| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
4519 4 | világon, aminek mi hírét sem hallhatjuk soha itt!... majd latin
4520 9 | Hallgatott egy ideig, gyorsan, hallhatóan szedve a lélegzetet; aztán
4521 24 | csendesség van, tisztán hallik a harangszó, és én ölembe
4522 21 | Amilyen én vagyok. De hallja, most már vége legyen! Elnézek,
4523 14 | néz, bár a szavaimat nem hallják.~- Tökéletes élet! - kezdtem
4524 5 | és előresiettem, hogy ne halljam. - Miért nem maradt ott,
4525 15 | el tudod csűrni-csavarni, hallod-e; hadd el már! - vetette
4526 2 | azóta verődött rám inkább hallomás, újságolvasás útján. Kicsit
4527 2 | hogy megtegyem. Egyszer hallottuk, hogy egy Oláh Gergő nevű
4528 16 | szándékosság perceiben játszva halmozni; de mégis hatnak. Mindenki
4529 21 | lelkiismeretes ember, aki meg tudott halni, mikor egyszer elvesztett
4530 24 | meg a szegény anyám eszit haló porában is - egészen jól
4531 8 | trécselő hang. Grószi a hálóba ment titokban borogatást
4532 24 | Karlsbadba ment Melanieval, és hálókocsiban aludtak, étkezőkocsiban
4533 20 | egyszövésűnek tetszik ez a nagy halom esztendő; szinte elcsudálkozom;
4534 21 | barátkozzam inkább, aki halomra gyűjti a világirodalom színét-salakját,
4535 19 | szorosabbra fogódnak rajtam a sors hálószemei. Megint rabja voltam; én
4536 9 | estem végig. Ő bement a hálószobába, magára zárta az ajtót.~
4537 16 | mennyiségben. Egyik felöl a hálószobájuk volt, és a két iskolás leány
4538 15 | mindkettőnknek ez, mentekezés a halottal szemben, mikor így, igaz
4539 15 | otthonomtól, ahol a szegény halottam vére csöppent a padlóra.
4540 13 | szétzilálva és lekonyultan, halottan hevertek a borfoltos, szivarmocskos
4541 19 | megszakít mindent. Ez a nagy, halottas vakfehérség! Valami, ami
4542 23 | rontani ezt a szép, csendes, halottsirató hangulatomat. „Majd aztán,
4543 15 | következett: a temetési énekszó, halottszag, koszorúk, harangzúgás fullasztó
4544 23 | esztendős Klári néha már haloványan, ernyedt kezekkel ül a zongora
4545 14 | arcáról, homlokáról; nagyon halvány volt, és gyorsan, reszketegen
4546 23 | aranylábú kanapéra, éreztem halványszürke selymei diszkrét illatát;
4547 12 | titkot!~- Jaj, kisuram, hamar-hamar!~- Majd ha megérdemled elébb.
4548 23 | fakoporsót akar, hadd vegye át hamarább testét a csendes enyészet,
4549 13 | összeszokott, pletykás, hamiskodó városi asszonyok helyett
4550 8 | végighúzta a karomon pajtásosan, hamiskodón. A házasságban egy kis ravaszság
4551 4 | uraságunk felől, a véletlen és hamisság szerzette uradalmak gazdáival
4552 8 | szeneslapát nyeles fogója is forró hamulúggal, a szekrények láthatatlan,
4553 19 | pádimentumát nyolc asszony súrolta hamuval hófehérre, és nádszecskát
4554 4 | mondom, jó vér, eleven - nem hamvába holt -, igazgatja utána
4555 14 | szépsége kiragyog a ruhája hamvaszöld, finom színei közül. A nagy
4556 2 | uralkodtunk, veszekedtünk, hancúroztunk ott a két öcsémmel nagyon
4557 14 | fel, de a pártja nagyon handabandázik. De azért nincs baj, Jolsvay
4558 7 | szíves fogadtatást néhány hangadó családnál. De nem jött. „
4559 5 | akik legényfiai bejönnek és hangadók a farsangos alkalmakon.
4560 16 | soha, de így gesztusok és hangárnyalások jelentésében, ki tudnám
4561 5 | megrándult, görcsös, csukló hanggal. „Kamaszkori változás” -
4562 4 | rezgett benne a köszönésem hangjában, kimérte a fejbólintásom
4563 8 | hallottam éleskedni az Ilka hangját még a búcsúzó, oszladozó
4564 19 | felejthető vérfagyasztó volt a hangokban.~- Hol kezdődött, jóemberek?
4565 8 | és száján utálatos büfögő hangokkal ömlött az undokság.~- Ez,
4566 4 | egyszerű szépségét, és nem hangolt le. „Én megint másféle leszek!” -
4567 19 | A cselédeket is ellenem hangolták. És magam voltam egy ilyen
4568 21 | panaszkodásba, kérlelésbe hangolva őt; vagy elsírni magam hirtelen,
4569 13 | nőkkel. Odabenn az urak már hangosak voltak, egyre sűrűsödött
4570 23 | Könnyű neked mégis, hékás! - hangoskodott felé a vendég. - Hiszen
4571 8 | Grósziék jöttek először hangoskodva, nagyokat kacagva az ablak
4572 19 | Valami, ami mozog, és nem ad hangot, néma nesztelen, ijedelmes!
4573 6 | a táncosra, jó ecsedies hangsúllyal: „Nie te, megvierradt!” -
4574 5(22) | hangtompító (olasz)~
4575 17 | szemben nem kell összeszedni a hangulatait, szavait, humorizálhat,
4576 8 | életünknek, a kis lakásom hangulatának, ahol új, megkímélt volt
4577 16 | meg tudom fejteni a férfi hangulatát is. Az ő hozzám való illúziói
4578 16 | akarni valamit?...~Ilyen hangulatban tízoldalas levelet írtam
4579 12 | ketten Melanie-val! Egy kis hangulatcsinálás, egy kis korteskedés; hisz
4580 24 | idegenek is rabul estek a hangulatnak, akkoriban katolikusoknak
4581 23 | szép, csendes, halottsirató hangulatomat. „Majd aztán, ha malacságokat
4582 20 | finom és tiszta dallamú hangulatra, érzésre -, de időnként
4583 24 | hóban... Mennyi ilyesféle hangulatú, télies, meleg, meghitt
4584 11 | olyan kemény és pátoszos hangút, mint az apostolok bibliai
4585 22 | is; de egyetlen szó sem hangzik el nyom nélkül. A gyűlölködés
4586 8 | pénzből zseniáliskodtunk össze Hanikával itthon. Ilyenkor bántott
4587 14 | az oláh pap doktor fia, Hankó, a rőfös. Pedig vannak egynéhányan,
4588 14 | halántéka körül, és a kicsit hanyagul szabott szalonruhában nem
4589 17 | megalázó lehet érezni a hanyatlásomat valaki szemében, látni a
4590 23 | Mert az apjuk rohamosan hanyatlott, napról napra senkibb lett.
4591 23 | felette; úgy feküdt ott hanyatt, összehullva, szelíden és
4592 14 | kicsit nyers, kicsit bánatos hányavetiség rajta, amivel az anyámat
4593 5 | ruhául, ha cigánykereket hányna! Szépnek minden szabad!”~
4594 19 | rongyos viganókért53 kártyát hányt nekik. Faggyas, bagószagú,
4595 23 | gyilkos, kegyetlen gúnnyal hánytorgassuk, emlegessük fel egymásnak
4596 22 | meg a gaz lelkét! Nekem hánytorgatja azt a falat keserves kenyeret?
4597 21 | Pfuj. Szégyellje! Ezt hánytorgatni!~- Maga kezdte. Azt mondta,
4598 16 | a főnökük zsarnokságait hánytorgatták, kicsinyes, irodai pletykákat.
4599 13 | sok sunyi labanc -, úgy harácsolták össze a megye harmadát,
4600 4 | bánatot, csak gőgös, hetyke haragja van, nagy fennszós jókedve,
4601 16 | maga. A tilalmakon, a sors haragján, a saját akaratán keresztül
4602 4 | kapcsolatok, nemzedékes, családi haragok vagy lekötelezettségek szövedéke
4603 5 | felvetette a fejét nagyanyám, és haragos-keményen, kihívóan a vendég szeme
4604 4 | zsombékos föld s itthon maradt, haragos-szürke fundáció. „Ó - gondoltam
4605 3 | Kiegyenesedett, a szeme haragosan megcsillant. Grószi rendíthetetlenül,
4606 13 | a családhoz újra, sokévi haragoskodás után. Tüntető szívességgel
4607 21 | rokona. Elég szégyen, hogy haragoskodik vele nyíltan, világ csúfjára,
4608 19 | megyei urakra még jobban haragszanak!... Tessék a bor, pünkösdi
4609 11 | már magát ilyenekkel, nem haragszik, hogy kedvét szegtem? Megengedi
4610 9 | egyetlen anyácskám! Ne haragudj, mindent tudok! Anyám épp
4611 20 | bizony, de mán csak ne tessen haragudni, megmondom. Úgy volt, hogy
4612 19 | elkeseredett, kisemmizett haragvó szegényekkel. És teltek
4613 22 | úristenit! A rabló fajzatának! A haramiabandának!... Hova jutottam? Mivé
4614 23 | mértem azután. Hogy a Marcsi harangszoknyája cipőszárig hull le már karcsú
4615 10 | breviáriumot olvasva, és déli harangszókor akárhol voltunk, akárki
4616 15 | énekszó, halottszag, koszorúk, harangzúgás fullasztó és kegyetlen özöne,
4617 22 | drágalátos unokájuk. Láttuk, egy harapást se tudott megkeresni magának.
4618 24 | Csókolni akarta-e, vagy harapni tán, mi volt ez? A hűdött
4619 7 | emlegette Vodicskát. Hogy mennyi harca volt temiattad a szüleivel -
4620 22 | hogy micsoda vesződségbe, harcba, vérrel-bottal kizsarolásba
4621 8 | Vodicskáék elé került, és harciasan próbálgatott megállni, szemükbe
4622 22 | hogy talpra álljon, helyet harcoljon magának az ivadékom legalább
4623 5 | ahol asszony regnál! - harcolt és keménykedett Ábris bátyám
4624 24 | játszott e kemény, szigorú és harcos fiatal lélekben. De hogy
4625 24 | volna szabad így feladnia a harcot, gyáván menekülni; de ki
4626 16 | egész térdéig lenyúltak, a harisnyába kapcsolódtak, és tömötté
4627 22 | boltosnál köténykékért, harisnyáért... Én néha elvertem őket
4628 19 | alatt vastag szőrpamutból harisnyákat kötöttem, csizmába valókat
4629 12 | sokat ült nálunk, kávézott, harisnyát kötött, vagy cigarettázott;
4630 13 | harácsolták össze a megye harmadát, osztályos atyafiak, máig
4631 19 | az, aki Szinyéren is járt harmadéve, nyugodjék szegény, hogy
4632 19 | eltisztított mély réteken át. Harmadfél órát mentem mindössze kocsin;
4633 12 | asszonyokat és lányokat, harmadikra, nőegyleti összetartás címén,
4634 12 | Milyen ritkán is vagyunk így hármasban együtt! - mondta egyszerre
4635 19 | vigyázva melengetett. Hideg harmat volt minden; de a nyirkos
4636 3 | adtalak rendesen; mind a hármat. Azt is tudod, hogy a berei
4637 3 | azon iparkodok, hogy ti hármatokat kielégítselek. Mert Bere
4638 23 | Milyen szelídek, gyengéd, harmatos szívűek tudnak maradni ezek
4639 20 | vált, ilyenné formált.~A harmincadik évembe fordultam; és férjes
4640 20 | vállat vonva, és a pipatórium harminchárom díszpéldánya közül derűs
4641 1 | kelengyémmel kaptam, most harminckét esztendeje. Ez is csudálatos!
4642 16 | magát. Ahogy számítottam, harmincnyolc éves volt akkor, egyidős
4643 3 | Tizenhat éves voltál, az urad harmincöt akkor, igaz; de egészséges
4644 12 | szerencsével megszerezhetnők hármótok számára; azután a fiúkat,
4645 17 | anyámhoz képest is még; pedig hármuk közt a legmódosabb volt,
4646 19 | Istenem, ez így volt! A hármunk kis jussát meg az anyámét
4647 15 | mint hajdan. Hajdan... három-négy héttel ezelőtt. Úristen!
4648 5 | Csaba már megint bukott háromból; és egyszer komolyan ijedt
4649 5 | regélt a damasztabroszokról, háromesztendős szőttesekről az akkori jó
4650 13 | összeget kért kölcsön. Mintha háromezer forintról lett volna szó!
4651 8 | üvegje. Ne szóljunk most a háromféle pecsenyéről, csak még azt
4652 6 | hogy az anyám, birtoktalan, háromgyermekes özvegy után vetette magát.
4653 7 | át ez a pár balgatag óra.~Háromkor - pedig javában állt még
4654 12 | mö-betűt is ismeri; azt mondja, háromlábú!~- Okos lesz - mondtam felderülve -,
4655 12 | aztán tükörnek álltam, és háromnegyed órai akarattal delnővé tettem
4656 21 | csak kellemesebb, mintha hárpiáskodnék. Különben az is a maga rokona.
4657 14 | hirtelen hármas éljenek kimért harsanása, megszakítva a nagy tömeg
4658 17 | formás szájából ragyogva harsantak elő a fogak. Gyönyörű sötét
4659 5 | Pista bátyánk a konyhaházba; harsogott és rikácsolt, el is verte
4660 8 | pironkodott, a rokon fiúk harsogva kacagtak. Reviczky Tilda
4661 24 | érzések jöttek, diadalmas harsonaszóval.~- A hit - mondta - bennünk
4662 19 | emlegetve, akire a rossz hírem hárul), az én felháborodott sírásomra
4663 3 | és horpadt, rézveretű, hasas fiókú szekrények meg egy
4664 24 | leejtett állát, felfújt hasát a takaró alatt; szüntelenül
4665 11 | különös, de valakihez mégis hasonlít! Sőt nagyon!~- Ugyan? Ismerte
4666 6 | lánygyerekeim sorsát látom és hasonlítgatom az akkori magaméhoz. A legkisebbik
4667 21 | hogy a sorsuk legkevésbé is hasonlítson az enyémre. Majd teszek
4668 19 | könnyelmű postamesternéhez hasonlóba. Nem, nem akartam.~A másikat
4669 15 | odaadnám magáért, ha egy kicsit használhatnék vele. Régen nem súlyosodott
4670 5 | külföldies, „semmire sem használható” tudományával és filozófuskönyveivel. „
4671 18 | hallott pletyka ürügyét használtam; hogy mondtak valamit rólam
4672 14 | de szegény kis öcsémnek hasznára lehet!”~Bankó cigányprímásnak,
4673 19 | segélypénzekből; szinte hasznom volt még a káron... És épülni
4674 1 | megismerni a jó írást a haszontalantól. Azután még gondolkozni
4675 1 | könyvet, újféle írásokat hasztalan próbálnak küldeni a leányaim;
4676 6 | kedves-búsan, mosolygón, szépen és hasztalanul szerelmesnek lenni. Szép,
4677 6 | mindennek olyan könnyen a hatalmába kerül!~Pedig mindebből egyéb
4678 14 | rajta, amivel az anyámat hatalmában tartotta tíz esztendővel
4679 5 | villant fel a tekintetében, a hatalmasabb, hetykébb haddal, veje famíliájával
4680 19 | az udvar; súlyosabbnak, hatalmasabbnak a kőcifrás, szürke ház csúcsos
4681 24 | egy régóta fészkelődő gond hatalmasodott el rajtam; a magam életének,
4682 24 | kiszámíthatatlan, felsőbb hatalom vitt, és egy titokzatos
4683 20(55)| határ (német - szláv)~
4684 15 | a mennyezetig fel egymás hátára raktunk mindent, a két kis
4685 4 | által nem ment a vármegye határán. A láp megetti, eldugott,
4686 23 | Dénes fizetése a megengedett határig évtizedekre le van foglalva.
4687 19 | én ma már sejtem, hogy a határok nem annyira élesek itt,
4688 8 | mintha a rendesnél picinnyel határozatlanabb hangon.~- Nagy vendégségek
4689 15 | félelme késztetett? Másnap határoztam.~Mint kusza álomjelenetek
4690 19 | végében. Csendőrök kerülték a határt: gyújtogattak valahol.~-
4691 6 | költöttek, edényt, poharat a hátas erdélyi oláh hordott, a
4692 24 | említik: szégyellik, hogy a hatása alá kerültek, szentesdit
4693 13 | egyszer végképp kikerül a gróf hatásköréből. De ezzel a kortesfogással
4694 20 | alázattal a kapukilincset, és hátibutyrával hálálkodón vagy aprókat
4695 8 | borokat cipeltetve maga után hátikasban, meggyújtotta a nagy csillár
4696 10 | grószim Spach Nánival, a hátikosaras gyolcsasszonnyal vagy ócskás
4697 5 | lakodalmán!” A vén Spach Náni hátikosárban hozta a pénzes erdélyi katrincákat,
4698 20 | Máskor Spach Náni jött a nagy hátizsákkal, széthízott teste zihált,
4699 4 | nincs a szónak, nincs annyi hátmegette, ha kurtán és jelentőséggel
4700 16 | játszva halmozni; de mégis hatnak. Mindenki hihetetlenül naiv
4701 16 | fiákernek? Ennek elég három hatos! Hát hogy vagy, magadhoz
4702 11 | és most, így közelből nem hatottak már olyan nagy valakikül
4703 13 | ketten voltak a félhomályban; hátradőlve a székben, lepittyedt szájjal,
4704 14 | fehér, komoly arcával, hátrafésült, dús hullámú aranyhaja megcsillan
4705 14 | érzések, a kötelékek... Hogy hátrafordultam, megint ott láttam a közelben
4706 24 | vezetőre, támaszra az úton. Hátrahajtott fejjel, félig hunyt szemekkel
4707 8 | aztán hirtelen átkapott, hátrakényszerítette a fejem, és erőszakos, tréfás
4708 4 | utánahajoltam egy percre, hátrakötött piros kendőm alól előreráztam
4709 11 | friss, jóleső hangján, és hátrasimította a dús, szőke haját. - Megint
4710 16 | hogy bámultam, mikor jó, hátratartó páncélmíderbe fogta a kis
4711 17 | a gyújtóért. - Ez ilyen hatsoros vonalzás, és a szelvénye
4712 13 | így tizenöt-húsz év alatt hatszorosan térülhet meg az a költség!
4713 19 | árnyékát a rózsaszínellő ég hátterébe. A rács mögül éles és különös,
4714 3 | falusi vendégszobából. Öblös hátú, nagy ágyaink voltak, amikben
4715 19 | oldalát, vagy felkapaszkodtak hátul egy pillanatra, de mások
4716 7 | ezt hát megcsinálták a hátunk megett! Eszembe jutott,
4717 24 | dúlásig evett. Abból a havi hatvan forintból éltünk, ami a
4718 24 | Pedig még élhetett volna! Hatvanegy éves... nem a, hatvankettő!
4719 4 | életében, pedig idestova hatvanéves, soha által nem ment a vármegye
4720 24 | Hatvanegy éves... nem a, hatvankettő! Még élhetett volna szépecskén,
4721 19 | Mennyi idős? Lehet vagy hatvanöt; de miért gondolok erre?
4722 18 | rám; az ő magános özvegyi házába kell egy okos és kitűnő
4723 2 | itt a földön, s a grószi házában csak véletlen élünk; igazában
4724 24 | szocialista meg népköltő, Hazaffy János. Ilyen rigmusokból
4725 9 | búcsúzkodni, hogy sürgősen hazahívták. Kezedet csókolja!~Megkönnyebbülten,
4726 22 | játékot összevásárolt nekik. Hazahozták; és másnap visszacseréltük
4727 16 | kiszaladtam nélküle, és hazahoztam. Felségesen állt.~Mikor
4728 16 | valami jogászforma ficsúr hazáig kísérte őket az iskolából,
4729 22 | tehetetlen embert... Ha hazaizent, hogy ne várjuk vacsorára,
4730 24 | ettek az úton. Itt, a bőség hazájában, a dúskáló jólét tradíciói
4731 8 | ablakom nyílt. Délben majd hazajön a jó ebédre, kényelmes álomra;
4732 20 | nyugtalan lettem, vártam Dénest, hazajön-e? Pedig, ha elmaradt vacsorától,
4733 24 | lázas állapot, leányaim hazajöttek valami szünidőre, beszéltek,
4734 4 | valami séta vagy uzsonna után hazajövet; mert Széchy akkor, hogy
4735 4 | A külországi iskolákból hazakerült Telekdy fiú, ez a borotvált
4736 6 | engemet is.~Mikor aztán őszre hazakerültem, nem volt okom panaszra
4737 5 | Telekdy anyámnak, mikor hazakísért. - Összefogódznak és ugrálnak,
4738 12 | Ilkát mindig udvariasan hazakísérte tőlünk is, mint mindenünnét;
4739 19 | utcákkal és egyforma, takaros házakkal; végül a jólét meg forgalom
4740 8 | haszna! És virág... Grófi házaknál is meggondolják, kipusztítsák-e
4741 24 | a nyomorúságban is, és a házamban egyedül intéző és uralkodó.
4742 7 | semmi se! Egy este. Holnap hazamegy, holnapután másnak mondja,
4743 7 | komolyan intett nekem, hogy hazamegyünk. Tabódy észrevette már a
4744 14 | és szokatlanul sürgette a hazamenést. Hajnalodott már, s a maskarában
4745 16 | is végződött. Egy este, hazamenve, váratlanul ott találtam
4746 19 | volt vagy kétszer az én házamnál Szinyéren, látta, hogy élek,
4747 19 | szilaj, keserű elszántság hazárd szenvedélye, és azt gondoltam: „
4748 22 | érzés volt az egész hosszú házaséletemben Dénessel. Az emberek akkor
4749 3 | semmi. Kendyvel okoskodtál, házasemberrel; igaz, mozogni se bírt a
4750 10 | palástolására alakult, összevissza házasodások révén megerősített érdekszövetkezet.
4751 9 | kövesd a jó példát, pajtás, házasodj te is egykettőre. Az az
4752 23 | nexusban, rokonságban, hova házasodtak, kik függnek tőlük, vagy
4753 22 | lesz az ütközet.~A paraszt házaspárok legalább összeverekednek,
4754 21 | stádiumokon túl voltunk. Négyévi házasság volt mögöttünk. Elfásultam;
4755 21 | szeretője, akihez tán énrám, a házasságára panaszkodni jár... És nekem
4756 8 | pajtásosan, hamiskodón. A házasságban egy kis ravaszság a főtudomány.
4757 20 | magát.~És mintha ezért a házasságért csakugyan engem illetne
4758 9 | otthonülő esztendő -, az első házasságév szokott fásultsága; az ijedelem,
4759 5 | tél végén már volt valami házassági terve énvelem, s a sánta
4760 16 | ijedelmére!... Valamikor a házasságom első hónapjában felvitt
4761 20 | elgondolom, hogy a második házasságomtól számítva mostanig mennyi
4762 16 | mert tudja jól, hogy valami házasságos atyafiságban vagyunk. Az
4763 17 | fiatal fiúk, környékbeli házasulandók, katonatisztek; mert a nagyobbik
4764 18 | szeretettel ajánlja fel a házát, az egyetlen, elhalt öccse
4765 8 | küldenek...~- Nincs helyem a házatoknál, fiam - mondta fagyos-kegyetlenül,
4766 15 | lakhatnád természetesen! De a házbér, úgy tudom, fél évre kifizetve,
4767 23 | félreteszek fertálypénznek házbérre, marad harmincegy... - Fényes,
4768 16 | utolsó sokszobás, kertes házért a verandával s a málnabokrokkal...
4769 2 | jobban kiépült, két-három házhelyet is adott el belőle jó nagy
4770 1 | szoktam templomba járni; a háziakat - módos, öreg svábok - látnom
4771 6 | kocsiján, és bemutatta a háziaknak; elmondták, hivatalból járnak
4772 4 | keresztlánya lett, az ő házias szigorúságuk közepett?... „
4773 8 | intett nekem, és komoly, háziasszonyos mozdulattal tereltem át
4774 22 | rendes nevelését, ruháját, házicsínt, mindent. Úgy látszik, a
4775 23 | a szó!~Felálltam, hogy a házidolgok után nézzek, és a jó konyhatűz
4776 19 | jutottunk el az anyámék lakta házig. A Cifrasor kiskertes, formás
4777 17 | nem volt semmi dolgom. A házigazda a szántásnál járt vagy az
4778 16 | kényelmesen éltem, napi gondok, házikötelesség nélkül: új dolgok mégiscsak
4779 6 | Itt még öntöttek gyertyát házilag juhfaggyúból, szappant főztek,
4780 5 | délig; mert estére megint házimulatságba voltunk meghíva Béltekyékhez.~
4781 8 | hamar. Robotnak éreztem a házimunkát, de a belsőmben hajszolt
4782 5 | meghíva Béltekyékhez.~Otthon a házirend miutánunk igazodott, kései
4783 9 | perc múlva a bő, szokott háziruhában, álságos nyugalommal varrogattam
4784 8 | legény jót iszik.~- Hát a házisült-torta olcsóbb bizony, bor is elég
4785 5 | énmellettem. „Mit akar ez a házitanító-fiú körülted, Magduci?” - sugdosták
4786 2 | Odáig otthon tanultunk egy házitanítóval; akkoriban vitt el engem
4787 24 | szenzál (ma gazdag, pesti háziúr) leánya, Szerén is az lett,
4788 11 | színésznő, és a legtöbb, házmester lánya vagy külvárosi szatócsé;
4789 18 | könnyek patakfolyásával házról házra kávézni az ismerősökhöz,
4790 23 | milyen kedves, otthonos háztájék!... Hej, ebben csak a régi
4791 19 | védett élethez jutni, magam háztartását vezetni, és itt, itthon,
4792 24 | színházakba, munkátlan háztartásba; lebzselő, olcsó, könnyű
4793 15 | ágyneműt vigyek, és hogy a háztartáshoz a pesti viszonyokra tekintettel,
4794 20 | is... És hozzá még minden háztartási gondot: olyat is, mint a
4795 18 | csudálta és megbecsülte a háztartásomban a rendet és csinos tisztaságot;
4796 10 | hoztak, ellátták tojással a háztartást. Néha mégis csitítania kellett
4797 11 | melegedtünk délelőtt a háztartásunkban eleget, én legkivált, délutánra
4798 8 | hogy ne lásson. A havas háztetőket néztem egy ideig, a Hajdúváros
4799 6 | jegenyefák sora vezet a háztól az országút felé, ott sétáltunk
4800 13 | nyúltam akarva a máséhoz! Nem hazudok, pajtás! Mert volt úgy,
4801 9 | nagy, belső ijedelemmel. Hazudtam, pedig a szóban nem is volt
4802 9 | elfogadtam mindent némán - jótevő hazugságot, ápolást, gondot; az élet
4803 16 | sokat apró anyagiakról, és a házunk mindenki számára nyitva
4804 4 | olyan legényjárás nem volt a házunkban eladó lány idején se! -
4805 23 | eleinte járni kezdett a házunkhoz; és ő tanított, hogy helyesen
4806 11 | kell neki. Az már olyan házvezetőnő-féle volna.~Hát új életörömmel,
4807 21 | az égő lámpa a falon? Mit hebegsz? Hol jártál? Kitépem azt
4808 17 | az anyjának, akkor nagy hecc lett, piszkoskodtak, jó
4809 5 | akikre maga kedvéért rá se hederített azelőtt. Nagyon bájos volt
4810 21 | is maga szerzi nekik, még hegedül is a rossz kezével, ha egyet
4811 23 | Petényinek írtam, az öreg hegedűművésznek, akivel Dénes együtt kószált
4812 5 | kényeztetett és kedvünkre való hegedűsünk, az ócskás Trézsi testvéröccse.~
4813 12 | fogsorával, és a Horváth hegedűtokja mellette, amelyiknek bársonytakarójára
4814 22 | akiket sokszor megríkatott hegedűvel csonka, balos kezében, akik
4815 24 | hinné el. De ha hitünk a hegyeket mozgatná is meg - mondja
4816 14 | pompás fehér torony egy nagy hegyen, amit sok-sok millió ember
4817 11 | nem porozni össze finom, hegyeske cipőjét.~Én bizony nemigen
4818 14 | övét, a másik kezem ujja hegyét mókásan, mutatva tartottam
4819 23 | felhúzva, hogy a nyűtt paplan hegykúpot ábrázolt felette; úgy feküdt
4820 22 | förtelmes!~- De kényes!... Héj-haj, milyen fentről beszél!
4821 19 | nem férsz a bőrödbe!... Héjnye, az akasztófáravaló istenit
4822 23 | képén.~- Könnyű neked mégis, hékás! - hangoskodott felé a vendég. -
4823 15 | amit én magam tennék a te helyedben. Mi volna, ha például megpróbálnád
4824 22 | vagy a hiúság legfájóbb helyeire találnak, a múlt legkínosabb,
4825 15 | szakított, világban való helyemből kimozdított, messze dobott,
4826 7 | fáradtságtól és mámortól értem a helyemre. Endre anyámmal váltott
4827 5 | jutottak eszembe gyors, helyénvaló, eredeti és ügyes ötletek,
4828 16 | magam megváltozott társasági helyéről. Még Szinyéren valahogy
4829 1 | neveli a gyereket, milyen helyért verekszik a világban, és
4830 12 | álmélkodva, mint egy idegen, helyeselte is a Jenő ítéleteit - a
4831 22 | süllyedést, hogy talpra álljon, helyet harcoljon magának az ivadékom
4832 14 | korzóznak a Várkert alatt; a helyőrség bakái mozdulatlan sorfal,
4833 19 | várnom védelmet, helytállást, helyrehozást, becsületet. Mit tehettem
4834 19 | szemben! Mintha csakugyan helyrehoztam volna valami hibát, kiengeszteltem
4835 1 | elfáradtam.~Tudok sokáig ülni egy helyt, ölembe kulcsolt kézzel;
4836 19 | tőle kell várnom védelmet, helytállást, helyrehozást, becsületet.
4837 2 | szakítnók meg. Ma mindenki helytelenítené az ilyen felfogást, de én
4838 4 | Kallós Palira, és apró, helytelenkedő beszédeinkre, és egészen
4839 14 | egyenruhában, és elfoglalták a helyüket. A mozgolódás halk sziszegéssé
4840 13 | így majd tisztázódik a helyzet, a mi javunkra. Minden arra
4841 24 | széttéphetetlen szál, azért minden új helyzetbe könnyen és gyorsan beletalálta
4842 15 | mindennel ellátott és eddigi helyzetében olyan jól megfelelt valakit,
4843 17 | sem kívántam volna az ő helyzetét magaménak, de azért fölháborított
4844 24 | kézmívesek voltak társadalmi helyzetükre nézve. Ki ruházza fel a
4845 11 | visongtak és ugráltak és hemperegtek az örömtől, mikor ügyetlenkedtem,
4846 5 | összeölelkeztünk anyámmal kacagva és hemperegve a szoba földjén. És amikor
4847 4 | iskolapajtásai közt már hencegett velem, mert a gimnáziumi
4848 22 | esedezett ilyenkor, máskor hencegve, keserűen vádolt mindenkit,
4849 14 | órányira - a vármegye költségén hengerelték le a szekérutat, vakoltatták,
4850 13 | mit csinált nekem a Mitru hentes! Mikor szél van, akkor ez
4851 16 | a vizes kövezeten. Nagy hentesbolt kirakatát láttam mindenféle
4852 22 | és féltük a fűszerest, hentest, ahol tartoztunk; s a nyelves
4853 5 | jártában egy angol királyi hercegnő küldte oda neki egyszer
4854 24 | aranyrózsa,~Fényes orcád hervadóba;~Tündöklésed hébe-hóba,~
4855 23 | lassan hullottak elébünk a hervadt levelek. „Menjünk be szegényhez
4856 15 | és a Zimán Ilka fagyos, hervatag szájára, amikor megcsókoltuk
4857 8 | üvegszekrénybe való, a talpán hétágú, koronás címerrel. Néztük,
4858 15 | az itthon töltött egy-két hétből még.~A vasúti állomás peronján
4859 16 | szegénykének; mert karácsony hetében voltunk már... És én idegen
4860 19 | megindult szóbeszéd e zavaros hetekben is ráért lezuhogni szegény
4861 22 | bennünket!... Az apjuk sokszor hetekig nem törődött velük, mintha
4862 22 | rémes álmaimban megéreztem hetekkel előre, hogy itt terem újra,
4863 21 | tízlépésnyi kiskert füvében, a hetes meg mögötte jár a vizeskannával,
4864 19 | oldták el?... Héj, az apátok hétfánfütyülő!... Na, megájjatok!~De másnap
4865 14 | és boldog családról való hétköznapiságot -, tegye be az újságba.
4866 15 | egynéhány, mindössze egynéhány hétnek, ami rákövetkezett, minden
4867 13 | volt, és Hanika most már hétszámra nálam ült és varrt. Menyasszony
4868 24 | ment az éhezéstől a kis hétszáz forint évi penziómmal. Istenem,
4869 10 | ízben próbálkozott vele, hetvenben már.~- Ja, ahogy apád kigondolta...
4870 23 | magát tükrözi... nem, a hetvenhetedik nagyanyjuk nézése, szédítése,
4871 7 | született, nem való ebbe a léha, hetvenkedő, cinikus világba. Maga körül
4872 4 | rajta bánatot, csak gőgös, hetyke haragja van, nagy fennszós
4873 5 | tekintetében, a hatalmasabb, hetykébb haddal, veje famíliájával
4874 22 | a betegség gombáit, amik hevenyén pusztítva csíráztak fel
4875 19 | bútorokkal, edény és egyéb holmi hevert szanaszét; tolvaj, ha akad
4876 13 | és lekonyultan, halottan hevertek a borfoltos, szivarmocskos
4877 5 | miért kel ki grószi olyan heves-hirtelen a Vodicska fiú védelmében.
4878 10 | vannak itt, lehetetlenek! - heveskedett egészen kiöntve a szívét
4879 4 | tarka színeikkel a déli nap hevét, a kertkapu felől malacok
4880 9 | gyönyörűséggel. A szók forróvá hevítették a levegőt körültem, és én -
4881 5 | a mozgások és szemek és hevületek ilyen összefelejtkezésénél...~-
4882 24 | régi, ideges, romantikás, hevületes fészek volt; a beköltözött
4883 10 | jönnek utánam tűzbe, vízbe!~Hevült volt kicsit néhány pohár
4884 15 | ami még az ő részéről is hiány volt. Igen, ezeknek a zavaroknak
4885 15 | fejbólogatással emlegetett „hiányok” nem is voltak akkorák,
4886 14 | lenne már ahhoz, és nem hiányoznék semmi belőle; itt van, és
4887 15 | tudtam, hogy ismernie kell a hiányzó uradalmi pénzek és egyéb
4888 19 | volt. Lehet, hogy az én hibámból jószerint; úgy látszik,
4889 12 | gömbölyített nekem, vagy a kicsit hibás kezével befűzte a tűimet.
4890 19 | helyrehoztam volna valami hibát, kiengeszteltem volna őket
4891 17 | kesztyűje nem volt vagy cipője hibázott. Észre sem vette az életét;
4892 20 | tűnődöm rajta, hogy hol hibáztam el. Tán mindenkinek az élete
4893 19 | erre pályázom. Ezentúl még hidegebb és tartózkodóbb voltam;
4894 19 | riadtam fel a szürkület hidegében; de ő takargatott a köpenyével,
4895 20 | Bizony, hull a levél, hidegedik! Nemsokára fűtünk!” Vagy
4896 8 | én kendő nélkül mentem a hidegre. Ijedten lépett hozzám,
4897 15 | zúzmarás vagy ködös, nedves hidegű alkonyatokon, borongós,
4898 7 | mondtunk ellent, hagytuk e hiedelmet, és a mágnások colonne-jában
4899 21 | elröstelkedve, ahogy percek alatt higgad az idegrohamszerű, magamból
4900 1 | erősebben a másiknál, s nem érzi híját olyan dolgoknak, amikre
4901 24 | oltárpárnákat, szószéktakarókat hímeztek, és Rozverics felolvasott
4902 3 | neked álljon feljebb, te himpellér! Hallgatódzó, alvást tettető!
4903 10 | varrok neki Hanival szép kis hímzéses fehér pikéteket. És egy
4904 12 | üveg bort hozatott fel, én hímzést vettem elő, szivarra gyújtottak,
4905 24 | mintha az ellenkezőjét hinné el. De ha hitünk a hegyeket
4906 10 | senki sem hisz, én akkor is hinnék. Mert igaz, azért!~- De
4907 9 | Ne kérdezz, látom, úgyse hinnél nekem! Bánom is én!~Megfogta
4908 11 | orgonák tövébe kerül a Pityu hintája a tornázószerekkel. A kistornác
4909 17 | zsengén, és esteli harangszó hintált fölötte. A hajunkat is borzolta.
4910 24 | hajladozott, selymes hangja hipnotizálón zümmögte a változatlan,
4911 22 | farkasétvággyal evett. Egyszer az a hír jött, hogy valami oláhcigány-karavánnal
4912 17 | Tomanóczy Anna.~- Hát már holnap hirdetnek először. Két hétre meg esküszök.~-
4913 24 | éltek itt, és városszerte híre volt, hogy Ágnes Karlsbadba
4914 6 | csak dolgoztak, szokásból a híréért, mert pihenés, ábrándozás,
4915 19 | emlegetve, akire a rossz hírem hárul), az én felháborodott
4916 11 | régi templomokat, múzeumot, hírességet? De meg ha látja is az ember,
4917 15 | pontosnak és tisztakezűnek híresztelt mindenki. Nem volt benne
4918 12 | kocsisa híján való, de azért hírhedt nagy eszével, megféretlen,
4919 17 | átküldték, félórányira, Hiripről a kisbéres feleségét, mert
4920 15 | kérni Ábris bátyámtól, vagy Hiripyéktől kölcsön, vagy akármit. De
4921 14 | költekezést is tán; úgy hírlett, hogy elutaznak hamarosan.
4922 6 | következő táncom. Ünnepelt, nagy hírrel érkezett leánynak nem szabadna
4923 24 | nem jelentős, és mikor azt hisszük, hogy minden mögöttünk van,
4924 8 | alatt.~- Tudod-e, Jules, hiszed-e, ez a selyem még abból a
4925 10 | Sándor, ti egészen úgy hiszitek a vallást, ahogy írva van?~-
4926 15 | szembeszállni vele, kiről kegyeletes hitbe ringattuk magunkat, hogy
4927 23 | elindult, hogy húst hozzon hitelben; én takarítóruhában, rongyos
4928 23 | lett, mindig nekiestek a hitelezői.~Így voltunk. S a lányok
4929 19 | forrongók közé állni, egy hitet vallani az elnyomottakkal,
4930 1 | töltenie az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról
4931 18 | hogy ő vagyonos fiúnak hitette ott el magát!... Szerencsétlen
4932 24 | körül kering. Pedig ehhez a hithez nem kell kevesebb tekintélytisztelet
4933 21 | tett mindig, és sohasem hitt rosszaságokat hozott ki
4934 17 | életű. Ha parasztlagziba híttak, mindig a bíróékkal kerültem
4935 1 | ölembe kulcsolt kézzel; ki hitte volna ezt? Ennek a kis lakásomnak
4936 24 | megismert, és nem vált meg a hittől, sőt fanatikusa volt. És
4937 15(43)| új hitű, áttért (görög - latin)~
4938 24 | ellenkezőjét hinné el. De ha hitünk a hegyeket mozgatná is meg -
4939 22 | jutott, milyen más volt a hitvallása ebben valamikor. Szegény
4940 22 | csapásai, ahogy a lélek vagy a hiúság legfájóbb helyeire találnak,
4941 8 | rókafejével! Milyen kicsinyes hiúságból eredt az egész! Hogy az
4942 5 | asszonyos gonoszkodásból-e, hiúságért, vagy tán akkor már igazán
4943 13 | nem is úgy, de legalább a hiúságot legyezgetőn! De könnyen
4944 24 | belső, lelki szükség. „Az Úr hív!” - mondta a pap, és olyan
4945 15 | szépségem asszonyos kacajával hivalkodón járkáltam itt a nyüzsgő
4946 4 | megyei jegyzők szemközti hivatala felé. Tavaly fényes délben
4947 6 | a háziaknak; elmondták, hivatalból járnak erre, tagosítanak,
4948 11 | Egy asszonynak egyetlen hivatalfőnöke az ura; az pedig, ha egy
4949 16 | Mögöttem Gida tárgyalt a másik hivatalnokkal; a főnökük zsarnokságait
4950 6 | vőlegény lett a tél elején; hivatalnokok, igénytelen, alig észrevett
4951 15 | szobáidat kiadni, mondjuk nőtlen hivatalnokoknak a pénzügyről, törvényszékről,
4952 16 | garasos, összeszorított, hivatalnokos életmód. Tudtam, hogy Gida
4953 8 | nem volt még együtt így, hivatalosan a két család.~Készülődtem,
4954 12 | valami megígért kataszteri hivatalra vártában ki sem mozdult
4955 4 | kifogástalan nyájassággal, de hivatalszerű éllel nyújtva meg a szót,
4956 23 | volt már fiatal, a volt hivataltársai szinte feledték a nyugdíjazása
4957 24 | fanatikusa volt. És önzetlenül, hivatásból, jézusi szeretetből foglalkozott
4958 24 | biztosan érzem - el fogok hívatni egy papot, és meggyónok.
4959 9 | tüzelőnek; akkor az udvarba hívatta a zselléreket, és valami
4960 12 | előre ezt az embert, aki hivatva van rá, hogy teljesítse
4961 24 | piszkos szájjal, de maguk sem híve suttogott félig sejtetőn
4962 3 | gyermek - olyan természetesen, híven, bizakodón tudtuk megérteni
4963 12 | járomszeghegyezőnek”, ahogy a gróf hívja őket, hogy végin is ők vallják
4964 7 | egyebet keres. Jóságnak hívják azt, munkának, élethivatásnak,
4965 11 | vagy zongorakisasszonyt is hívogattak, traktáltak, olyanok is,
4966 14 | nagy palotákról -, s a hívői és leányi kedvezés ürügyén
4967 1 | esztendővel ezelőtt az én nevemen hívtak. Néha egészen úgy tudok
4968 14 | Pétert és az öreg Bojért hívták meg közülük: azt is csak
4969 18 | elveszett a számomra. Én hívtam vissza!~Éppen másnapra hozott
4970 5 | és végigsimogatott rajtam hízelkedő, öreg szemével.~Így voltam
4971 22 | fontosabb lett előtte a gyomra. Hízott, ült, csibukozott, most
4972 24 | sietők léptei a vastag, friss hóban... Mennyi ilyesféle hangulatú,
4973 24 | elárulta jézust. Divat volt, hóbort, két unalmas szezon játszódása!
4974 15 | hidegen hagynak a szerelem hóbortjai és gyengeségei, és felmentik
4975 12 | Telekdy Pétert az összes hóbortjaival, kocsisa híján való, de
4976 4 | világában - valami hihetetlen hóbortnak, őrült pénzpocsékolásnak
4977 22 | kedves... ez volt az állandó hóbortom; és ha néha (tán csak hogy
4978 24 | egyetértést a felekezetek közt, hóbortossá teszi az asszonyokat, mert
4979 17 | földek barázdái közt még hócsíkok fehérlettek itt-ott. A kis
4980 8 | láttam, hamarosan meg fogja hódítani az enyéimet. Szinte bántam
4981 16 | egészségemhez kellett a hódítás, ünneplés, sok szem előtt
4982 5 | fegyverzetünk az, melyben győzni, hódítni, komoly életcsatát nyerni
4983 5 | tempójú, tradíciósan szép hódolás volt.~A megyebálra vittek
4984 14 | jólesik az ő állandó, biztos hódolata.~Éjfél előtt volt. A teremben
4985 12 | levélborítékoknak...~Alázatos és szomorú hódolatom, amelyről kell hogy tudjon,
4986 4 | páváskodni, elfogadni a hódolatot, kiélni fiatalon, kényünkre,
4987 11 | keres egyebet, és hálás hódolattal van teli ennyiért. Azért,
4988 14 | cigányprímásnak, régi, néma hódolómnak is jósoltam végre tenyeréből -
4989 16 | olyan boltokból, ahol „a hölgy”-nek vagy „nagysádkám”-nak
4990 16 | asztalokhoz le-letelepült kissé a hölgyek mellé, azután hozzánk ült,
4991 24 | intett Zsuzsi asszony), egyet hördült, rám nézett erősen, az ő
4992 19 | asszony súrolta hamuval hófehérre, és nádszecskát szórtak
4993 3 | Magduska! Hisz én beengedlek.~- Hohó, nem addig a’! - ordított
4994 21 | sulyomerdőket, csíkcsordákat, holdbeli szőlőskerteket? Igen, én
4995 13 | leánykoromban jártam utoljára a holdfényben, a jegenyék alatt. Hogy
4996 3 | néztem, hogy önti el a kert holdfénye kékes derengéssel az alvó
4997 12 | Nagyot néz, és azt kérdi. „A holdnál is kisebb?” „Nem, Pityu,
4998 13 | atyafiak, máig is öt-hatszáz holdon küszködő vagy leszegényedett
4999 17 | surrant, és szakadt kétfelé a holdsütötte falon, és a törpe birsalmák
5000 20 | természet, és tért vissza a holdújulás, vízár, hó, eső s az évszak
5001 6 | valamennyien gyönyörű, teljes holdvilágban. A messzi szérű felett ezüstben
5002 7 | vissza a jegenyéket és a holdvilágot, az ezüstszínű port s a
5003 9 | törtek át a ködön - megettünk hólepetten, nesz nélkül álltak a nagy
5004 19 | A maga bútora is, minden holmija. Telekdy, azt mondják, mentett
5005 3 | parasztoknak. Így, régi holmik, emlékek, adomák, hogy összetapasztják
5006 16 | játékboltba mentem, és gyönyörű holmikat küldettem szegénykének;
5007 3 | percre az ágyam fejénél.~- Ez holnaptól fogva fenn fog aludni a
5008 15 | undor fogott el akkor ezen, holott (ma már jól értem) természetes
5009 8 | soha-soha meg nem bocsátja, holtáig felemlegeti. Hát mindegy! -
5010 18 | becses emlékünk... stb. stb. Holtbizonyosra tudtam, hogy biztatás és
5011 13 | reggel, mikor még egyszer, holtfáradtan megálltam az ebédlő küszöbén.
5012 24 | földöntúli reménység, valami holtra fáradt megtámaszkodás egy
5013 24 | nehezebb lett, én pedig holtrafáradt, elcsigázott. Mit csinálhatnék?
5014 15 | kis parasztutcák alkonyi homályában -, mondja meg igazán, őszintén
5015 4 | tűk horgai.~Ez ablakzugok homályából évtizedeken át így mérték
5016 2 | ez a szörnyű, félelmes, homályló folyosó; mindig olyan rémületesnek,
5017 5 | és fiatal lány közt el is homályosulhatnék! De én a szememben ennek
5018 8 | mosdástól vizesen tapad a homlokához; jó szagú vizektől és szappantól
5019 23 | hogy a fiatal diáktanító homlokáig veresedik, ha a Zsuzska
5020 14 | mind leszaladt az arcáról, homlokáról; nagyon halvány volt, és
5021 10 | nevetett, és elhúzta az ujját a homlokomon. - Hát persze, ezen igyekszünk
5022 4 | sokszor elnéztem a nagy homlokú, elborult szemű, félvak
5023 19 | szürke ház csúcsos ereszű homlokzata, a reves lépcsők, s az ámbitus