| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
7039 23 | a kis kék kövű gyűrűjét küldi át a zálogoshoz?... Klári
7040 19 | jóakarata az egész országból küldött segélypénzekből; szinte
7041 14 | tömeges előremozdulások, küldöttségek - távolabb elmosódó szavak
7042 2 | kőfalnak estem, de a két fiút küldtem: „Csak előre! A harmadik
7043 23 | tanulócimborája, társa a külföldi egyetemeken. És hogy ne
7044 5 | ész egyedüli rangjáról; külföldies, „semmire sem használható”
7045 12 | tél elején, és sorjában külön-külön összehívta az elsőre a „
7046 12 | temettem el. Hisz oly idegen, különálló és különös volt; most is
7047 21 | pénzére se evett sokkal különbet a tegnapi pezsgős vacsorán,
7048 5 | önmagunkról, a külsőnknek, minden különbvoltunknak való tartozásról.~Összefogództunk,
7049 19 | összekeveredve; minden különködés megszűnt a veszteségek szinte
7050 19 | sem nevezhető szépség és különösség nincsen itt azóta. És ma
7051 6 | megszoknák végképp a lényem, a különösségem, ha elkopna, unottá válna,
7052 9 | Na, hát mit ír?~- Semmi különöst!~- Hol az a levél? - És
7053 11 | franciás szót.~- Azt a kis különszobát a tornác végén, Magdi, az
7054 4 | de ellenvetés nélkül. A külországi iskolákból hazakerült Telekdy
7055 11 | úgy silabizálom! A maga külsejéhez különben könyvtárnyi tudomány
7056 14 | idegen férfi volt és kellemes külsejű, minden társaságban elfogadott
7057 22 | valaha ünnepléssel körülvett külsőm ápolatlan, elhanyagolt,
7058 5 | felejtkezni önmagunkról, a külsőnknek, minden különbvoltunknak
7059 12 | kellett nekem is minden külsőségben. Hogy mérgelődtem az apró
7060 11 | legtöbb, házmester lánya vagy külvárosi szatócsé; és az ilyen megérzik
7061 23 | a foga!...~A három leány künt van egyszeriben, körülfogják,
7062 22 | szenvedésemért, a kegyetlen küszködésért; dicsértek, hogy lám mégis
7063 21 | mondok!~Ó, mennyi bajjal, küszködéssel lehet elérni, fenntartani
7064 6 | éves, érettségire készül, küszködik, órákat ad, és stipendiumokat26
7065 13 | máig is öt-hatszáz holdon küszködő vagy leszegényedett nemesek
7066 20 | beszéltem, gondoskodtam és küszködtem, és annyi éven át mindannyiszor
7067 13 | holtfáradtan megálltam az ebédlő küszöbén. Már csak Hiripy bácsi ült
7068 3 | Végigfutott a szobán, a küszöbig, ahol Zsuzsi támasztotta
7069 2 | félig aléltan estem le a küszöbkőre: de azért hallottam a fiúk
7070 4 | hónapok óta nem lépte át a küszöbünk, csak úgy, hirtelen szándékkal
7071 24 | szent kezdete, félelme vagy küzdelme annak, amit piszkos szájjal,
7072 3 | és tudott ezért dolgozni, küzdeni nyugodtan, fensőbbségesen,
7073 13 | remélt nagy változások, küzdések, diadal elébe.~Jenő egészen
7074 20 | mennyi alattomos, keserves küzdésekkel, mennyi buta, említeni is
7075 24 | magamrahagyatottságot, élettel küzdést, mások alá rendeltséget
7076 23 | tevés-vevését, ami (hiába küzdtem az ellen) régi, ösztönös
7077 16 | szebb ruhákat, beülni a Kugler cukrászdájába, és drága
7078 16 | vagy kétszer láttam veletek Kuglernél meg színházban? Özvegy? -
7079 17 | szerelmes évődéseket a vén kuglizóasztalra? Én, a szép özvegy rokon
7080 6 | kert végében nagy, hűvös kuglizóház volt, oda mindig elvonulhatott
7081 23 | kedélyeskedő, jóízű, alattomos kujonmosolygás terjedt szét a piros, csattanós-fényes
7082 3 | is tudod, hol őrzitek a kulcsát. Ott van a mama ócska zongoratokja,
7083 1 | sokáig ülni egy helyt, ölembe kulcsolt kézzel; ki hitte volna ezt?
7084 4 | időtlensége. Egy szép, finom kultúra veszett ki az idővel - mondanák
7085 10 | már tüsténtetni az okos, kultúrás szándékait, mikor vesztit
7086 19 | arcukba húzták a keszkenőt, de kuncogva vihogtak össze, és a kerek
7087 2 | megfrissülés. Csaba, aki „kunszt”-okat vezényelt a méhesnek
7088 19 | húzódott. A templom gyönyörű kupolája nyugodtan, érintetlenül
7089 22 | sírt, reszketett már fenn kuporogva az én ágyamon... Feltápászkodott
7090 22 | kísérletezni rajta alkoholellenes kúráival, ócska ruháit ráadja, s
7091 6 | kártyabarlangot csinált a kúriából, őrült orgiákat rendezett,
7092 14 | érdekes volt még kemény, barna kurucfeje, sasos, nyerges orra, éles
7093 22 | elbóbiskolt rajta; majd kuruzslásra mindig hajlamos, született
7094 23 | élet tanított, cifrázatlan, kuszált, nyers és kemény igazságait.
7095 23 | szemük, mint valami mély-mély kút, a világ közepéig leér...~-
7096 4 | tekintetek, mint óvatos, kutató tűk horgai.~Ez ablakzugok
7097 23 | akkor, hogy hajszoltam, kutattam magamban a fájdalmas, nagy,
7098 15 | Csak az merjen ítélve és kutatva végigemlékezni a múltján,
7099 8 | nyikorogva húzódó, fagyos kútgémet a szemközti sváb udvarban.
7100 12 | végig az utakon, nyikorog a kútkerék távolabb, Pistike fehér
7101 11 | ösmertem! Jönnek, mint a jó kútra, boldog, boldogtalan!” „
7102 3(9) | kocsiztat, Kutsche: kocsi (német)~
7103 3 | Te szemtelen, hazug! Kutya! Elhallgass!~- Pityereghetsz,
7104 19 | zizegett a csend, kinn a kutyák ugattak... Néha lopva szöktem
7105 19 | szót paraszttal, csak a kutyakorbácsot suhogtatta köztük; de a
7106 11 | panaszkodva - vagy lovat, kutyát, régi legénykedést emlegetve
7107 23 | én valamikori szakácsném. Kvártélyosa volt éveken át a derék asszonynak,
7108 9 | odabenn most? Felálltam, és lábaim reszkettek, mint valami
7109 15 | húsfélét szedett ki a sercegő lábasból. Pityu mögötte ült a konyhalócán,
7110 1 | a maga testében; kezét, lábát mozgatni tudja - jó kis
7111 11 | és mint a gyerek, színes labda után. Mi, asszonyok talpaltunk,
7112 12 | Pistike fehér ruhában futkos, labdázik a fehér ruhás német lánnyal;
7113 21 | vizeskannával, és rá-rálöttyint a lábikrájára. Ezt kéne nekem is, ugye?
7114 24 | egy időben csakugyan nagy lábon éltek itt, és városszerte
7115 9 | cicázik egész nap, csapja a lábszárán a legyet, anyád tűri ezt
7116 9 | temetésén is, most hallom, lábtul ültette a ravatalnál, maga
7117 2 | ablak az övé!” Megindultak - lábujjhegyen mentek a homályban, és a
7118 23 | kert dércsípte gyepét a lábuk alatt. Láttam, hogy rendes,
7119 19 | veszett futásban, lemaradt a lábukról, rohantak lélekszakadva
7120 14 | egyéb bolondságot. Volt lacikonyha, szivarárulás, cukrászbódé
7121 8 | ezredes tanyáján egy nagy ládában... A tisztek rendesen megosztoztak
7122 17 | pesti postával az elemózsiás ládákat; mint ahogy az urának, annak
7123 20 | ágyakkal és szekrényekkel, a ládákból előcsomagoltam a rég használt,
7124 17 | azt mondtam: „Üljön le a ládára!” Attúl már csak kicsi kellett,
7125 23 | gyereked között. Ebből, ládd-e, nem jutott ki nekem! Mióta
7126 9 | szobában, a csendben -, lágyan nyilalló szomorúságokkal;
7127 12 | várakoztatóan; de a maga különös, lagymatag módján mégiscsak értesíthetett
7128 5 | majd csak hivatalos lesz a lagzira, sógor! Maga dolga, eljön-e? -
7129 2 | vezényelt a méhesnek támasztott lajtorján; akrobatásdit játsztunk
7130 23 | kapu felé; a kertészházig a lakáj jött mögöttem némán, hogy
7131 9 | száraz meg fene tudná, milyen lakás kell. Minden béresfamíliának
7132 15 | kezet búcsúzóra az anyámék lakása előtt.~A konyha világos
7133 10 | keresett akkor már. Nagyobb lakásba mentünk, a Templom utcába,
7134 16 | abból! Mondták, hogy ezért a lakásért annyit fizetnek, mint mi
7135 12 | fontosabb életdolgot, még csak a lakáskiválasztást vagy fűtőfa-megrendelést
7136 15 | Nem bolt; nem, a saját lakásodon volna egy szoba erre a célra,
7137 1 | benn, az egyszoba-konyhányi lakásomban, ami kis limlom ócska bútor:
7138 1 | hitte volna ezt? Ennek a kis lakásomnak külön kerti ajtaja van egy
7139 16 | tudja, meglátogathat-e a lakásomon, hogy nem kellene-e másképp
7140 9 | a harmadik ház volt a mi lakásunk. Benn tiszta volt minden
7141 11 | beköltöztünk a harmadik lakásunkba, közel a megyeházhoz s a
7142 20 | gondot: olyat is, mint a lakbérnegyed, tűzifavásárlás, kert, téli
7143 15 | igen, de azt...~- Te nem lakhatnád természetesen! De a házbér,
7144 15 | kosztos diákot venni. Te ott lakhatnál a két udvari szobában. A
7145 19 | mennek együvé -, hát azt lakhatod, ha tetszik. Egypár bútort
7146 3 | érzékenykedőn. - Én máshol is lakhatom, külön is.~- Ez hiábavaló
7147 7 | fecskeszárnyakkal, le a tükörfényes lakkcipőkig, amin drága voltuk látszott
7148 24 | kávéhoz csinosan, tisztán a lakkosra mázolt pici kerti asztalon,
7149 15 | fel a homályos égre. Ott laknak, onnét terpeszkednek el
7150 19 | Földes cselédházban kellett laknom, és a régi, szép, tükrös
7151 5 | húzza majd az én öcsém a lakodalmán!” A vén Spach Náni hátikosárban
7152 8 | Képíró Zsuzsannát, a híres lakodalmas főzőnét odarendeltem segítségre
7153 8 | kifogása ellenünk. És a lakodalmunk előtt azt mondta: „Mintha
7154 11 | a Képíró Zsuzsit, aki a lakodalmunkon főzött, azt hallom, meg
7155 8 | efféle már. A nagy, hármas lakodalom óta nem volt még együtt
7156 19 | sváb házak szepegtek, a lakók őrt álltak előttük felkészülten,
7157 19 | templom felőli oldala ép. Ott lakom én is. Elnézünk arra?~Lassan
7158 10 | aztán nagy hűhóval, sok lakomával, borral, beszéddel képviselő
7159 2 | aminek végében a porkoláb lakott. Ennek a feleségét ismertük:
7160 19 | jutottunk el az anyámék lakta házig. A Cifrasor kiskertes,
7161 22 | itt lám, ahol utolszor laktunk az első urammal. Hogy felnőttek
7162 4 | keserves virtusa azzal a „cél”-lal, mely magában közönséges
7163 9 | Ilka sóhajtott, és én a lámpafénybe néztem merőn. Endre elkomolyodva,
7164 7 | nyugodt mozgással csillogtak a lámpafényben. Én lopva felfigyeltem a
7165 9 | se jár. Távoli, pislogó lámpafények, a boltok sora világos ajtajai
7166 16 | állt.~Mikor a százszoros lámpafényt tükröző jégmezőt megláttam
7167 16 | alulról arcba a rivalda lámpái! Milyen lennék, milyen pompásan
7168 3 | sötét alkóvból a grószi lámpája sárga, enyhe világát a nagy
7169 3 | karját. Aztán odajött a lámpással, és dúlt arcomba világított.~-
7170 14 | az esti világításhoz való lampionokat. És kinn, messze a vadaskert
7171 16 | karjába fűzni a karom!~A lánckorláton belül karjait lóbálva integetett
7172 5 | udvarába vonzotta, magához láncolta őt; a regényes, szerelmes
7173 8 | kacagtak. Reviczky Tilda a láncos karkötőit csörgetve, sokat,
7174 22 | bogozódnak körülte az élet súlyos láncszemei, és összébb-összébbhúzódik
7175 7 | beszéd, fiam; szó, felcsapó láng, ez semmi se! Egy este.
7176 19 | felpiroslott az ég alja, és lángcsóvák szikráztak szét a távolban.
7177 8 | meggyújtotta a nagy csillár lángjait, az asztalt szemlélgette,
7178 16 | És én idegen fenyőfa lángocskái alatt néztem idegenül a
7179 19 | ugyanaz a csend, füstös lángok kormoznak, csak a kötőtűm
7180 19 | Arra, nézze, még most is lángol. A kastélybeli tóból mind
7181 9 | szegény bolond fiút, aki lángra lobbant érted. De miért
7182 19 | áradat; zsarátnokutcák, lángtornyok, lobogó üstökű tűzkígyók!
7183 23 | kedves, mint egy kályha langyos melege, mintha valami reszketős,
7184 23 | napfénye mozdulatlanul, langyosan pihent a fehér utak testén.
7185 16 | a Hatvani utca korzóján, langyosodó, szeles, tavaszos estéken,
7186 17 | észrevétlenül zsendült ki a tavasz; langyosultak a szelek; hamvas barkák
7187 21 | az ernyős éjjeli lámpás lankatag félhomályában. Hát ezek,
7188 12 | labdázik a fehér ruhás német lánnyal; lejjebb száll a nap, és
7189 6 | kezdené, egy egész nemzedéksor lányainak apró regényeit leolvashatná
7190 2 | egyszer-kétszer gardírozta a lányait bálokon és felváltva a többi
7191 6 | messziségében megint csak az én lánygyerekeim sorsát látom és hasonlítgatom
7192 5 | keserűség a tehetetlen voltom, lányi kiszolgáltatottságom éreztén.
7193 6 | igénytelen, alig észrevett lánykákat jegyeztek el csöndesen.
7194 8 | hozta, Franciaországból, lánykorában adta neki valaki. Mint egy
7195 23 | maradtam, az enyimekkel: a lányokkal, akikhez már emberül, asszonyul,
7196 19 | bolygatnak, az nekem kell meg a lányoméknak a nyáron. Hanem a gazdáék
7197 12 | mozgalmas, meleg fény. Fiatal lányrokonok énekeltek, kacérkodtak,
7198 7 | volna jó tán neked sem; és a lányságból is elég ennyi! Idáig első
7199 5 | emögött: szép, fiatal Ilonka lányuk tragédiás halála, akinek
7200 18 | okoskodnak, az egyetlen szem lányukat se adják el hazulról...
7201 4 | ment a vármegye határán. A láp megetti, eldugott, ősi falut,
7202 22 | pénzt, mint hajdanában. A láp-osztálypörök lassan elintéződtek, a lecsapolás
7203 14 | volt, és a szobaleány egy lapát parázsszenet hozott be éppen,
7204 23 | megcsóválják a fejüket. A helyi lapban folyton hirdetve volt valami
7205 6 | ragasztottak a nyakukba a lápból, báli készületül. „Hogy
7206 19 | most azzal, hova menjen? A lápföldhöz való jussukat meg, egész
7207 23 | harmincegy... - Fényes, lapított arcán végighúzgálta tömzsi
7208 6 | ócska, festett faasztal lapjára dobásszámok helyett sokszor
7209 4 | akadtam, és felvágtam azokat a lapokat, amiket békén hagytak a
7210 16 | ablakszemei, falusi porták, lapos vizek romantikája, szoros
7211 11 | ükapja se látta Pórtelket, a lápos, eldugott falut s az oszlopos,
7212 1 | képeskönyvet, úgy forgatom, lapozgatom néha a múltamat; s csak
7213 12 | követelő szerelmes: Jenő iránt lappangóan ellenséges indulatú és titkolódzó.
7214 1 | rejtőzködve mindig élt, lappangott bennem.~Így tudom megérteni,
7215 10 | Lajos gróffal vadkacsára a lápra, és mindig jókedvvel jött
7216 16 | járt fenn. Úgy látszik, a lápszabályozás mégiscsak mozdul egy kicsit
7217 19 | az égbolt fele. És bódult lárma, távoli összemosódó üvöltözés,
7218 22 | iskolában, egészséges, vidám, lármás, igazi gyerekek voltak,
7219 8 | ült azóta színjózanon a lármázók között. Egy darabig várt,
7220 20 | ha csak ez kellett; ám lássad, hogy illek bele!” - ezt
7221 19 | csak megérik ez magától. Lássuk, mit tudnak! Már alig beszéltem
7222 1 | ezelőttiek. Az én mostani látásommal nézve már világos, hogy
7223 16 | felvillanó szemekhez emelt látcsövek merev szegülését, a léha
7224 16 | mozdulattal jártatta körül a látcsövét az utolsó jelenet alatt
7225 3 | mozdulattal.~- Senki se láthat a jövőbe, Klári. Tudod,
7226 8 | hamulúggal, a szekrények láthatatlan, hát megetti zugai naponta,
7227 19 | rendelkezhetik - gondoltam, és úgyis látható, hogy ez a szándékuk, és
7228 11 | pirosas kicsit és a haja láthatóan lágy és finom. Az arca csaknem
7229 16 | párizsi holmit csak Pesten láthatod. A gyászruha pompásan áll
7230 24 | Napról napra esett, szemmel láthatólag. Már sokszor ült üvegesen
7231 16 | Mikor jönnek Kuglerhez? Hol láthatom? Egész késő tavaszig Pesten
7232 4 | hogy annak vége - senki se láthatott rajta bánatot, csak gőgös,
7233 8 | szupéterítékén; Jenő is Pesten láthatta valahol. De hogy eltanulta,
7234 14 | körül. Messze volt, és nem láthattam odáig a szála közepén végigsorakozó
7235 9 | fiatalasszonyt mindenütt ott látnak.~Hallgattam valami különös
7236 1 | háziakat - módos, öreg svábok - látnom sem kell, ha nem akarom.
7237 24 | Éppen csak eszik meg lehel. Látogasd meg, tánti, ha érdekel.~-
7238 16 | Marika zsörtölt velem ezért a látogatásért.~- Éppen ilyenekre van most
7239 10 | hogy szó sem lehet az ilyen látogatások visszaadásáról, én is tudtam
7240 18 | ezzel! Sokszor elkísért látogatásokra is, rokonokhoz; és egyszer
7241 19 | pálfordulással „kedves öcsém”-ezte, látogatta az alispánjelöltsége idején.
7242 24 | becsülését, részvétét is éreztem, látogattak, vigasztaltak, és mindez
7243 8 | hajszolódom ezért addig. Ez a látszatja nélküli, mindennap újra
7244 8 | ruha is, amiben először láttál Párizsban, a hotelier32
7245 24 | Ó, Magdi, milyen régen láttalak... te, te asszony! Hát,
7246 15 | ujjáról mindnyájunk szeme láttára a gyémántos, drága gyűrűjét,
7247 24 | mint drága kenetek, ki úgy láttatik, mint a hajnal; feljő, mint
7248 14 | valami álomból ocsúdtam fel láttukra. A bukás, hát ilyen az?
7249 5 | bájos, eredeti és jóleső látvány az ilyen. „Van-e már muttusnak
7250 15 | nagyváros, másfajta életnek látványa; vagy menekülni akartam
7251 7 | és éreztem, hogy megint látványosság vagyok; az emberek megállnak,
7252 19 | üstökű tűzkígyók! Mint a láva folyt és vonaglott az egész,
7253 11 | hozta itt divatba Melanie a lawn38-tenisz játékot, amit ma
7254 15 | nyakukon maradok, háborgott és lázadozott bennem a sértett emberi
7255 8 | családfő; bensőmben még mindig lázadoztam ellene néha; most a mézidők
7256 3 | mindenből a nagyok!” gondoltam lázadozva, és minden átmenet nélkül
7257 18 | kertet, a szilvást, egyre lázasabb rohanással a fehér utakat
7258 7 | varróleány húga megint lázasan újította, áthúzta, frissítette
7259 21 | foglalkoztat, meggyötör, lázít, bánt; kell, hogy bántsam,
7260 22 | szidásokat, alaptalan, képtelen, lázító vádakat, zagyván szenvedélyes,
7261 21 | legyűrt és keserű asszonylétem lázong fel így néha kiszámíthatatlanul,
7262 24 | veszendőben van ez!” „Az életrugó lazul, már zökkenik, meg-megáll,
7263 4 | háborgattam többet, és néha le-lecsentem a vendégek asztaláról egy-két
7264 4 | belsőbb életet éltem volna.~Le-leszabadultam még néha a régi gyerekszobánkba,
7265 16 | ismerőseit, az apró asztalokhoz le-letelepült kissé a hölgyek mellé, azután
7266 20 | Tavaly szebben nyílt a leander!” Vagy ezt: „Itt van megint
7267 1 | mályvabokor és három kád virágzó leanderfa. Ezek hajtásait én törtem,
7268 23 | felett a falon, ahogy ez a leanderkád zöldre, ez a kertilóca meg
7269 11 | A kistornác mentében sok leandert és gránátfát, a sarokba
7270 5 | észrevétlen nőtt templomos, szelíd leánnyá Ágnes, a grószi kedvence;
7271 12 | mikor az összes hajdúk leányait, asszonyait szobalánynak
7272 5 | s ezzel az egész bálozó leányéletem sikerültében. Hogy grószi
7273 4 | volt így pihenni, és éhes leányésszel belelopakodni néha ezekbe,
7274 24 | Marcsi kitűnő tanár Pesten a leánygimnáziumban; a hajdani Lipi szenzál (
7275 5 | sógornőt. Ő is özvegy volt egy leánygyerekkel. A váratlan kosár óta sohasem
7276 20 | Tavaszra megszületett az első leánygyermekem.~ ~
7277 14 | palotákról -, s a hívői és leányi kedvezés ürügyén picit szorosabban
7278 18 | a generáció, mint az én leánykorombeliek! Komolytalanok, nyeglék,
7279 23 | Tizenkét éves lehetett... a leányok egészen kicsikék még. Emlékszem,
7280 18 | kíméletlenül élceskedők. A leányokkal is így beszéltek, valami
7281 3 | Most megint az én három leányomra gondolok. Azok lába alól
7282 7 | komolyan megcsókolta az én leányos, gőgös szájamat.~ ~
7283 5 | ragyogású színek és súlytalan, lebbenő évek. Mintha a keringő ütemeire
7284 5 | közepett. Néha még most is lebegek és forgok így álmomban;
7285 5 | nemzetségek régi, fojtott bánata lebegett a korhelyes asztal fölött;
7286 15 | irántam. Szóval kedves, lebilincselő és kitanulhatatlan volt,
7287 16 | jól, ő maga is belátta; lebontottuk, és visszaformáltam a magam
7288 22 | őrülete, megszökik, az utolsó lebujokban önti magába a szeszt, elveszik
7289 24 | munkátlan háztartásba; lebzselő, olcsó, könnyű koplaló életbe.
7290 19 | Kézen fogott, átsegített a léckerítésen, némán, reszketve került
7291 23 | életüket az urával, bizony leckéztetésszámba ment az. - Én kérem, alássan,
7292 22 | láp-osztálypörök lassan elintéződtek, a lecsapolás dolga közel volt a befejezéshez;
7293 12 | kastélyt. Péter alig győzte lecsendesíteni őket. A harmadik faluba
7294 14 | nem jöttek. A szívverésem lecsendesült, kellemes, álmos zsibbadás
7295 24 | néha-néha; a karszékben ült, lecsüggedt fejjel, a pipa nem ízlett
7296 4 | elborult szemű, félvak poéta lecsüggesztett fejjel búsuló kőszobrát,
7297 23 | régóta peregnek a könnyek. Lecsüngő kezében a félig szívott
7298 3 | nagy szeme sugarát, ahogy lecsukott szempillámra tűz. Majd megfordult,
7299 24 | néztem hunyt, dagadt szemét, leejtett állát, felfújt hasát a takaró
7300 4 | összekulcsoltam a kezem tétlen, leejtve a portörlőt, és elnéztem
7301 23 | mély-mély kút, a világ közepéig leér...~- Hát csak nézzed, Zsuzska
7302 21 | indulattól -, jó az! Néhanapján leereszkedhetik efféle granszenyőr is a
7303 3 | elfáradtam a térdeplésben, leereszkedtem, és sarkomon guggoltam.
7304 11 | De másképp lett. Egészen lefegyverzett a kicsit idegenszerű, különös
7305 5 | mind eláztak.~„Bárcsak már lefekhetném, egyszer jót alhatnám!” -
7306 22 | nagymama is azt mondta. Akkor lefeküdne szegény magától...~Milyen
7307 15 | kezem bőrén még később, lefekvés előtt is.~Otthon váratlan
7308 16 | anyuka, apuka után... Aznap lefekvéskor keservesen elsírdogáltam
7309 5 | miutánunk igazodott, kései lefekvésünk, alvásaink és öltözködéseink
7310 12 | előtt.~- Hogy megy minden lefelé, milyen gyorsan, ha egyszer
7311 4 | földosztó, vadvizes tereket lefoglaló huncutságait csak az ő agyafúrtsága
7312 15 | bánat áradó részét, ami lefoglalt, igazolt, összekötött, de
7313 5 | volt. Már minden erejét lefoglalta az életeszmény: a család
7314 6 | kereskedés minden lélegzetét lefogta és elfoglalta a nénémnek,
7315 21 | kivetett fráter vagyok, aki lefokoztam, magamhoz rántottam magát.
7316 24 | konyhakésért, és a leanderfákat is lefosztottam a még ép, rózsaszín virágaiktól
7317 15 | lehet támasza annak, aki legbecsesebbje a világon. Szánjon engem,
7318 15 | fullasztotta el a szavam. És ő a legbensőbb részvét hangján szólt hozzám,
7319 24 | beszélt, ki a liliomok közt legeltet, és neve úgy terjedett el,
7320 19 | akiknek furcsa dolgairól legendák szálltak ott beljebb a megyében.
7321 24 | felolvasott vagy beszélt nekik, legendákat Assisi Ferencről, Alexandriai
7322 18 | környéken nyaraló rokon legények, tisztek, városiak. Milyen
7323 5 | Pórtelky-féle atyafihaddal, akik legényfiai bejönnek és hangadók a farsangos
7324 4 | ujjára újat. Soha olyan legényjárás nem volt a házunkban eladó
7325 11 | vagy lovat, kutyát, régi legénykedést emlegetve lassú járatú,
7326 21 | hát, a maga kifizetetlen legénykori számlái fedezetét, a maga
7327 4 | magamnak mégis én vagyok a legérdekesebb -, ha itt egyszer színét
7328 22 | ahogy a lélek vagy a hiúság legfájóbb helyeire találnak, a múlt
7329 24 | jött. „Egy-két hete van legfeljebb!” - mondja végre Jakobi.
7330 16 | sógorom: Marika tánt, a legfiatalabb nagynéném ura. A targoncás
7331 4 | furcsa játékait, melyek legfő értelme és magyarázata tán.
7332 17 | is asszony, és szép, és legföljebb velem egyidős lehet! Mi
7333 4 | még. Az asszonytudományt legfőképp. Tükör előtt állva néha
7334 3 | folyik; a szerelem, ez a legfontosabb dolog, mert erről beszél
7335 12 | aki példás férj volt, a leggondosabb családfő, és - ezt biztosan
7336 10 | ezt a szót: „apa”, tudta a leghamarabb.~Én pedig elkezdtem újra
7337 9 | lelkiesnek is lehetne mondani a leghitványabb kalandot is, mert amíg van,
7338 24 | érzésbeli alapja, finom, légies, szent kezdete, félelme
7339 9 | gyöngélkedik körültem az ő legigazabb természete szerint, atyásan,
7340 7 | most a lelkem legmélyén, legigazabban nyílott és pattant fel valami,
7341 1 | van; nem tudom, mindig a legigazabbat találom-e meg, ha egy okot
7342 17 | érzések, kiéltük mindennek a legigazát, szépségét, telijét, legyen
7343 7 | mégis be fogja látni, hogy a legigazibb barátja én voltam.~És karját
7344 22 | találnak, a múlt legkínosabb, legkényesebb vagy legdrágább rejtekeiben
7345 22 | meggyanúsítottam asszonyokkal a legképtelenebb módon. Ilka, a fogatlan
7346 21 | nem akarom, hogy a sorsuk legkevésbé is hasonlítson az enyémre.
7347 4 | szinten. De mintha akkor, legkezdetben, igazabb és belsőbb életet
7348 22 | helyeire találnak, a múlt legkínosabb, legkényesebb vagy legdrágább
7349 23 | szép jószág, uramisten - a legkisebb is anyányi már! De ez, ez
7350 6 | hasonlítgatom az akkori magaméhoz. A legkisebbik most tizennyolc éves, érettségire
7351 7 | komolyan megharagította. A legközelebbi vacsoránkra nem jött el.
7352 13 | többet ér, látod, mint a legközelebbije az embernek!~Pityu rohant
7353 11 | tervezgette nagy lelkesen -, a legközepére rózsatőket ültetünk, nagy
7354 23 | figyelmeztettem Marcsit, a legkomolyabbat.~Súlyos, borús délután jött.
7355 7 | mámorban; de most a lelkem legmélyén, legigazabban nyílott és
7356 5 | részegség nem lehet ennél; és ha legmindenét adja is a szerelem, nem
7357 17 | még; pedig hármuk közt a legmódosabb volt, a legnagyobb „szerencsét”
7358 24 | egyik levelében -, ez a legnagyszerűbb hely! Az egész ország népe
7359 16 | kirakat előtt. Marika, a legpéldásabban szemet hunyó gardedám oldalától
7360 12 | ruházata, sétája, és minden a legpontosabban megy, Jakobi doktor folyton
7361 3 | se bírtunk. Ezt tartották legrégibb darabnak a családban.~Már
7362 11 | hatásos. Mily pompás haj az, a legritkább fajta! Hogy egészen magától
7363 14 | vagyok, tudom már, hogy a legrosszabb dolog sem olyan rossz, hogy
7364 20 | elgyönyörködéssel választotta ki a legszebben kiszívott tajtékcsibukot. „
7365 12 | volna már minden, az életem legteteje, akkor nem kívánnék egyebet
7366 18 | cselédségnek.~Sok vendég jött-ment; legtöbben egészen fiatal fiúk, a húgocskám
7367 5 | árust, egyezkedőt - Lipit legtöbbször, a mindenre jó, fürge és
7368 8 | vakációzni volt itthon, legvégül, kicsit szertartásosan és
7369 2 | kényelmetlennek. „No, most légy megint Sándor és én Magda!” -
7370 16 | akarom, hogy Vulpaverga legyél még és én Rombertáró király!~-
7371 8 | apósom is tud így mókázva legyeskedni, lám! Nem is állna rosszul
7372 9 | nap, csapja a lábszárán a legyet, anyád tűri ezt is és minden
7373 13 | de legalább a hiúságot legyezgetőn! De könnyen engedett volna
7374 5 | Rábíztuk a belépőt s a legyezőket; szelíd gonddal kezelte,
7375 8 | báli belépőmet őrizte, és a legyezőm hordta utánam!...~Most -
7376 14 | Ritkán udvarol nekem - legyintettem felé kacagva, de jól a szeme
7377 10 | Magyarországban? Jó, jó, csak legyints a kezeddel! Könnyű neked,
7378 21 | csigázott, elégedetlen, legyűrt és keserű asszonylétem lázong
7379 18 | a nem tökéletes aromájút lehajigálták a teraszról a cselédségnek.~
7380 23 | hideg!” - mondta súgva, lehajtotta a fejét, és láttam, hogy
7381 16 | Akkor este már szembetűnt és lehangolt mindez a sok apróság, sértett,
7382 13 | Jenőre néztem. A józanság lehangoltságával ült a helyén, mint rendesen
7383 22 | ő maradni a nyomorúsága, lehanyatlása idején is; csak a családjának
7384 24 | figyeltem úgy meg ezt a rohamos lehanyatlást, de ha mások, idegenek jöttek,
7385 7 | voltál, ne várd be, míg lehanyatlik a napod. Ki tudja, jön-e
7386 9 | érzésnek s a szándékolt léhaságnak? Mint ahogy nem lehet kétféle
7387 24 | szót. Éppen csak eszik meg lehel. Látogasd meg, tánti, ha
7388 14 | mozdulattal, hosszasan, de alig lehelve rá. És elment.~Egy idő múlva,
7389 1 | ezekért a megszokott, öreg léhendékekért1 nem fogom soha már elhagyni
7390 21 | is, ugyan miért?... Jól lehervadtam hirtelen az utolsó évek
7391 10 | Lehetetlen állapotok vannak itt, lehetetlenek! - heveskedett egészen kiöntve
7392 7 | semhogy valami bolondot, lehetetlent képzeljek. Mondtam is zokogva: „
7393 21 | életemről; vagy ha igen, hát lehetett-e másképp? Hát már minden,
7394 10 | mindnyájan, az egész vármegye nem lehetne-e több neked, mint a pökhendi
7395 4 | idegen célok és sorsok lehetnek a távol, nagy világon, aminek
7396 15 | aggaszt a jövőd. Mi a terved? Lehetnék-e segítségedre? Van-e általában
7397 15 | végigkísérni gondolatban, lehetőségben, amit mondott. Fürkészve
7398 9 | villanásai az életnek - megnyílt lehetőségek -, különös, mozgalmas álmok,
7399 19 | egyéb tervem, célom vagy lehetőségem nem volt. Itt laktam, hogy
7400 24 | gondoltam el: hát valóban lehetséges-e, hogy ezzel érte el, hogy
7401 11 | most legalább tisztában lehetünk vele, micsoda alattomos,
7402 14 | őszintén a véleményét: biztosak lehetünk-e? Már két nap hiányzott csak.
7403 21 | ellenvetésekkel, lassan lehiggasztva, panaszkodásba, kérlelésbe
7404 6 | egyetlen fiamból, ha a szemem lehunyom?” A fiú nagyocska volt akkor
7405 12 | kicsit vékony arcát és lehunyt, seprűs szempilláit. Mintha
7406 9 | Irigyel engem! A fülem zúgott, lehunytam néha a szemem. Jólesett,
7407 15 | magához intette Istvánt, lehúzta ujjáról mindnyájunk szeme
7408 19 | kényszerhelyzetbe kerüljek; a szegény leigazolt és megalázott asszony, a
7409 4 | szó kellene, hogy valaki leírjon engem.~Az anyám élete előttem
7410 6 | hogy elküldhesse nekem leírva. Tulajdonképpen nyugodtan
7411 21 | se jó, jegyzősegédnek, ha leissza magát, az árokszéleken szedik
7412 19 | tájékozódva a vész útját, lejáratát. A szél csakugyan szűnt,
7413 24 | lesüllyedt, elszegényedett, lejárt asszony, belejutottam abba
7414 8 | most már megmondhatom. Lejtő ez, a romlás felé vezet.
7415 22 | szavak jelezték ezt az utat a lejtőn. De mi is történhet két
7416 12 | hisz végre is rokonokról, lekötelezettekről van szó többnyire! Hisz
7417 5 | közjegyző unokabátya; a grószi lekötelezettjei, az anyám udvara; s a bajban
7418 4 | nemzedékes, családi haragok vagy lekötelezettségek szövedéke a kisujjamban
7419 10 | én „felszármazott” uram lekötelezheti őket. A feketekávénál aztán
7420 11 | kislányaimhoz akarom.~- Ó, nagyon leköteleznél, Melanie! Igazán kedves
7421 12 | kedves, szinte túl szíves és lekötelező volt velem szemben ez az
7422 2 | asszonyok is. Ezzel nagyon lekötelezték.~Akkor már a papok gimnáziumába
7423 23 | tőlük, vagy vannak nekik lekötelezve. És kínos-alázatosan emlékükbe
7424 7 | ezt a Vodicskát sem tudom lekötni, megtartani. Ez a két szó
7425 24 | fényesen elkölteni, aki lekoldusodik, idejön nyomorogni, aki
7426 8 | és belefogódzott. Feje lekonyult, és száján utálatos büfögő
7427 13 | a virágok szétzilálva és lekonyultan, halottan hevertek a borfoltos,
7428 20 | regényietlen, senyvesztő és lekoptató nyomorúságok csatározásaival
7429 9 | Te, hát téged... mi lel téged?~- Nem tudom, nagymama!...
7430 19 | tűzoltók! A debreceniek!~Egy lélegzésre szakadt fel a megkönnyebbülés,
7431 6 | mondta akkor lihegő lélegzéssel, míg a nénémet s a többieket
7432 9 | gyorsan, hallhatóan szedve a lélegzetet; aztán hirtelen felállt,
7433 6 | kofákkal kereskedés minden lélegzetét lefogta és elfoglalta a
7434 19 | lelkendező alakok rohantak, lélegzetfogyott, kétségbeesett futásban,
7435 3 | túlra. Csendesen, mélyen lélegzettünk mindnyájan. - Alusznak! -
7436 15 | újjá, mássá, más levegőt lélegző, megváltozott világomba
7437 24 | szigorú és harcos fiatal lélekben. De hogy elment, ez a bolond,
7438 14 | az elfogultságom, minden lélekjelenlétem összeszedtem gyors akarattal.
7439 24 | semmi többet nem ajándékoz a léleknek, mintha az ellenkezőjét
7440 21 | semmi se jön, hiába! Csak lélekszakadtig munka, ösztökés kötelesség.~
7441 15 | mindent megold; a sors néha leleményesebb mindnyájunknál. Ma csak
7442 22 | kéregetve, néha az árokban lelik meg delíriumos álomban,
7443 19 | felöltöztették a népet, hogy kedvét lelje... Bizony csak megholt az,
7444 22 | fájjon; és kiáradjon, utat leljen belőlünk a fojtogató bosszú,
7445 11 | megkívánta. „Vigyél oda engem is, leljük meg, keressünk olyan kockázó
7446 15 | gyönyörködni benne! Hogy volt lelke így itt hagyni mégis? Milyen
7447 16 | rejtőzködött mindig titkosan a lelkében. Átalakult, nem is emlékszik
7448 21 | nézz! Vizet hozz, ökör! A lelkeden megyek keresztül. Na, ide
7449 22 | segített rajta?~„Kislányaim, lelkeim, csak ti tanuljatok! Mindenáron,
7450 19 | zokogás, mélyen megviselt lelkek rezignált és tompa hangja,
7451 23 | érintetlenül hagyott odáig. De a lelkemben fellélegzettem, szinte,
7452 22 | micsoda nehéz nyomás volt a lelkemen ez is. Kínzott, elrémített,
7453 19 | velük; de nagyon keserves, lelkemig zaklató, idegesítő állapot
7454 15 | enyhülést érezve, s az egész lelkemmel a heves hálát és bizalmat. -
7455 9 | A szavai úgy hulltak a lelkemre, mint erős, nagyszerű villanásai
7456 13 | apróságon való, nagy, heves lelkendezésbe öltem azt a nyomasztó bizonytalanságérzést,
7457 20 | nélkülözhetetlen se testének, se lelkének! De tán sose is voltam!
7458 10 | ez is, mert Jenő nagyon lelkére vette. Csabának sokszor
7459 23 | italos melankóliával, és lelkes-szomorúan nézett a szemembe, két öklére
7460 23 | felhangoltságával Endre a búbánatos lelkesedésbe. És ilyen három szép jószág,
7461 11 | szőnyegvirágokkal - tervezgette nagy lelkesen -, a legközepére rózsatőket
7462 24 | Rozverics protezsált, ő vitt, lelkesített bele engem is, mint a többieket.
7463 24 | elment, ez a bolond, ideges, lelkesülő és hirtelen, csúnyán, kajánul
7464 22 | az Isten verje meg a gaz lelkét! Nekem hánytorgatja azt
7465 5 | a tánc babonás bolondos lelkével.~Soha gyönyörűbb részegség
7466 8 | vigyek bele, és ez az akkori lelkiállapot szokásbélyeggé vált rajtam
7467 1 | hiszik. Ők csak a saját lelkiállapotuk szerint tudják elképzelni
7468 15 | volna nagykorúsítható akkor, lelkibetegen. Csaba meg milyen könnyed,
7469 9 | mondják ma -, de éppúgy lelkiesnek is lehetne mondani a leghitványabb
7470 21 | Egész, igaz, komoly érzésű, lelkiismeretes ember, aki meg tudott halni,
7471 10 | egyúttal kinőttem valahogy lelkileg is a gyereksorból. Másképp,
7472 4 | begubózott napok szürke mélyén, a lelkünk valami titkos redője mögött.
7473 15 | segítettük felindítni a lelkünkben a bánat áradó részét, ami
7474 11 | úgy, ha visszamennék, nem lelném meg újra. Egyszer Svájcban
7475 8 | nem fognak rajtam gáncsot lelni, és egyre nyugodtabb, derültebb
7476 9 | télen meg a kerítést is lelopták, kitördelték tüzelőnek;
7477 5 | kiszolgáltatottságom éreztén. De nem lelt kifejezést; visszafojtódott
7478 5 | a verandán, ha jókedvbe lelte anyámat, pillés kávécskát
7479 10 | felé néhányszor részegen lelték reggel az egyik padon a
7480 1 | az ember. Hogy lassanként lemarad mindenről, és ez nem nyugtalanítja
7481 12 | Hát akarnád, hogy most lemaradjak, visszavonuljunk?~- Tudom
7482 19 | lihegő, veszett futásban, lemaradt a lábukról, rohantak lélekszakadva
7483 16 | csinálnám én!~A függöny lement, és akkor vettem csak észre,
7484 7 | gondolatával az anyámnak, lementünk a nagy debreceni juristabálra.
7485 16 | ilyen fájón szigorú, dacos, lemondó, szerelmes tilalom! De hát
7486 16 | feddett, sopánkodott; de ha lemondtam, ő kezdte emlegetni újra.
7487 21 | de maga hajszálnyit nem lendít; tán egy kihullott szeget
7488 1 | hogy egypárszor nagyot lendíthettem volna a sorsomon, egészen
7489 4 | szokás szerint mélyen és lendítve emelte gömbölyű, városias
7490 17 | És a dacnak e különös lendülete érthetetlenül belevitt valamibe,
7491 16 | komolyat, szinte hősit és lendületest éreztem abban, hogy most
7492 24 | felhangoltság, emelkedett, lendülő, lázas állapot, leányaim
7493 4 | olyan szép megjátszással, lendülőn, búsan, szilajon és parádésan
7494 17 | kell menni... Persze, most lenézhet engem, amiért megmondtam
7495 6 | idegensége iránta. Hogy talán lenézik és miatta engemet is.~Mikor
7496 21 | formás átmenet és gunyoros, lenéző, könnyed befejezés akart
7497 2 | napokig szándékosan csúfoltam, lenéztem szegény Rombertáró királyt,
7498 19 | erőlködtek, hogy megtagadják, lenézzék, semmibe vegyék az elpártolt, „
7499 5 | skatulyát. Az anyámé fűzöld lengeség volt eperpiros, piciny rózsák
7500 16 | a rivalda lámpái! Milyen lennék, milyen pompásan áll nekem
7501 22 | törődött velük, mintha nem is lennének; egy jó félórában aztán
7502 13 | aratás utánra rendbe kell lennie a számadással! Jenő végre
7503 16 | falakon minden áthallik, lentről cigánymuzsika ütődik be,
7504 22 | még gyökérző, növényéletű lény, kinek minden értéke az
7505 21 | tudja, ha én egy kortyot is lenyeltem más jóvoltából...~- Az a
7506 14 | és mindentől dédelgetett lényemben? Vagy a magam jövője kísértett?
7507 15 | a kezem. Pedig az egész lényén, minden szaván aggodalmas
7508 23 | kötelesség; aztán meg a gyerek lényétől is sok függ; hisz egy idegennel
7509 12 | Egy darabig néztük a kis lenyírott, szöszke fejét, kicsit vékony
7510 8 | idegenül, mint az egész lényük, fajtájuk, életük.~- Magda -
7511 23 | ellen) régi, ösztönös és lenyűgözött idegenkedéseimre emlékeztetett,
7512 22 | bosszú, megalázottság vagy lenyűgözöttség kínja, ó, ezek mind csak
7513 16 | szalagjai egész térdéig lenyúltak, a harisnyába kapcsolódtak,
7514 6 | lányainak apró regényeit leolvashatná onnan, rétegenként egymás
7515 21 | kiszolgáltatja magát a naponta leolvasott konyhapénz fejében, olyan
7516 19 | ereszű homlokzata, a reves lépcsők, s az ámbitus nagy, tömzsi
7517 24 | fénypalástban, nesztelenül lépdelt, fordult, hajladozott, selymes
7518 24 | hullt kézzel, majd nesztelen lépdelve végigjártam a téglás tornácot,
7519 9 | Átadta és kibontotta a nagy lepedő pesti újságot. Csak percek
7520 19 | zajongás jött közelebb. Csak lépésben mehettünk, mert tolongva
7521 22 | dolgozik? Átkozott minden lépése! Láttuk, mire ment „idegen
7522 17 | pitvarajtó nyílott, és csizmás lépések zaja a küszöb felé tartott
7523 4 | kapcsolatokat, új alakok színre lépését; az életet. Itt, a Megye
7524 14 | gróf hátrább állt két-három lépéssel.~- Meine Zukunft!42 - kérte
7525 18 | kézfogót. De kívánták, hogy lépjen ki, és menjen hozzájuk,
7526 6 | karomba karolna, egyszerre lépnénk, egy ringassál, mint két
7527 4 | akkor, hogy hónapok óta nem lépte át a küszöbünk, csak úgy,
7528 15 | a múltamat fürkészik, a lépteimet lesik előre ítélő rosszakarattal. „
7529 9 | szürkületben, csendben ráismertem a lépteire a hátam mögött.~- Hova megy?~-
7530 22 | járt-kelt még döngő, nehéz lépteivel, borszagtól gőzölve, keresztül-kasul
7531 15 | nagypiacot megkerülve csendes léptekkel mentünk közel, egymás mellett
7532 16 | jégmezőt megláttam és táncos léptű párok ringását a cigánymuzsika
7533 23 | függ; hisz egy idegennel lépünk házasságra, s a gyermekünk
7534 10 | én magam is meg voltam lepve. Hát csakugyan komolyan
7535 6 | szépen mentünk így, puhán lépve; különös nagy könnyűséget
7536 16 | férfiakon; amit szeretnének lerázni, fel sem venni, de nem hagyja
7537 8 | igaza is van tán. De rólam lerítt a hazugság, esetlenül fordult
7538 21 | hát kellett-e azért így leromlani nekem? Tehettem-e én az