyenkor. Édes leányom, hallgass egy tapasztalt öregre, amíg
4511 5 | vissza, milyen nehéz dolog hallgatagon és békén nézni közelből
4512 6 | búzaszagú, nyári por, nagy hallgatásban voltunk mind, a tücskök
4513 15 | idegen házban, és el kell hallgatnia, ha kisebbítik előtte az
4514 16 | Mi a helyes, kire kell hallgatnom? Gidáék sunyin magamra hagynak
4515 5 | és régi nehéz, tárogatós hallgatóba kezdett. Mindenki elcsendesülten
4516 3 | álljon feljebb, te himpellér! Hallgatódzó, alvást tettető! Te híres
4517 24 | szónoklását szomjas szívvel hallgatták parfümös miséken az asszonyok;
4518 12 | élet, asszonyok. Szívesen hallgattuk, mert nem volt nagyképűsködő,