| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
7539 4 | csatás világról, városok lerontott vagy megépített falairól. „
7540 4 | fitymálást; a szép, erős, lesett és irigyelt - titokban gáncsolt
7541 3 | mind mamát veszi körül, és lesi, kívánja; neki beszélnek
7542 15 | múltamat fürkészik, a lépteimet lesik előre ítélő rosszakarattal. „
7543 13 | Scherer inspektorok egyre leskedtek, szimatoltak utánunk. Besúgtak-e
7544 4 | mintha szigorú anya tekintete lesne. Ösztönből való álság volt
7545 6 | szégyen volna az is, ha nem lesné mindig két-három gavallér
7546 19 | észrevettem, hogy rendszeresen lesnek az ablakomra idegen, alig
7547 4 | naponta a drága kaméliákat - leste, tárgyalta a fél város.
7548 7 | szavainkat, viselkedésünket nem lesték végre egy percig: - Magda,
7549 5 | elébb izgatottan és ámultan lestük, hogy kiszedje, aztán tapsoltunk,
7550 19 | magunkra hagyva ültünk ott. Lestünk étlen-szomjan az éjszakában,
7551 24 | maguk közt ezért.~És én, a lesüllyedt, elszegényedett, lejárt
7552 10 | szórakoztattuk volna is, de ő lesütött szemmel járt, a breviáriumot
7553 2 | idejében kinyitni a bimbókat, lesúrolni reggelre a leveleket - s
7554 8 | kellett megvennie, hogy leszakítsa a bámuló kertész, egyetlen
7555 14 | előbbi pirosság most mind leszaladt az arcáról, homlokáról;
7556 14 | hogy a szembeni emelvényről leszállnak a második banda cigányai,
7557 13 | keresztben állt az élet. Leszálltam a szekérbül, és kihúztam
7558 19 | cédulaházat a piac közepén. Ott leszálltunk.~A messze, óriás térségen
7559 5 | egy mosolyért is hálás, leszámolt alázattal. Lassan, meghatottan
7560 10 | Na, na, öreg!~- Persze, leszavazták a bizottságban a gazdasági
7561 13 | öt-hatszáz holdon küszködő vagy leszegényedett nemesek igaz vagy képzelt
7562 1 | néha -, hogy a világ így leszokjék rólam. De, úgy látszik,
7563 11 | ördögadta, máig se tudtam leszokni! De nem rontom már magát
7564 22 | voltam arra az emberre; leszóltam szemtől szembe, lihegve
7565 16 | feleséged őnagyságának is. Ott lesztek, mi? Viszontlátásra!”...
7566 16 | páholyjegyet a Nemzetibe. Nagy urak leszünk!~Levert és zavarodott voltam
7567 23 | gyümölcsét körüláhítom ilyen létániás imádságszókkal? Nem teszek
7568 10 | ellenvetést tesznek, ha komolyan letárgyalják. De nem is foglalkoztak
7569 12 | beszélt róluk, már régen letárgyalták szegény Telekdy Pétert az
7570 15 | az elhagyott udvaron, a letarolt, szomorú kert előtt; elnéztem
7571 19 | egy pillanatra, de mások letaszították őket, elmaradoztak, az öklüket
7572 5 | alsószoknyát, keszkenőt; ő is letehette bugyrát a verandán, ha jókedvbe
7573 16 | szélnek eresztve, mint egy letépett kis semmi gazvirág. Néha
7574 19 | asszonynépek, tán kofák, egyszer letérdepeltek a porba a szinyéri piacon
7575 6 | melyet saját kezébe érez letéve. Sejtem, vannak apró levelezései,
7576 14 | is, hogy maga van, hogy létezik. Igen, most megyek. Hozom
7577 24 | éltünk, ami a fizetéséből a letiltások és nyugdíj levonások után
7578 13 | mennyire komoly, szinte létkérdés neki ez a dolog. Mintha
7579 16 | életem minden sivárságát, letörtségét nagyon átéreztem akkor.
7580 4 | és magamhoz térten mentem letörülni odafenn a bőrbe kötött albumokat,
7581 24 | egy távolságból és mindent letompítva, összemosva kissé. Sok dolognak
7582 21 | veszít. Elég alávalók, hogy leülnek magával, és elnyerik a pénzét
7583 5 | hajladozott, felvonult, majd meg leült hirtelen. Ezt még tanulnom
7584 19 | osztályosa, aki valami asszonyért levágta a kisujját, hogy gyűrűstül
7585 14 | egy pillanatra sem szabad levágyni vagy beljebb ásni a szívek
7586 24 | elnéztem messze a kékfehér levegőbe. „Hát ma beteljesül!” -
7587 1 | felém a nyári, kék-fehér levegőégen át, és meleg szagú, kis
7588 10 | nagyobb, felvidéki város levegőjét ajánlották az öregnek, oda
7589 16 | ez, ez volt az én igazi levegőm. Félóra múlva a szánkóján
7590 4 | enyhe hullámokban a forró levegővel. A banda húzta a fagyalbokrok
7591 6 | otthoniak említették már nekik levélben a dolgot. De a bácsi mégis
7592 12 | nyomtatványoknak, gyűrött levélborítékoknak...~Alázatos és szomorú hódolatom,
7593 24 | magát.~Hidd el - írja egyik levelében -, ez a legnagyszerűbb hely!
7594 16 | A Horváth szép, hosszú levelei vártak otthon, és balzsam
7595 4 | elnéztem a gyümölcsfák rezgő leveleit, a hallgatag, nap elfeküdte
7596 18 | most holmi anyámhoz írt levelekből meg az egész dologból olyasmi
7597 23 | várt; és megörvendett a levelemnek, amelyben kihallgatást kértem.
7598 8 | malacpecsenye készült, levelensült, csupa ilyen nehéz, asszonyt
7599 6 | letéve. Sejtem, vannak apró levelezései, szerelmes dolgai, de ezekkel
7600 19 | pallérokkal alkudozott, levelezett a bácsi, mert tatarozni
7601 12 | feküdtem, ő a földön ülve levelezte a német lexikont. Azt kérdi
7602 11 | az uradalmiaké. Igen, ők leveleztek az öregekkel, és bevádoltak
7603 16 | záloga. Azelőtt sohasem leveleztem senkivel. Szeret, szeret! -
7604 17 | gondolatot; valószínűleg a levélvárás napjaiban szóba álltam egyszer-kétszer
7605 14 | az izgatottságtól és néma levertséggel. Mint valami álomból ocsúdtam
7606 4 | megfakadások vannak a nővé levés ez első, félszeg és ámult
7607 14 | reszketegen kanalazta fel a levesét. „Éhes is lehetett reggel
7608 11 | játékkal, de társaságban levésre, szórakozásra jó ürügy volt
7609 19 | ha tetszik. Egypár bútort levitethetsz. Nem rossz hely az, soknak
7610 24 | a letiltások és nyugdíj levonások után megmaradt.~De a házban
7611 23 | egész ötven forintot. A levonáson kívül még kettőötvenet hagyok
7612 12 | földön ülve levelezte a német lexikont. Azt kérdi egyszer: „Apu,
7613 19 | színjáték egész folyását, lezajlását; és nem mozdultunk fel,
7614 15 | elmaradhatott, holtig ott lézenghetett egy-egy családban valami
7615 21 | volt a nagyapja még. De lezüllöttek ők is azóta, végüket járják,
7616 19 | zavaros hetekben is ráért lezuhogni szegény fejemre.~- Mit szóljak? -
7617 3 | zsiványok. Te lyány! Te kíváncsi liba, szégyelld magad!~Nem ijedtem
7618 21 | fürdőzni. Az a kis félszeg libaasszony majd elrepül, a nyelve is
7619 13 | kis bogárszemű, gömbölyű libácska volt. Hát Tabódy Endre az
7620 4 | oldalszalonnák rendei, tömött libák; névesték és torok világában -
7621 12 | lakást egy nagy, eperfás, libalegelős, sokgyerekes parasztudvar (
7622 10 | svábok. Az asszonyok csirkét, libát hoztak, ellátták tojással
7623 21 | itt öli magát. Hja, alte Liebe! Neki a könnyebb rész jutott.~-
7624 24 | számba jön. Ki-kiülünk a ligetbe a kocsikorzót nézni; fiam,
7625 8 | kényszerített valami, hogy lihegést, szenvedélyt, sietős túlzást
7626 11 | ember ugráljon, szaladozzon, lihegjen, mikor nem kénytelen vele;
7627 19 | a kéményen is!...” Súgva lihegte a tarka hazugságokat, és
7628 12 | Összevissza csókolt, ölelt, én lihegtem és kacagtam az ölében; de
7629 15 | orra körül, az állán már lila-kék árnyékai a közeli halálnak.
7630 8 | primulák voltak, sárgák és lilák, cserepestül kellett megvennie,
7631 24 | Ki ruházza fel a mezők liliomát? Az alázat és igénytelenség
7632 24 | És Jézusról beszélt, ki a liliomok közt legeltet, és neve úgy
7633 19 | megmentettek vagy két szobára való limlomot, hogy velem maradjanak,
7634 23 | igénypörölte folyton a kis limlomunkat, a boltos mindenkinek elmondta,
7635 5 | ügyvédet, árust, egyezkedőt - Lipit legtöbbször, a mindenre
7636 5 | amíg mindenféle ártalmas liquidumokat23 addig-addig töltögetnek
7637 10 | parasztjaimnak nem kell egy fél liter bor se, annyit mondhatok.
7638 4 | sehonnét annyi igric, verselő, literátus, híres ember nem került,
7639 14 | pompázatos, eleven szerszám a ló; mennyire hat, a női érzésre
7640 16 | lánckorláton belül karjait lóbálva integetett felém Rácz Gida
7641 19 | zsarátnokutcák, lángtornyok, lobogó üstökű tűzkígyók! Mint a
7642 15 | gyászszegélyű kendőmet, és felé lobogtattam még.~ ~
7643 8 | villanások vetődnek, és lobogva játszanak a pohárszék fényes,
7644 19 | és vonaglott az egész, és lobot vetett, villámlott körül
7645 2 | bodzafás sarokban a „hűs lócá”-ig; a veteményeságyakon
7646 17 | Kerüljön előre, Tráján; oda a lócára, mindjárt készen leszek!...~
7647 9 | fékezve, hirtelen, gyűlölködőn lódított el az útjából. Véletlenül-e,
7648 9 | megszégyenülten, ijedve löktem el magamtól.~- Menjen, most
7649 14 | Ő tisztábban hallotta a lövés zaját.~Mind felugráltak...
7650 21 | Úgy éreztem, a levegőben lóg az egész életem ezzel a
7651 13 | székben, lepittyedt szájjal, lógó fejjel szundikáltak. Az
7652 3 | híres bálok emlékeivel. Itt lógtak a fakult, aranyrámás, krinolinos
7653 21 | sarlachja volt, szaladt ám lóhalálba egyik doktortól a másikhoz.
7654 22 | prüszkölés között, míg körülte lóhalálban folyt már a reggeli takarítás,
7655 6 | hajnalban kelt, talpon volt vagy lóháton napestig; káromkodott az
7656 22 | reggeli takarítás, lelkendező, loholó sietség, csiszolás, cselédhajszolás. „
7657 8 | tán, hogy én itt mennyit loholok, sürgetek, hajszolódom ezért
7658 8 | Jókor kelek, ilyenkorig már loholva és csatázva futkosom végig
7659 19 | valami gazdag és csúnya lókupeclányt, azzal visszaváltották,
7660 19 | csak terhemre volt az a sok lom, bár mind ott veszett volna
7661 17 | hold csillogott a világos lomb közt. Itt, itt akart megcsókolni
7662 23 | a fák közt, amiknek buja lombját, öles törzsökét vagy havas,
7663 4 | körülvetten a nagypiac akácos, lombos sarkában. Idevaló volt az
7664 19 | szemben a grófi park fekete lombsűrűje sötét tömegben rajzolta
7665 8 | pedig összeszedem utána a lomot, megvetem az ágyat, kihordom
7666 11 | százat; az istálló falát lonccal futtatjuk, oda az orgonák
7667 4 | Mosolyogva hajoltam előre; lopakodón és visszanézegetve, mintha
7668 13 | termés. Ennyi volt az én lopásom életemben. Ugyi, ez még
7669 22 | tárcájából, a párnák alól lopkodtam ki egy-egy tízest; ha éjszakán
7670 5 | kerülő, mert galambtojást lopott a Vadas-erdőn. Ott volt
7671 13 | kezében. „Én nem csaltam, nem loptam soha!” - ismételgette Kendy
7672 9 | csak, ahogy egymás felé loptuk, mikor senki nem figyelt
7673 8 | asszonyhangján a napám is, amíg a lornyonját gyorsan kapkodta szeme elé -,
7674 24 | családonként. Aki nyer a lottérián, idejön fényesen elkölteni,
7675 8 | kávéscsészét, és mindjárt lótva-futva hozzálátok megint a cseléddel,
7676 19 | már most, ha olyan nagy lovagod!...~Megint éreztem, hogy
7677 14 | felelősségből is az uramért. Én lovaltam bele - gondoltam -, most
7678 16 | ütődik be, és egyre megújul, lóvasút csenget, kocsi robog. Felkeltem
7679 16 | nagyon senki itt, aki csak lóvasúton jár, nem gumikerekűn, aki
7680 4 | szépapját kályhafűtőből, lovászból, miből emelte fel a kegyúri
7681 8 | sürgölődött Jenő. - Hisz a lovászmesterék kocsit küldenek...~- Nincs
7682 11 | időjáráson panaszkodva - vagy lovat, kutyát, régi legénykedést
7683 14 | díszmagyarban a táncos, cifra lovon. De így is érdekes volt
7684 5 | minden mozdulatomnak, a vérem lüktetésének, a gondolatomnak is a muzsikával,
7685 17 | megfrissülést. Vannak felhangolt, lüktető, eksztázisos órák és az
7686 5(18) | kerti lugas, üveges veranda (olasz -
7687 6 | kellett volna?~Később a lugasban egy verset mondott el, amely
7688 14 | rostokoló vidékiek nagy lumpolásokat rendeztek; korteskedtek
7689 11 | lustaságon az ilyenekben, de a lustaság is eredendő bűn.~- Hogy
7690 11 | érdemes! Lehet, hogy sok múlik lustaságon az ilyenekben, de a lustaság
7691 10 | Csupa sógorság-komaság; a lustaságuk, tudatlanságuk, basáskodó
7692 24 | kacagták egyszerre a férfiak, a lutheránák s a szomszéd város társasága.
7693 3 | cudarok, zsiványok. Te lyány! Te kíváncsi liba, szégyelld
7694 4 | furcsa kőeresz alól. - Kis lyánykeble formája anyjáé; csak gömbölyödjék
7695 20 | a Rozmaring utcába... a lyányokhoz, megkövetem... mert azok
7696 24 | Hogy vagytok, lelkem egy lyányom! Mi van avval a szegény,
7697 23 | szőlőlevél,~A szép asszony szép lyányt nevel!...~- Hej, Zsuzsika,
7698 8 | apám gyárából mentettünk Lyonból, a bukás idején. Ebből való
7699 4 | póz -, büszkételen, csúnya macskaepekedés, vagy a nőmegvetés nyegle
7700 14 | sarkantyúkkal:~- Köszönöm, madame! - mondta magyarul, szalutált,
7701 3 | Csúfolt, szidott. Mert egy madarat zárt be a színbe, és holnap
7702 14 | nyerges orra, éles nézésű madárszeme; és az a kicsit nyers, kicsit
7703 9 | És bólongatott szép kis madonnás fejével a nagy, dús hajkorona
7704 3 | Miért nem?~- Csak!~- Ne mafláskodj! Miért?~- Mikor imádkoztam
7705 1 | sorsuk iránt csak szándék, magaáltatás; ilyenkor már semmi sors,
7706 22 | az utolsó lebujokban önti magába a szeszt, elveszik ingét,
7707 23 | olyan fiatalnak még, mint magácska! De később elmennek ők is,
7708 8 | tiszta. Túlságba fárasztod magadat! Semmi, majd engedsz belőle,
7709 16 | három hatos! Hát hogy vagy, magadhoz jöttél-e már, szegény kis
7710 13 | Mondd igazán, segíthetsz magadon? Nincs nagyobb baj? Hisz
7711 22 | jobb kézben lesznek, mint a magáéban; a szerencsétlenek! Ki tudja,
7712 24 | ezüstforint. Zsuzsi tette rá a magáéból, hogy szépen csukódjanak.~~
7713 19 | vagyon pedig megtette a magáét. Lám, Melanie bárónő főispánné
7714 1 | természetes - minden egyéb csak magahitető fontoskodás.~Az ember jól-rosszul
7715 23 | szédítése, ölelése, tiltása, magakelletése, kegyetlensége, mind-mind
7716 6 | hasonlítgatom az akkori magaméhoz. A legkisebbik most tizennyolc
7717 5 | minket, engem néznek azután; magamelvesztett összeolvadását minden mozdulatomnak,
7718 17 | kívántam volna az ő helyzetét magaménak, de azért fölháborított
7719 17 | volna a szokott, eddigi magaméreztében. Nem tudom már, mi adhatta
7720 23 | alássan, elsején mindig magamhó veszem az egész ötven forintot.
7721 15 | élesen, didergetőn az én nagy magamrahagyatottságom. Gondolkozzam a sorsomról
7722 24 | múlik minden. Még egyszer a magamrahagyatottságot, élettel küzdést, mások
7723 9 | Lélekszakadva dobáltam le magamról az utcai ruhát, fűzőt -
7724 20 | oly kínosan ült rajtam a magány, úgy megörültem, ha (mint
7725 22 | a csendesült, zavartalan magányban, az öregség szelídülésében.
7726 17 | pokoli csend, véghetetlen magányosság. Már lestem, erre jön-e,
7727 1 | panasztalanul mondom ezt; a magányt úgy, mint a céltalanságot.
7728 17 | karcsú sora nézett le rám a magasból, és éreztem, hogy mögöttem
7729 24 | szeretetben; és valahonnét magasról-messziről mosolyogva, szomorúan és
7730 22 | diadalmaskodó, független életre; magatok ura lenni, férfi előtt meg
7731 4 | tempójút, lobbanó szeműt, magatudót, csak ruhát kellett volna
7732 16 | mindig szeretett téged. A te Magdád, hát nézz rám!~- Nem, nem! -
7733 15 | Tebenned annyi kézügyesség van, Magdusom, ha te valami olyanra adnád
7734 19 | füstoszlop állt, vérvörös, izzó magja villózva sugárzott fel a
7735 9 | zagyva, bolond könyvét meg máglyán égetni el a nagypiacon.
7736 11 | barátkozónak lásson s a mágnásatyafiságon kapaszkodónak. De másképp
7737 8 | láttam éppen a debreceni mágnásbál szupéterítékén; Jenő is
7738 7 | hagytuk e hiedelmet, és a mágnások colonne-jában táncoltuk
7739 14 | fölöslegekből raktak fel magosra. Szép élet az, pompás torony,
7740 9 | valahol. Na - és a régi magtárat, az apjáét azért építtette
7741 6 | cséplőgép mellett tanyázott, a magtárban vagy a „dohányban”, a sok
7742 6 | az, hogy valami kényszerű magukáltatással mind hozzámelegedtek már
7743 14 | vagy vidéki ismerős, este magukkal vitték Jenőt, alig beszélhettünk
7744 11 | nekem, hogy tisztelkedjem maguknál is? Jenőt jól ismerem már,
7745 19 | jelölik és megkülönböztetik a maguktól lett, eleven dolgokat. Mesterséges
7746 11 | úgy rendezkedünk, mint a magunkéban, Magdi! Hátha meg is vesszük
7747 22 | ideges feszüléseit; de magunkfajtánál ez sem lehet. A nevelésük
7748 1 | az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre,
7749 12 | az ő számára, egyben már magunknak is megnyertük. Az alispánság
7750 22 | olyan, mint a virágoké, s a magvak hallgatag, igénytelen, váró
7751 24 | Valami engesztelő szó, búcsú, magyarázat, ha lehetne! De már nem
7752 4 | melyek legfő értelme és magyarázata tán. De foglalkozott itt
7753 10 | szájra adták, tetteik sokféle magyarázatát találgatták néha igazi,
7754 24 | összezavarodik a gép!” - magyarázgatta elmélyedve Jakobi bácsi,
7755 15 | a kegyetlen félbetörtség magyarázhatja meg leginkább az én további,
7756 15 | egyszerűséggel, szóváltással, magyarázkodás nélkül mondott le arról,
7757 24 | vacsorázott náluk, hogy éjfelekig magyarázta naponta az üdvösség útját...
7758 24 | eltűnődni - százféleképp fűzve, magyarázva, felújítva - a messzi, messzi
7759 9 | tud mindent, ha meg nem magyarázza. Csak az nem helyes, hogy
7760 10 | atyafi, gatyás börvelyi magyarok és posztómándlis, erdődi
7761 19(52)| történész, genealógus. Fő műve: Magyarország családai címerekkel és nemzedéki
7762 10 | ebben a híres, búzás-boros Magyarországban? Jó, jó, csak legyints a
7763 3 | alázatosabbak vagy jobbak voltunk a maiaknál - csak egymással egyformábbak
7764 5 | melyik bálon volt ez, vagy majálison talán. Lehet, hogy több
7765 14 | kinn, messze a vadaskert majorjáig - amerre a vadásztársaság
7766 19 | rajta kívül abban az időben.~Májusban megérkezett Júlia a két
7767 20 | nyilván -, de váratlanul makacs, néha nyers is tudott lenni,
7768 7 | hajtogatta hevesen és makacsul, és magához szorította a
7769 8(31) | készített hatalmas csokor - H. Makart bécsi festő nevéhez fűződő
7770 12 | egész gyertyát a nagy szalon makartcsokrai és japán vázái mögött; a
7771 8 | úgy beleillett ő is a nagy makartvázák,31 virágkosarak, csipkés
7772 8 | tréfás csókkal kereste meg makrancos szájamat. Elkacagtam magam,
7773 22 | csiszolt alpakkavillákkal és makulátlanra törült poharakkal. És hiába,
7774 4 | sok nyeglesége, frivol és malackodó érdeklődései milyen hirtelen
7775 4 | hevét, a kertkapu felől malacok sivítoztak éhesen az ólban,
7776 8 | segítségre még hajnalban, malacpecsenye készült, levelensült, csupa
7777 23 | hangulatomat. „Majd aztán, ha malacságokat kezdenek beszélni, akkor
7778 5 | kacagva és kacéran. Akkor apró malíciákat mondtak ellene, hogy egyszer
7779 4 | sarokháza, és mintha titkos malíciával integetett volna utánam
7780 15 | szegény Jenő ültetett, s a málnabokrok fekete, kusza rajzát, amik
7781 16 | házért a verandával s a málnabokrokkal... És csak aludni lehetne
7782 3 | dobostorta jutott eszembe s a málnafagylalt, amit ott körülhordanak,
7783 12 | Milyen erős ez a nagy málnaszag a kert felől! - mondta lassan. -
7784 1 | portulák közt néhány piros mályvabokor és három kád virágzó leanderfa.
7785 24 | csűsibolyát, bazsalit, mályvavirágot, amennyi csak volt; bementem
7786 19 | Hajts. Nem, ne reszkessen, mamáéknál semmi baj, a Cifrasor kertes
7787 22 | és néha magyarázgatott mamának, aki elbóbiskolt rajta;
7788 23 | feledték a nyugdíjazása óta; mamáról mindenki tudta, hogy a kis
7789 3 | is minden este, és mind mamát veszi körül, és lesi, kívánja;
7790 7 | Asztallábhoz kötötte a mami, nem ereszti!” - mérgelődött
7791 23 | késztette bele magát a mámor felhangoltságával Endre
7792 7 | szállt körültem csak csalóka mámorban; de most a lelkem legmélyén,
7793 5 | ő is! Megindulás nélkül, mámortalanul és nyugodtan nézett rám
7794 7 | Szédülten a fáradtságtól és mámortól értem a helyemre. Endre
7795 2 | kérdezni?” - így: „Wie sagt man das deutsch?” Ebből az lett,
7796 8 | tavaly, a gyöngy is a régi mantillámról!33~- Hát bizony, takarékoskodtunk
7797 20 | a sorsunk - mint valami mappán - kényére kirajzolja a gránicokat.55
7798 19 | emelt öklüket rázva, még a maradékát is... Istenem, ez így volt!
7799 24 | hogy bízvást együtt is maradhattunk. Azelőtt sokszor vagdostuk
7800 12 | új kartársa. „Hát ma sem maradhatunk magunk!” - dörmögte előbb
7801 16 | kísért el a jégre, hogy el ne maradjak. Február végén olvadó, csepergős
7802 19 | való limlomot, hogy velem maradjanak, és átkísérjenek az életen.
7803 10 | nekünk volna jobb, ha a miénk maradna.~- Hm! Erről még beszélünk,
7804 15 | félnek, hogy a nyakukon maradok, háborgott és lázadozott
7805 11 | hangja. - Az olyan pénz nem maradós! Az ember azt hiszi, fogytig
7806 10 | általánosságnál, az elméletnél maradsz.~- Eh! Na, de hát jó, ez
7807 19 | de szinte mozdulatlanul maradtunk így egész idő alatt.~Füsttel,
7808 21 | tán én is féltem, hogy marasztalni fogom mégis, vagy visszahívni
7809 21 | szokásból arra vár, hogy marasztgassák, békítsék. „Csak menne már,
7810 21 | ó, Isten őrizz! Ha most marasztom, visszatartom... igen, így
7811 9 | barátkozón - vacsorára marasztotta a vendéget.~- Jól érzem
7812 19 | ideges lehettem akkoriban.~Március elején engedett az idő,
7813 22 | Most már csak felnevelni Marcsát, Zsuzsit, Klárit, hogy ők
7814 21 | szegényeket! De bezzeg, mikor Marcsinak sarlachja volt, szaladt
7815 24 | Alexandriai Katalinról, egyiptomi Máriáról, aki hét révésznek adta
7816 16 | izgultunk, tanakodtunk Marikával, hogy megvegyek-e százötven
7817 2 | összepajtáskodtam egy Nagy Marissal, akinek kötélverő volt az
7818 16 | meghívó! Beszéljétek meg Marival!~Napokon át beszéltünk,
7819 24 | mindjárt fel is írta nekem, markomba nyomta. Az utolsó öt forintomból
7820 7 | volt. Egyszer hirtelen, máról holnapra jött gondolatával
7821 5 | hallgattam rájuk, pezsgőbe mártottam a nyelvem, és belenéztem
7822 22 | meghorpadt már, és bókol a márvány sírkereszt aranyos betűivel: „
7823 19 | feküdt el a sírkövek fehér márványain, a néma mezőn. A kis utcákon
7824 23 | virág, ne állítsanak fölébe márványjelet; haza, a családi kriptába
7825 13 | ujjal se nyúltam akarva a máséhoz! Nem hazudok, pajtás! Mert
7826 1 | volna a sorsomon, egészen másfelé... De most már úgyis mindegy
7827 8 | rendjét, az életemet. Ok már másfélék!...~- Te buszurkány, kis
7828 12 | Magdi... majd lesz ez máshogy is!... Te, igaz, valami
7829 21 | arra való volt, hogy egy máshoz, férfihoz kapcsolódva, általa
7830 21 | lóhalálba egyik doktortól a másikhoz. Most meg így beszél.~-
7831 14 | hazamenést. Hajnalodott már, s a maskarában nem is akartam táncba menni;
7832 24 | szentesdit játszottak.~Énnálam másként volt a dolog. Akkor magam
7833 16 | ilyenből kijutott néha... Úgy máskülönben egészen hidegen hagyott
7834 22 | számíthatnak. És az ilyen éjszakák másnapján és maguk közt vagy az iskolában,
7835 5 | zsörtös féltékenykedően másod-unokatestvéreim, a Kehiday fiúk. Vállat
7836 11 | alispán, akinek a felesége másod-unokatestvérem volt; báró Pórtelky Melanie.
7837 21 | állapotom. Alighogy szoptattam a másodikat, el kellett választanom
7838 12 | elsősorban minket természetesen), másodikra az uradalmi asszonyokat
7839 10 | gondolkodni, a gondolkodás másodrendű. Ragaszkodni kell tudni
7840 23 | park kapuja, és életemben másodszor áthaladtam a nagy bükkfák
7841 13 | kell!” - Pedig jelölve volt másodtitkárnak a püspöki rezidenciába.~
7842 21 | ilyen gazember, haramia, másokon élősdi vagyok! És ezt maga
7843 15 | ártalmamra lehetne, szegény, másokra szorult özvegynek, volt
7844 11 | nagyon!~- Ugyan? Ismerte a másomat?~- Igen, ha úgy öltözne
7845 15 | kimúlt; de egészen újjá, mássá, más levegőt lélegző, megváltozott
7846 10 | okozni! Ha itt nem... meglesz másutt; nekünk volna jobb, ha a
7847 15 | rávilágított könnyektől maszatos halovány kis arcára. „Majd
7848 16 | átsiettünk még. Harmadik emeletre másztunk, és Gida nagy hangon, veszekedve
7849 15 | más tudott lenni, mint „mater familias”. Miért is fecsegett
7850 19 | fel nagy cserépbögrékben, mázas tányérokat és fakanalakat.~-
7851 23 | kertilóca meg pirosra van mázolva. Még a virág is szebben
7852 9 | Járkálva a szobákon át a mécses fátyolos világa előtt, puhán
7853 9 | nesztelenül, fehér köntösében a mécsvilág előtt - mint egy darab vaskos,
7854 3 | olajos, régi képen, mely mécsvilágú jelenetet ábrázol.~- Harmincegy
7855 24 | szokottabb, szürkébb, földiesebb mederbe tért. De azért szép idő
7856 22 | hogy a másiknak fájjon, még-még fájjon; és kiáradjon, utat
7857 24 | életrugó lazul, már zökkenik, meg-megáll, és összezavarodik a gép!” -
7858 16 | szeles, tavaszos estéken, meg-megállva egy-egy kirakat előtt. Marika,
7859 18 | volt... de hogy akkor már meg-megrettentem néha ilyeneken! És egyszer,
7860 20 | Úgyse tudom én az árát megadni! Drága színházi keszkenő,
7861 23 | akkor a szomorú, halk és megadó gyöngédségű nyöszörgés.
7862 7 | ez mind, Endre - feleltem megadóan, szomorúan. De nagyon különösen,
7863 19 | apátok hétfánfütyülő!... Na, megájjatok!~De másnap benn voltam,
7864 5 | mérnök, bírói szakértőképp, megakadályozta mostanában valami kis kétes
7865 19 | panaszkodom, és akkor megtörhet, megalázhat. „Nem - gondoltam -, egy
7866 17 | egészen vége! Gyűlöletes és megalázó lehet érezni a hanyatlásomat
7867 19 | a szegény leigazolt és megalázott asszony, a vigyázatlan,
7868 19 | Menjen békén, ne érezze megalázottnak magát, és ne higgye, hogy
7869 22 | belőlünk a fojtogató bosszú, megalázottság vagy lenyűgözöttség kínja,
7870 12 | a férfiak csúnya, vénes megalkuvása, minden asszonytól csak
7871 14 | valami megbicsaklik, és megáll, és azt mondja: „No, most
7872 15 | az életemen, nem szabad megállanom itt; elkerülni, kihagyni
7873 5 | csak hogy beszéljen, csak megállapításul. Mert kizárt dolog volt,
7874 3 | nézzem! Jaj, te istentelen, megállj csak! Te!~- Ő kezdte! -
7875 21 | visszalépjen az ajtóból, megálljon fölöttem némán, tehetetlenül,
7876 7 | látványosság vagyok; az emberek megállnak, hogy bennünk gyönyörködjenek.
7877 1 | hiszen én voltam ez. Ilyenkor megállok, és azt gondolom: jól van;
7878 12 | szállították, minden község alatt megálltak, sírva búcsúztak: bíró,
7879 16 | tisztességgel beállított grószihoz, megállva az ablakfülke-trónus előtt,
7880 23 | totyogós öregember. Néma és megátalkodott gyűlöletben járkáltunk egymás
7881 21 | alázat és a szenvedés. Inkább megátalkodottá tett mindig, és sohasem
7882 10 | nem is foglalkoztak vele, megbámulták és kikerülték, mint minden
7883 15 | öregembert vajon valami megbánás, lelki vád készteti-e erre
7884 21 | fölöttem némán, tehetetlenül, megbánón vagy engesztelve, és a fejemre
7885 3 | homályban. A másik percben már megbántam, szerettem volna kérlelni,
7886 24 | akiket szerettünk, akiket megbántottunk, akiket meg nem értettünk,
7887 10 | anyagi gondtól mentes. „Megbecsüld ezt a jó uradat - mondogatta
7888 22 | Idegen helyen fizetést, megbecsülést adnának, ha annyit dolgoznám,
7889 23 | szolgálatait rendkívül megbecsüli. Vagy hogy... ó, igaz, bocsásson
7890 23 | Te, ha még ezt se tudod megbecsülni, ha egy szavad is lehet
7891 18 | engem, sokszor csudálta és megbecsülte a háztartásomban a rendet
7892 5 | Zimán nagymama és anyám is megbecsülték a maguk katolikus vallását
7893 4 | ütöttem hátba, hogy megbéküljön. És Sándorkának szóltam:
7894 6 | guta ütötte, elnyomorodott, megbénult minden tagja, kerekes székben
7895 16 | nekünk komoly, rám vonatkozó megbeszéléseink lesznek; nem tudja, meglátogathat-e
7896 19 | ez a szándékuk, és hogy megbeszélik ezt ketten ellenem. Már
7897 14 | várás, mint mikor valami megbicsaklik, és megáll, és azt mondja: „
7898 7 | még, hogy miképpen -, de megbirkózom mindennel magáért. Várjon,
7899 8 | mennyi pénzbe került?~- Megbocsásson, apa... de...~- Ha megtagadod
7900 24 | megtámaszkodás egy felsőbb, szelíd megbocsátó és részvétteli gondviseletben...
7901 19 | nyájasak, melegek, jók és megbocsátók voltak velem szemben! Mintha
7902 24 | mosolyogva, szomorúan és megbocsátón nézni le elmúlt életünkre
7903 15 | elkerülhetetlen sorsot, a megboldogult külön végzetét, eszményei
7904 19 | ilyen! Hanem ha ezek a népek megbolondulnak, vasvillára kapnak, mi lesz
7905 23 | hogy ma nevem napja van? Megbolondult ez a Dénes?~Mióta felcseperedtem!...~-
7906 4 | akkor, az ősi lápvidék, a megbolygatatlan nádak-erek kerítette tájon.
7907 19 | igazságtalanságot így lehetne megbosszulni... De ha így van megírva,
7908 8 | Ilka beszélte el lihegve és megbotránkozva, mert ő fél füllel ideleskedett
7909 12 | lesz intézve.~A tea után megbújtam mellette az ebédlődíványon.~-
7910 10 | tisztességesebb. De hát megbuktak. Minden kormány akkor kezdi
7911 23 | bele az egyik kontrás, és megcifrázza. Uram Jézus, kinek jutott
7912 11 | gyámoltalanul az ügyvéd kezében és megcsaládosodva, pipásan, az időjáráson
7913 22 | csúnya jelenetre jöhet megcsendesülés, elszégyellés, újra közeledés;
7914 12 | titkolódzó. Ez itt, igaz, megcsendesült egy ember... pedig csak
7915 14 | hátrafésült, dús hullámú aranyhaja megcsillan a reggeli napfényben, az
7916 7 | gondoltam keserűen -, ezt hát megcsinálták a hátunk megett! Eszembe
7917 5 | ócskás cigányasszony, és megcsodált. „Drágalátos! Jaj, tulipánt!
7918 9 | hogy Endre lássa, mikor megcsókol.~Percek múlva komolyan,
7919 8 | gyújtott; akkor odajött, hogy megcsókoljon. De most elfordultam hirtelen
7920 15 | hervatag szájára, amikor megcsókoltuk egymást. Ez örült tán legjobban,
7921 23 | bebámulnak a rácskerítésen, és megcsóválják a fejüket. A helyi lapban
7922 19 | elején engedett az idő, megdagadtak a messze vizek, és egy darabig
7923 12 | körül. Nagyon örültem, ha megdicsért, mert legfőbb becsvágyam
7924 14 | ellenőrizetlenül és különös megdöbbenéssel. Mélán kék, komoly férfiszemeket
7925 3 | Én szeretném kiereszteni.~Megdöbbentem egy kicsit, és elgondolkoztam.
7926 15 | egy-egy percre magamat is megdöbbentett, hogy én éppen Horváth Dénessel
7927 6 | hordott, a belső tálakat is megdrótozták, ha törtek, a súrolt padlón
7928 3 | rátermettem. Egy életen át megdupláztuk azt a keveset, amink volt,
7929 10 | vajon köztük valami titkos megegyezés az igazságról?~- De Magda,
7930 7 | udvarlójával; és hallgatag megegyezéssel most minket hagytak magunkra.
7931 22 | Schopenhauer, Nietzsche megegyeznek ebben. Csak a mai beteges
7932 9 | befejezetlen volt még. Sőt, szinte megegyezően akart, szándékolt velünk
7933 21 | villát a pecsenyés tálban.~- Megeheti - szóltam rá végre, tán
7934 8 | Jó ez a kappan, nászom, megehetnéd! - szólt felé akkor grószi
7935 7 | hogy asszony is megunhat, megelégelhet, elküldhet egy férfit? De
7936 21 | Inkább meghalok! Már nagyon megelégeltem.~Ilyen ember mellett, ilyen
7937 24 | távolság már attól az időtől; a megélhetés azóta csak nehezebb lett,
7938 24 | ide kell jönni neki. Itt megélnek virágcsinálásból, újságárulásból,
7939 15 | hogy mennyiből lehet megélni és milyen módon megszerezni.
7940 5 | mondtak ellene, hogy egyszer megemberelte magát, és mulatni próbált,
7941 22 | hisz csak a nyelve kívánja, megemészteni se tudja már, szegény!”...
7942 23 | így, a Dénes fizetése a megengedett határig évtizedekre le van
7943 11 | haragszik, hogy kedvét szegtem? Megengedi nekem, hogy tisztelkedjem
7944 8 | ideleskedett az imént.~- No, már megengedj, nászom, kicsit jobb időt
7945 5 | Összefogódznak és ugrálnak, hogy megengedten ölelhessék egymást, vagy
7946 1 | bántalmaztak -, most mind megenyhültek irántam szép lassan. Minden
7947 5 | tudja!” - gondoltam végül is megenyhülten.~ ~
7948 4 | városok lerontott vagy megépített falairól. „Ha fiú volnék
7949 24 | élnénk, két független özvegy! Megérdemel az asszony is egy kis pihenőt,
7950 12 | hamar-hamar!~- Majd ha megérdemled elébb. Jó vacsora, forró
7951 4 | Húzzátok, a gyönyörűségit, megérdemli az ilyen világszép asszony,
7952 15 | egyedül ülök a kocsiba, megerednek a könnyeim égető-keserűen. „
7953 9 | lassanként, szokatlanul megeredő bizalmassággal -, bizony
7954 4 | tűnnek el a szűziség gyorsan megérett öntudatában. Szégyenes bosszúsággal
7955 3 | összetapasztják a családot - mennyire megéreztetik, hogy csak folytatói vagyunk
7956 23 | Ezt a bolond, szép percet megéreztük, együtt voltunk benne, bezárjuk,
7957 19 | elhíreszteljenek, majd csak megérik ez magától. Lássuk, mit
7958 23 | beszéljen még! Nótába fog, megérjük bizony!~- Magda, bizony
7959 24 | völgyére. A Boldog Egyház megérkezettjeinek szent könnyek csillognak
7960 19 | ámbituson csibukolt, amikor megérkeztem; egy szolgáló aludttejet
7961 10 | összevissza házasodások révén megerősített érdekszövetkezet. A délolasz
7962 5 | korhelyes asztal fölött; titkos megértés közösségébe vonva, egymás
7963 20 | gondoltam -, szépen, jó szóval megértetni és elfogadtatni vele ezt.
7964 14 | ötletével - kérdő és kereső, megértő és elintéző pillantásával -,
7965 7 | és ámultan láttam, hogy megérzi, nyugtalan szemmel, keresve
7966 24 | nyomorogni, aki sikkasztott vagy megesett, idejön elrejtőzni. Aki
7967 17 | kihez?~- Bizony a Trájánnal megesküszök!~Nem tudtam szólni, és tovább
7968 15 | nem gondolva rá, hogy amit megesznek, az is érték: pénz. Új,
7969 19 | olyankor. „Olyan írat tudok, ha megeteti avval, akit szeret, soha
7970 9 | messziről törtek át a ködön - megettünk hólepetten, nesz nélkül
7971 8 | családfő, és szántszándékkal megfagy, elkomolyodik egy perc alatt.~
7972 4 | kertet. Olyan csudálatos megfakadások vannak a nővé levés ez első,
7973 22 | tisztogatta, doktorozta a megfakadó sebeit, vagy főzött neki
7974 16 | mámoros, gyönyörű óra. - Így megfázik, nem lehet! Fel kell kötni
7975 24 | rájöttem, hogy a világ egyéb megfejtései érdekesebbek és százfélék,
7976 14 | lesz. Egy dologról mégis megfelejtkezett Jenő: a városbeli virilisekről;
7977 15 | eddigi helyzetében olyan jól megfelelt valakit, akiről huszonhét
7978 10 | esztendők óta már. Most újra megfeneklett.~- Az uradalomra nem vethetsz,
7979 12 | azért hírhedt nagy eszével, megféretlen, kritikus természetével.
7980 16 | utánapróbáltam rögtön; és Marika megfésült divatos Vecséra-kontyba.44
7981 12 | Mintha ráérzett volna, megfészkelődött kicsit, és valamit gügyögött;
7982 24 | kis regényeket lehet itt megfigyelni! Hát még mikor az ember
7983 16 | frissen láttam, milyen jól megfigyeltem mindent; a nők mosolyos,
7984 24 | Nem lehet így átalakítani, megfinomítni, kimélyítni ennyi idő alatt
7985 4 | cimpáit, ahogy elvékonyult, megfinomult felettük az apáim sasos,
7986 4 | ilyen pillanat sok mindenért megfizet!”~- A férfiak majd mindig
7987 19 | lábakkal és jajongva, néhányan megfogták a kocsi oldalát, vagy felkapaszkodtak
7988 12 | betakarta, végigsimogatta. Aztán megfogtuk az egymás kezét. Hallgattunk.~-
7989 23 | elgyengített, észben is megfogyatkozott, szánalmas, totyogós öregember.
7990 21 | inkább ő járt énutánam, mint megfordítva. De most bizony; hiába:
7991 22 | megvet; a Pórtelky-ősök megfordulnak a sírjukban, hogy egy ilyen
7992 13 | a jegenyék alatt. Hogy megforgatják az embert az évek, más álmok,
7993 2 | hozzá, de nekem kellett ez a megfrissülés. Csaba, aki „kunszt”-okat
7994 17 | kérődzik, és kínlódva keresi a megfrissülést. Vannak felhangolt, lüktető,
7995 19 | fedett kapuk; egy év alatt megfrissült, kiszépült, nekilendült
7996 19 | csipkés pongyola-kalapban,54 megfrissültnek, összeszedettnek, városinak
7997 22 | kiápolják a ronda betegségeiből, megfürdetik, felhizlalják, egy-egy ambiciózus
7998 19 | ág báróságot kapott, jól meggazdagodott; de a valódi lápi Pórtelkyek
7999 8 | virág... Grófi házaknál is meggondolják, kipusztítsák-e az üvegházat
8000 22 | vártam este, ha megkésett, és meggyanúsítottam asszonyokkal a legképtelenebb
8001 2 | szőlőnkből vette meg fáján a meggyet, barackot. - Csak a rostélyos,
8002 21 | hisz most is foglalkoztat, meggyötör, lázít, bánt; kell, hogy
8003 22 | is. Kínzott, elrémített, meggyötört a szánalommal vegyes utálat
8004 24 | nem értettünk, vagy akik meggyötörtek; de csupa egységben, feloldottságban,
8005 24 | fogok hívatni egy papot, és meggyónok. Mert ott már nincs mit
8006 8 | fel nem adja a rosszabbik meggyőződését. „Várjuk a végét!” - mintha
8007 3 | én is, nyugodt, egyszerű meggyőződéssel.~Mi akkor még - anya, nagyanya
8008 9 | tavalyi, kelengyébe kapott meggyszín selyemruhácskám. Kicsit
8009 23 | Mama halkan odament hozzá, meggyújtott egy cigarettát, kezébe adta,
8010 8 | cipeltetve maga után hátikasban, meggyújtotta a nagy csillár lángjait,
8011 16 | nagy szalontükör előtt, meggyújtva minden gyertyát a két karos
8012 9 | Ilyet!~- Na, osztán a fő megháborodottság még ezután jön. Tudod, vót
8013 14 | nyújtotta elém a kezét; finomabb meghajlással köszönte meg, mint akárki
8014 24 | otthoni ismerőst lát: megörül, meghálálkodik, kérdi: „Mit csináltok idefenn,
8015 8 | Nem kényszeríthetlek, hogy meghallgass.~- Ó... hát hat forint volt,
8016 12 | közömbösséggel szinte felettük állt. Meghallgatta érdekkel és álmélkodva,
8017 21 | azt már nem bírnám. Inkább meghalok! Már nagyon megelégeltem.~
8018 7 | de úgy látszott, komolyan megharagította. A legközelebbi vacsoránkra
8019 7 | jólesik-e most ez, hogy meghat-e, vagy feszélyez a gyöngédsége.
8020 18 | dolgozni, sürögni; meglepni és meghatni őt a sok kedves változtatással,
8021 20 | eszébe juttatta, még tudott meghatóan kedves és gyöngéd is lenni;
8022 5 | leszámolt alázattal. Lassan, meghatottan jött közelebb felém, szordínót22
8023 15 | vétkeztünk soha őellene! És fájó meghatottsággal olyan nagyra becsültem,
8024 23 | Nemes, ugye?~Fölengedtem, meghatva ballagtam a nagy rácsos
8025 3 | Na, igen! Hát ha István megházasodik, ők itt fognak lakni.~-
8026 24 | hangulatú, télies, meleg, meghitt estéje volt már életemnek! -
8027 12 | kacagtunk együtt, ritka, kedves meghittségben az éjjeli lámpás, meleg,
8028 10 | vizitek, kikerülhetetlen meghívások és összejövetelek révén.
8029 16 | arisztokratánál. Igen, hát itt az a meghívó! Beszéljétek meg Marival!~
8030 7 | szokás volt a forma kedvéért meghívókat küldeni, de mint rendesen,
8031 10 | Őt, míg itt volt, sokszor meghívta magához az öreg grófné,
8032 24 | vigasztalt, térített és meghódított. De éreztem, hogy nálam
8033 24 | fiatal káplánja. Ez a pap meghódította akkor a hitnek az egész
8034 19 | kedvét lelje... Bizony csak megholt az, kérem, mesebeszéd az
8035 22 | ahol szegény Vodicska sírja meghorpadt már, és bókol a márvány
8036 17 | hullt rám a virág, ahogy meghorzsolták. Megismertem. A kamasz gimnazista
8037 12 | is, aki ilyen jóviseletűn meghúzódom a kuckóban. És csak nézem!...” -
8038 14 | mindjárt kezdetben odajött, meghúzódott mögöttem az ülőkén, és engedelmet