| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
9539 13 | Szinyéryek birtokszerző őse is így tányérnyalóskodott
9540 10 | fellép Lajos gróf az ősszel képviselőnek. Meglássuk,
9541 12 | látszatra néha egészen ostobácska és selypes voltam, egy kicsit
9542 21 | bizonyosan.~- Mit beszél ostobákat? Különben is a maga rokonai
9543 6 | hogy most mind a ketten ostobának tarthatjuk egymást, pedig
9544 12 | bennem erre!... Ej, milyen ostobaság...~Akkor tavasszal - csendesen,
9545 10 | szándékból az emberek iránt. Az ostyáról való tanítás, meg hogy elevenen
9546 13 | felemelte a megszentelt ostyát. Ájultan esett össze úrfelmutatás
9547 16 | volt; sápadtbarna képe, őszbe vegyülő, sötét haja, szikár,
9548 12 | akkor Horváth, kicsit bús őszinteséggel. Ránéztem egy percre, és
9549 8 | Ilka hangját még a búcsúzó, oszladozó csoportban. Végre csend
9550 5(19) | oszlop, sor (francia)~
9551 19 | az ámbitus nagy, tömzsi oszlopai. Bizony, mintha minden megkicsinyült,
9552 19 | egy csoportban a cédulaház oszlopának támasztva fürtös gubába
9553 14 | szememmel, láttam, hogy egy oszlophoz támaszkodva loppal és elkomolyodva
9554 5 | ajtóban állva, vagy egy oszlopnak támaszkodón, melegen és
9555 11 | lápos, eldugott falut s az oszlopos, ősi házat, ahol az én apám
9556 10 | Könnyű neked, sógor, per, osztály, huzavona - az akad bőven
9557 19 | közt pedig lassan oszlott, osztályodott az ősi drága jó, gazdag
9558 19 | Gutkeledek és Balog-Semjének osztályosa, aki valami asszonyért levágta
9559 19 | mindennek fejében busásan osztatott nekem a Széchy alispán tüntető
9560 3 | ember volt ő, igazságos, osztó szeretetével, kérlelhetetlen,
9561 20 | gyümölcsei! A mi emberéltünk más osztódással igazodik, és a sorsunk -
9562 19 | magas összeköttetéseket osztogatott a régi versengő királyok,
9563 14 | szőnyeges úton. A két unokahúgom osztotta a pezsgőt; én kártyát vetettem,
9564 1 | megy tovább az élet, baj, osztozás, iparkodások, és ha néha
9565 19 | hogy egyszer talán még osztoznia kell!... Ó, isten ments,
9566 3 | dolgozott. Pórteleken is akkor osztoztak Ábrissal. Akkori zavaros
9567 11 | köpőládákkal; ó, néha oly otrombán falusiasak voltak!~De most
9568 22 | modoráért, szép kézírásáért még ottfogják, alkalmazzák is néha, biztatják,
9569 12 | gyújtatott a munkához, és otthagyott minket vacsoráig. És visszaemlékeztem
9570 16 | idegeskedésben, és mindent otthagyva, szó nélkül kimentem az
9571 3 | időben a Zimán-féle gyerekek otthona volt, és vagy húsz évvel
9572 15 | hát itt, a tulajdon anyám otthonában mégiscsak kell, hogy helyem
9573 7 | voltak, tán különbek az otthoniaknál, halkabban beszéltek, könnyedén,
9574 17 | régi szerető kényelmes, otthonias, mindennapi jószág, akivel
9575 15 | borzalommal féltem a régi otthonomtól, ahol a szegény halottam
9576 9 | Jaj, milyen messze vagyok otthonról!” - gondoltam kissé megriadva.~-
9577 9 | kötelességes, begubózott, otthonülő esztendő -, az első házasságév
9578 6 | férjhez, jól menni férjhez!~Az otthonunkban változott meg lassankint
9579 19 | éreztem, hogy nincs kedvére az ottlétem, és hogy már messziről gyanakodott,
9580 3 | székeken és a keshedt, vén ottománon. Ez a szoba pedig minden
9581 24 | elmegy szegény... és mégis őutána leszek ment az éhezéstől
9582 12 | hivatalnok vagy idegen, őutánuk mindjárt minálunk vizitelt,
9583 4 | így vagy amúgy; lassan, óvakodva feljebb húzódott mögöttem
9584 14 | zörgettek; új csapat jött.~Egy óvatlan percben akkor előttem termett
9585 13 | a kortesfogással nagyon óvatosnak kellett lenni, mert Scherer
9586 14 | dolog sem olyan rossz, hogy óvni és ijeszteni érdemes volna
9587 16 | magyarázott nekem, és öltöztetett, óvott, takargatott... Most pedig
9588 12 | kellett törülni naponta, s a pádimentom39 is csak úgy volt jó, ha
9589 9 | béresfamíliának külön kis kertes ház, pádimentomos, cifra - amilyet képen látott,
9590 19 | tágas ebédlőre, aminek a pádimentumát nyolc asszony súrolta hamuval
9591 24 | templom egy hátrább eső padjában, és néztem a tömjénködös
9592 17 | parasztfiú ott gunnyasztott a padkán súlyos, mogorva némaságban;
9593 14 | kártyákat, és letette a padkára.~- Nem kell azt így, szavakba
9594 24 | amit otthagytam nálatok a padláson, add oda mégis a piaristák
9595 8 | hely. A szőnyeget tartó padlószögek feje is rézpucolóval, a
9596 16 | a bokrok közt elhagyott padok feketélltek, csinos, nyurga
9597 19 | akácfái alatt, és hirtelen egy padra ültem. Ez a kis tér csudálatosan
9598 3 | Kallós Ágnest, nézze, hogy páholják az úrfit.~- Páholnak ám
9599 3 | hogy páholják az úrfit.~- Páholnak ám téged, kisasszony, ha
9600 16 | zsett45 ékszert.~Csakugyan páholyban ültünk, bár Gidának valami
9601 16 | tán keríthet Gida olcsóbb páholyjegyet a Nemzetibe. Nagy urak leszünk!~
9602 19 | megérkezett Júlia a két kamaszos, pajkos gyerekével.~Nem volt hozzám
9603 10 | tudtam, hogy mint az apja pajtásának fiával bánik vele, és hogy
9604 5 | normális iskolából. Mondták a pajtások a pedellus kapujában kijövetkor:
9605 6 | közéjük valóval, kedvéntölt pajtással, kellemes, mulatós, szép
9606 24 | krajcárt ígért, mert az pakolni venné. Ölellek!~Anyád~Mama
9607 21 | akart lenni. De azért lassan pakolódzott, mint aki félig öntudatlanul
9608 24 | mozgatná is meg - mondja Szent Pál -, ha szeretetünk nincs,
9609 10 | tudatlanságuk, basáskodó rosszaságuk palástolására alakult, összevissza házasodások
9610 11 | túlemelkedett-e, vagy csak jól palástolja?” - töprenkedtem kíváncsian.~
9611 14 | szemébe néztem. Nagyon akartam palástolni az elfogultságom, minden
9612 16 | emeli védőn a hamis prémű palástot. Milyen betanultnak, automatásnak
9613 3 | kezében, de a fekete selyem paletó6 rékli végig begombolva
9614 3(6) | paletot: hosszú, bő felsőkabát (
9615 19 | szegény uramat hirtelen pálfordulással „kedves öcsém”-ezte, látogatta
9616 10 | törülte, és néha dőlt belőle a pálinkaszag. Tavasz felé néhányszor
9617 4 | bosszúsággal gondoltam Kallós Palira, és apró, helytelenkedő
9618 11 | de a miénket már az új pallér építette; magas ablakokat
9619 19 | Na, jövő héten jönnek a pallérok. Hát itt a nagyházba csak
9620 19 | leveleket hozott ki a posta: pallérokkal alkudozott, levelezett a
9621 19 | hirtelen, sáros, esős ősz, pállott, nehéz ködök a vizes tájak
9622 8(31) | művirágból és pálmalevélből készített hatalmas csokor -
9623 14 | bíboroskalapról, nagy palotákról -, s a hívői és leányi kedvezés
9624 22 | doktorok, stréberek; pedig ez a pálya se ontotta már olyan könnyen
9625 10 | jó papok, előremennek a pályájukon. Nincs vajon köztük valami
9626 11 | csináltatta meg az első pályát.~Ügyetlenkedtünk, bizony;
9627 19 | azt ne higgye, hogy erre pályázom. Ezentúl még hidegebb és
9628 24 | lelkem! - nyújtja felém pamutkesztyűs kezét a molyette muffból. -
9629 12 | elégedetten nézett maga elé; majd pamutot gömbölyített nekem, vagy
9630 17(47)| parget: egyik oldalán bolyhos pamutszövet; a barhent szó régies alakja (
9631 19 | zümmögő, szinte lágy sírású panaszhang, asszonyi zokogás, mélyen
9632 15 | kisfiam rosszalkodó, síró panaszhangját hallottam ki, és belestem
9633 12 | Mért beszélsz így, hisz nem panaszképp mondtam. Majd csak... Magdi...
9634 21 | ellenvetésekkel, lassan lehiggasztva, panaszkodásba, kérlelésbe hangolva őt;
9635 19 | felcsattanok, hogy sírok és panaszkodom, és akkor megtörhet, megalázhat. „
9636 11 | kínálkozik, maguk az ügyvédek panaszkodtak, hogy kevesen vannak, nem
9637 23 | helyzetem, szívrehatóan panaszkodtam; és kétszer-háromszor elolvastam,
9638 11 | pipásan, az időjáráson panaszkodva - vagy lovat, kutyát, régi
9639 3 | apád mellett fogytig; nem panaszlom fel, rátermettem. Egy életen
9640 16 | prémkucsmás leány sírva panaszolt valamit a fiúnak. A hordárt
9641 6 | hazakerültem, nem volt okom panaszra ezért. Grószi és anyám túlontúl
9642 16 | bámultam, mikor jó, hátratartó páncélmíderbe fogta a kis lankadt formáit,
9643 1 | pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel
9644 19 | az, akit a szíve kíván, pántos ajtón, ablakon, beesik akár
9645 1 | boltocskát játszom vagy papát vagy tengeri vihart - úgy
9646 12 | zavaros gyűrődések vonalai a papírfoszlányon, amelynek hiába kerestem
9647 12 | mindenestül az uram irodabéli papírkosarát. Mért nyúlkáltam közé játszva
9648 6 | hosszúkat hallgatott. Plajbász, papiros nemigen volt a háznál, a
9649 23 | hogy pénz fejébe valami papirosba csavartat surrant bele a
9650 14 | felém, és belegyűrte a nagy papírpénzt. Bankó cigány egy intésre
9651 13 | embernek!~Pityu rohant be, nagy papírsárkányt tartva szét magasra emelt
9652 17 | és visszaragasztottam a papírszalagot. De mi az, amikor az ember
9653 16 | ahol most hideg felvágott papírvékony szeletkéi díszeskedtek a
9654 5 | főpap a családban.~- Persze, pápista róka, kámzsás ördögfajzat! -
9655 23 | gúzsba felhúzva, hogy a nyűtt paplan hegykúpot ábrázolt felette;
9656 15 | csak üres szentenciákat papol, mint rendesen; amiket legutóbb
9657 7 | Eh, nevetséges dolog így papolni, mint valami öreg professzor! -
9658 9 | valami ríkató prédikációt papolt nekik jussról meg „tulajdon”-
9659 24 | érzem - el fogok hívatni egy papot, és meggyónok. Mert ott
9660 24 | szálanként szedegettem le a papsajtot, csűsibolyát, bazsalit,
9661 19 | majd szinte... hát látja! A Papszertől a Hétsastoll utcáig a kis
9662 2 | benne. Ezeken kívül egy paptanár jött át hetenként egyszer
9663 4 | velem, mert a gimnáziumi paptanárok előre köszöntek nekem a
9664 7 | Anyám gyertyát gyújtott, és papucsban, halkan, az ágyamhoz lépett
9665 12 | vagy karácsonyra készülő papucsot, sapkát, mit... És én úgy
9666 6 | körül, ezüstös, fátyolos pára; csak mentünk. A fasor végén
9667 14 | sorfal, kínosan ragyogó parádéban. Most a fogatok sora jön,
9668 14 | a Rousseau-ja mellől.~A parádés vonat berobog, tömeges előremozdulások,
9669 4 | lendülőn, búsan, szilajon és parádésan élni a szerelmet, mint erre
9670 11 | szerette. Kedvünk telt az ilyen parádézásban főleg a vidéki urak előtt,
9671 24 | tartozott őt fogadni, vele parádézni mindenütt; oltáregyleteket
9672 17 | A postaház kertjében is parádéztak a szép, terebély kis szilvafák,
9673 12 | a rózsaszín sávos egen. „Paradicsom a maga háza! Minden szép,
9674 4 | szemétdomb fülleteg, meleg párái reszkettek enyhe hullámokban
9675 2 | tánt szigorúan feddette a parancs ellen vétőt. „De hogyha
9676 15 | én a maga anyukájára! Nem parancsol az nekem!” - röhögte durván
9677 19 | volna. Egyébről beszélt, parancsolgatott, ahogy szokta, nyersen,
9678 20 | volt egy cselédem, akinek parancsolhattam, háztartásom, ahol kefélni,
9679 11 | és tiszta volt és kicsit parancsoló; mint Mária Teréziáé, szebb
9680 6 | mert akire szemet vetett, parancsszóval rendelte az udvarba, és
9681 21 | Mimi-mama!” Jaj, felköltik ezt a parányit!... Lesz csend odabenn?
9682 15 | egymás mellett az este párás sötétjében, kínosan ellenséges
9683 18 | Tomanóczy Anna, az inácskói parasztbíró menye úgysem taníthatott;
9684 4 | napig közel áll itten a parasztéhoz, csak még tarkább, virágosabb.
9685 17 | csillag is feljött már. A parasztfiú ott gunnyasztott a padkán
9686 13 | gyűlöltem ezt a konok, német parasztfiút - mert olyan volt - a nyers
9687 14 | vakoltatták, kimeszeltették a parasztházak arra néző elejét három közbeeső
9688 22 | bocsá’!) virágra, színes paraszthímzésre; mert végsőkig ragaszkodtam (
9689 14 | közt. A főhercegasszony paraszthímzést vásárol, majd játékokat
9690 17 | nagy dolog az? Hogy egy paraszthoz mék, mi van azon? Bíró fia,
9691 17 | tűnt fel, milyen nehézkes, paraszti néha a szavajárása, egész
9692 12 | világ forog tovább! A falu parasztjai is így érezhették; odagyülekeztek
9693 10 | Na, hát tudod mit? Az én parasztjaimnak nem kell egy fél liter bor
9694 10 | mikor Péter elment -, az ő parasztjaira, az egész beszédére nem
9695 10 | költségén tartotta jól a parasztjait, Jenő a városban csinálta
9696 9 | Na, osztán úgy is bánik a parasztjaival, mintha ispotályba vóna.
9697 17 | legény, rendes életű. Ha parasztlagziba híttak, mindig a bíróékkal
9698 6 | ember volt, a falu minden parasztleányát dugdosták, rejtették előle,
9699 4 | tájról került. Sok dali parasztlegényt láttam itt életemben olyan-olyan
9700 2 | lányok, néhány módosabb parasztnak a gyerekei beszélték szabadon
9701 14 | Oláh szőttest árultunk, parasztnép faragta gyerekjátékot, katrincát,
9702 3 | grószi piócát rak fel a beteg parasztoknak. Így, régi holmik, emlékek,
9703 12 | unalmas, elzárt élettől, parasztoktól, visszajöhetett övéi közé
9704 4 | szemek kedvéért. Volt valami parasztos ebben; de az egész úri módi,
9705 9 | földmunkásnak” is - így híja a parasztot - egészséges meg száraz
9706 15 | belestem egy pillanatra. A nagy parasztszolgáló mogorva képpel a tűzhelynek
9707 19 | életében sose váltott szót paraszttal, csak a kutyakorbácsot suhogtatta
9708 12 | libalegelős, sokgyerekes parasztudvar (valami kékfestőé volt)
9709 15 | hazamenet a csendes kis parasztutcák alkonyi homályában -, mondja
9710 14 | és a szobaleány egy lapát parázsszenet hozott be éppen, hogy a
9711 5 | éreztetni merje mivelünk. Párbajra kész, védő férfirokonság
9712 9 | nekem szóltál; ti mindjárt párbajtól, ilyesmitől féltek. No,
9713 20 | volt kicsiny, háromszobás, párembernek való lakásom a frissen kiépített,
9714 11 | szokatlan, könnyű és finom parfüm illata érzett rajta. Mégsem
9715 7 | Lankadt, hajnali zene, fülledt parfümök, hullatag csipkék, szép,
9716 12 | látott el finom francia parfümökkel és pompás kézfinomítókkal.
9717 17(47)| parget: egyik oldalán bolyhos pamutszövet;
9718 16 | száraz fejét, mint a jófajta paripa, és a szeme felcsillant.
9719 8 | is, amiben először láttál Párizsban, a hotelier32 nagybácsimnál,
9720 16 | itthon készült; az igazi párizsi holmit csak Pesten láthatod.
9721 23 | micsoda egy asszony! Nincs párja, igaz-e, pajtás! Te, ha
9722 5 | Legszebbek - ezen a világon nincs párjuk!” -, sóhajtozta hevesen
9723 2 | csend... Most eltűntek a párkány megett!... Mintha nagyon,
9724 17 | fűzetlenül, bőráncú, piros parkettrékliben,47 berlinerkendőben a vállán,
9725 9 | vaskerítés szegi az uraság parkját. Nyáron sétahely az, de
9726 4 | Várkerten, a rengeteg uradalmi parkon túl vannak az újmódi, cifra,
9727 6 | bocskorosnemes-gőgjükkel, nevetséges, hangos parlagiságukkal! Ők lettek az élceink céltáblája:
9728 23 | odafigyel a betegágyra.~A párna, a takaró álmodó, lágy fehérséggel
9729 10 | bizonyos dolgok. Valami párnahímzéssel a kezemben sokszor jól odafigyeltem,
9730 16 | rózsaággal stikkelt apró párnákkal; ez hát a szalon lett volna,
9731 21 | vergődni idegesen a forró párnákon, és nyávogni fog az a kis
9732 23 | sugarak nem táncoltak a fehér párnán; mozdulatlanul koszorúzták
9733 15 | se hallatszott, mikor a párnára visszaejtette a fejét.~Kínosan
9734 17 | és huszonnyolc dagadó párnát gyűjtött maga szedette tollúval
9735 16 | megláttam és táncos léptű párok ringását a cigánymuzsika
9736 3(5) | füzértánc, eredetileg népi párostánc (francia). Ordo: rend (latin)~
9737 14 | nagyon is bensőleg beszélgető párra. A felesége volt, régi táncosával,
9738 6 | szabadna egy évnél tovább pártában bálozni.~Most, háromszor
9739 16 | Pestre nyilván, és tőle pártfogást akar. Csalódott, de már
9740 14 | maga nem is ment fel, de a pártja nagyon handabandázik. De
9741 11 | Svájcban vagy hol, valami tó partjára szöktem ki, és három kis
9742 14 | közösen ebédel a diadalmas pártjával. Hiripy bácsi felhorkant,
9743 1 | színjátékuk. Mi a magunk partnereivel nagyjából ilyenformán játsztuk.~
9744 13 | meg a többit szidni vagy pártolni, ebben inkább megegyeztek,
9745 8 | méltatlankodó, boros, hangos, pártomat fogó társaságban hirtelen
9746 22 | emberek akkor már inkább az én pártomon voltak: szántak a sok szenvedésemért,
9747 24 | hogy átkelhessen a túlsó partra, ahol Jézus tanított. És
9748 12 | mert így ezek még valami passzív tüntetésre, észrevehető
9749 20 | tettetett nemakarással és passzivitással kell az értékét felfokozni.
9750 7 | Tabódyakból! Csak nem a Pásthy Anna fia? Lehetetlen! Kedves
9751 24 | ablaküvegeken át a fénysávok pásztás, színes, mennyországias
9752 3 | aranyrámás, krinolinos pasztellek s az ócska, piros brokátfüggönyök
9753 18 | ájuldozó fájdalommal, könnyek patakfolyásával házról házra kávézni az
9754 19 | aki elszakadt hazulról, Patakra ment jogásznak, és ügyvédségbe
9755 24 | szuggeráló hangján Rozverics páter, a piaristák híres, fiatal
9756 23 | okoskodni!” - mondanák a patetikusak, érzékeny könyvekből szedett
9757 16 | tudott összeszedődni. Egy kis patikai porcelántégely fenekét bekormozta
9758 5 | kerített az apja állatgyógyító patikaszerei közül. Hat éve is volt már,
9759 24 | zsidó lány! - Zsuzsi lányom patikusnak ment (mert azt csak egy
9760 9 | volna az ilyen egyszerű pátosz! De hát vannak-e külön ismertető
9761 11 | öregjétől; olyan kemény és pátoszos hangút, mint az apostolok
9762 15 | erős asszonyember, e női pátriárka; mert több és más tudott
9763 16 | kétségbeesett erőt, múltat, élményt, pattanásig feszült percek zajlását
9764 7 | legigazabban nyílott és pattant fel valami, és ez az eggyéolvadás
9765 8 | ebédlőt; a nagy vaskályhában pattog és ropog a faláng, és az
9766 5 | eljön-e? - felel vissza kicsit pattogva anyám. - Most még szó sincs
9767 4 | asszony, mikor rántást kever a patyolat kezével!” Úgy látom ezt!
9768 19 | hallatszottak; a felébresztett pávák rikoltoztak rémülten ott,
9769 4 | minekünk szabad! Virulni, páváskodni, elfogadni a hódolatot,
9770 7 | tudatlan, durva férfi, csupa páváskodó, gőgös szívű asszony volt
9771 4 | gyufatartót a két aranyfarkú pávával; meg a nagy zongora ragyogó,
9772 15 | az erőlködés, a sok erre pazarolt erő és szenvedés és az a
9773 5 | ki vót? Ennek a mostani, peckes vén földszabdalónak kedves
9774 23 | színén; és néha bámultam a pecsenye- meg főtt tészta-porciókon,
9775 8 | szóljunk most a háromféle pecsenyéről, csak még azt a gizgaz virágot
9776 21 | forgatja kelletlenül a villát a pecsenyés tálban.~- Megeheti - szóltam
9777 22 | szobákhoz, szép fehéren és pedánsul terített asztalhoz az ezüstfényesre
9778 5 | iskolából. Mondták a pajtások a pedellus kapujában kijövetkor: Gyertek,
9779 10 | egyesület dolgát, amit én pedzettem tavaly. Ha legalább értelmes
9780 12 | bosszantó álom. Jenő, aki példás férj volt, a leggondosabb
9781 9 | nyúlva. - Akkor kövesd a jó példát, pajtás, házasodj te is
9782 19 | játszottam a béresek fiai, pendelyes lánykái közt az apai nagyszülőim
9783 2 | bolthajtásos kapu nyílott a szűk és penészes szagú tömlöcfolyosóra, aminek
9784 8 | nézett, amit igazán olcsó pénzből zseniáliskodtunk össze Hanikával
9785 5 | körüljárt a tányérral. Nagyobb pénzdarabok hulltak, és akaratlan Vodicska
9786 13 | ügynököt, és tudtam, hogy pénzdologról van szó; sürgős kölcsönről,
9787 20 | lehetett venni; és ha volt pénze, könnyen és számlálatlan
9788 15 | tehették volna. Az öcséim pénzében volt rendetlenség, az igaz,
9789 16 | sem szabadna egyébbel. A pénzed eltartana odáig; s az iskolai
9790 12 | csinálni! Esetleg a két fiú pénzéhez felvenni majd valamit, árverésen
9791 15 | kell a hiányzó uradalmi pénzek és egyéb rendetlenségek
9792 2 | adott el belőle jó nagy pénzeken, a mi grószink - Zimán nagymama.
9793 5 | azokat, akik jó kamatra kicsi pénzeket kaptak tőle, akik bérletre
9794 16 | elhúzhatja, és itt alapítványi pénzen van, így még a legjobb neki!~
9795 21 | megjegyzésem, hogy tízszeres pénzére se evett sokkal különbet
9796 5 | Náni hátikosárban hozta a pénzes erdélyi katrincákat, hímzett,
9797 3 | közjegyző. De két évre biztosan penzióba megy10 a vén Bélteky; ő
9798 24 | a kis hétszáz forint évi penziómmal. Istenem, hát itt a vég!
9799 24 | esztendeje van a megyénél, hát penzionálhatják, ha nem tud már dolgozni.
9800 24 | tetemet. Hát mégiscsak nem penzionálták, tekintettel voltak rám...
9801 17 | mint egy apáca, csak a pénzkuporításnak. Szép legény, a szava is
9802 4 | hihetetlen hóbortnak, őrült pénzpocsékolásnak tetszett a kényszertelen
9803 20 | tűnődő arccal mutatta kiürült pénztárcáját. „Máma csináljon valamit,
9804 21 | éjjeliszekrényem fiókjából, a pénztárcám minden zegét-zugát megvetéssel,
9805 8 | inspektorhoz megy, benéz a pénzügyhöz, tárgyalása van a törvényszéken,
9806 15 | nőtlen hivatalnokoknak a pénzügyről, törvényszékről, vasúttól,
9807 7 | mennyit fogyatkozott meg a mi pénzünk nevelési költségek, utazás,
9808 10 | kezeddel! Könnyű neked, sógor, per, osztály, huzavona - az
9809 14 | néha: ritka felhangoltság perce kell hozzá és az a biztosság,
9810 17 | édes, kínos epedések becses percei; de ezeket a csúcsokat csak
9811 4 | visszakeresni; ifjúságunk tarka perceit, szavaink dallamát, ruhánk,
9812 9 | fodroztam körül. Ezekre a percekre emlékszem - legszebbek voltak,
9813 19 | hajdúk meg zsandárok első perctől kezdve fecskendőzték. Csak
9814 23 | hogy a szeméből már régóta peregnek a könnyek. Lecsüngő kezében
9815 11 | értem! Én csak kísértem Perényit, a nagy művészt, azóta más
9816 10 | a Kendy Péter osztályos perével? - kérdeztem néha. - Eligazítod?~-
9817 15 | erős feje összeesve ezer pergamenszerű ránccal a fehér párnák közt,
9818 23 | asztali borokat; ha kis perköltség, italmérésengedély-ügy fejében
9819 22 | végrehajtó, nem fizettünk még perköltséget is, mikor (mindig a végső
9820 21 | elébe állni a küszöbön, a perlekedéstől kipirulva, ideges, csillogó
9821 19 | beszállalt a tőzeg finom pernyéje, zsongott, zizegett a csend,
9822 19 | eleven, égő dolgoknak, fekete pernyék kavargásával a pokoli szélben;
9823 19 | megint hordta szemembe a pernyét valamerről. A fejem fölött
9824 15 | hétből még.~A vasúti állomás peronján állok, egy vonat indul meg,
9825 14 | selyemrojtos jótékonysági perselyért nyúlt felém, és belegyűrte
9826 18 | tanáccsal segít, mint a pestiek és a többi, hanem tettel,
9827 22 | amitől nincs menekvés, a pestis...~- Ó, az Isten... az Isten
9828 21 | pusmogás. - Távé!~De hol az a pesztra, a nyomorult oláh bornyú?
9829 21 | tizenhárom esztendős, bamba kis pesztrával és ilyen férj mellett, aki
9830 23 | dolgában - micsoda ötlet! - Petényinek írtam, az öreg hegedűművésznek,
9831 24 | már dolgozni. Mint az én Péteremet. Csakhogy akkor az asszony
9832 10 | mikor vesztit érzi!~- Nézd, Péterkém - komolyodott bele akkor
9833 8 | kényére. Anyám, Telekdy Péterné most már falun lakik az
9834 18 | éjszakára. Ebben tán igaza volt Péternek; nagyon ivott, és csúnyán,
9835 6 | hívta a húgát egyszer a petrezselyemárulásból, savanyú vigaszul a narancsosbódé
9836 24 | enyhültséggel; a sárga ernyős petróleumlámpa sercegett a csendben a ripszgarnitúrás
9837 14 | leány meg a húga köré, a pezsgő jeges habja fehérlőn, forrva
9838 5 | lábbal.~Nem hallgattam rájuk, pezsgőbe mártottam a nyelvem, és
9839 14 | szivarárulás, cukrászbódé és pezsgőssátor. Én ebben foglalkoztam két
9840 3 | vigyorgott Csaba diadalmasan. - Phi!...~Nem tudtam, mit csinálok.
9841 19 | Kálmándi kapu felől mehet a piacnak! A nagypiacon nincs baj!~
9842 23 | mennek az utcán, hivatalba, piacra, bebámulnak a rácskerítésen,
9843 10 | gazdálkodás, olyan pazarló, piactalan, véletlenes és felületes
9844 23 | szép! Az új kis káplán a piaristáknál igazi aranyszájú, ugye?
9845 2 | jött át hetenként egyszer a piaristáktól - valami keveset magyarázott
9846 8 | grószi, mintha a rendesnél picinnyel határozatlanabb hangon.~-
9847 8 | aki most választotta a picinyjét, és halványan, szenvedőn
9848 14 | leányi kedvezés ürügyén picit szorosabban melengettem
9849 3 | éjszaka, elcsitulásból, pihegő szenderedésből felneszelve,
9850 15 | szegény, aki oly régen pihen már, tán akkor lépett sorsa
9851 6 | szokásból a híréért, mert pihenés, ábrándozás, regényolvasás
9852 23 | kívántak neki egy kis nyugodt pihenést, megkönnyebbülést mármost. „
9853 19 | Nem bírok tovább most. Pihenjünk! - mondtam a kis Promenád
9854 14 | zavarás, de kevésszer igaz pihenő, igaz elfelejtkezés. Ami
9855 1 | elhelyezkedése egymáshoz. Minden pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma.
9856 24 | Megérdemel az asszony is egy kis pihenőt, ha - mint mink - két férjet
9857 11 | békalencsés zsombék alatt pihentek még, és csak vízimadárnak
9858 14 | grófok most visszahúzódtak; pihenték a vendégies fáradságot és
9859 10 | szép kis hímzéses fehér pikéteket. És egy piros selyemkabátkát
9860 16 | félig zavartan, és egy-egy pillanatig furcsa csodálkozással nézett
9861 22 | gyűlölködés egy-egy felcsigázott, pillanatnyi féktelen szikra; vagy a
9862 13 | annyit Lipi, amennyi éppen pillanatnyira kell. Egy ilyen zsidó többet
9863 9 | rejtőzködő, gyors, rövid szókat pillanatok alatt -, a titok, vétek
9864 23 | simult el az arcán, szemén. Pillanatokig maradt így, majd megfordult,
9865 17 | nekibolondultak a fák, pompázott, pillangózott, virult a mező. Sietni kellett,
9866 14 | gondolkodó órái, testvéries pillantás volt az. Meghajolt, katonásan
9867 15 | bensőmben ébredt, idegenek pillantásaiból, mögöttem összesúgásaiból
9868 14 | kereső, megértő és elintéző pillantásával -, amilyenhez nem elég az
9869 17 | fölöttem. Itt voltam, senki egy pillantással, célzással meg nem bántott,
9870 19 | húztam odább Horváthot a pillantásuk dühe elől. Megint sopánkodó
9871 14 | mellette állok, és el sem pillantva még a beszélő arcáról, az
9872 8 | istenem, Jenő, most már meg a pille! Hát nincs azon elég? Nincs
9873 14 | közepén végigsorakozó sarkos pillérek kettős rendje között. A
9874 5 | jókedvbe lelte anyámat, pillés kávécskát kapott, és regélt
9875 8 | megint nem kapok rá semmi pillét?~- Jaj istenem, Jenő, most
9876 16 | hogy milyen szépen ki tudta pimpózni magát. Ahogy számítottam,
9877 24 | villanylámpát, jó meleget kap, három pincér szaladoz körülötte, és üvegablakon
9878 22 | az életén rág, mint a pióca, hogy le nem rázhatom...
9879 3 | sokszor látta, hogy grószi piócát rak fel a beteg parasztoknak.
9880 24 | ült, lecsüggedt fejjel, a pipa nem ízlett már mindig, az
9881 21 | tapogat ügyetlenkedve a pipaasztalon.~- Jaj, ott lámpa se ég!
9882 17 | most téltől dohos, állott pipafüstszagú szobáival, a búbos kályha
9883 11 | kezében és megcsaládosodva, pipásan, az időjáráson panaszkodva -
9884 7 | anyagiakról beszélt anyámmal, pipaszó mellett egy vacsora után,
9885 3 | csináltok ott.~- Én nem pipáztam; nekem nem is adnak.~- Ugye,
9886 11 | rajta. Mégsem tűnt fel azért piperkőcnek vagy afféle kellemetlenül „
9887 4 | 4~Kis, régi pípes,12 magos sarkú cipőim, szalagos
9888 10 | estéken, éjfélig játszottak pique-t, zongoráztak, kikérdezte
9889 8 | mondhatott Ilka, Ágnes lányosan pironkodott, a rokon fiúk harsogva kacagtak.
9890 11 | szájú és fehér fogú, az arca pirosas kicsit és a haja láthatóan
9891 14 | felindultnak látszott, de az előbbi pirosság most mind leszaladt az arcáról,
9892 5 | apró két szeme alatt foltok pirultak a lelkes izgalomtól. „Ó,
9893 9 | ilyenkor lélek se jár. Távoli, pislogó lámpafények, a boltok sora
9894 4 | csepp lábú, táncos fajta! - pislogta utánam jóindulatúan a kedves
9895 12 | nyikorog a kútkerék távolabb, Pistike fehér ruhában futkos, labdázik
9896 17 | anyjának, akkor nagy hecc lett, piszkoskodtak, jó még, hogy csak áthelyeztek.
9897 22 | meztelen testén, atkákkal és piszkossággal teli. Ó, micsoda nehéz nyomás
9898 8 | újmódi lesz ez, pocsék, piszlicsár világ! - hangzott fékezetlenül
9899 17 | néha. Már meg is állt a pitvar közepén, én itt benn az
9900 17 | tenyerembe támasztva. A pitvarajtó nyílott, és csizmás lépések
9901 17 | Emlékszem, hogy előbb csak a pitvarajtóban köszönt be szépen erre menőben,
9902 3 | Balra a konyha nyílott, s a pitvarban volt egy régi tűzhely, szabad
9903 3 | hazug! Kutya! Elhallgass!~- Pityereghetsz, áspiskígyó! - vigyorgott
9904 10 | hasonlított rá. Mikor játszott Pityuval, járókán vezetgette, tonzúrás,
9905 23 | esztendeje nézi ugyanazokat a plafoncirádákat, és az összes filozófiát,
9906 6 | megint hosszúkat hallgatott. Plajbász, papiros nemigen volt a
9907 22 | termékenysége. Mind a bölcsészek, Platón, Spinoza, Kant, Schopenhauer,
9908 18 | Valami fél füllel hallott pletyka ürügyét használtam; hogy
9909 17 | találtam valami ráfogott pletykában, amit Ilkával hoztam összefüggésbe.
9910 10 | és külső ügyei, intimus pletykái, apró regényei. Ismételték
9911 16 | híres asszonymesternek; Pest pletykája szájra vett, ismernek, egymásnak
9912 21 | bír velük, vagy kiszökött pletykálni a konyhaszolgálóval! Puff...
9913 13 | fölött. Az összeszokott, pletykás, hamiskodó városi asszonyok
9914 16 | hogy a Marika kopott zöld plüss-szalonjában fogadjam, magam is féltem,
9915 16 | garnitúráját rakta be Marika a zöld plüssel behúzott asztalokkal és
9916 16 | Majd lassan vetkőztem a plüssrámás, nagy szalontükör előtt,
9917 8 | Micsoda újmódi lesz ez, pocsék, piszlicsár világ! - hangzott
9918 20 | kilenc kedden ráböjtöl, meg Pócsra is megy tán búcsúra; hogy
9919 8 | gondolta volna. Ó, a vén pöffeszkedő! Neki mindig, mindenben
9920 10 | lehetne-e több neked, mint a pökhendi grófjaid?~- Miket mondasz,
9921 11 | jövedelmező és átlátszó pörök. Igen, hiszen én már majdnem
9922 12 | nyugodt életet itt, tiszta kis pöröket, jó társaságot, kedves trécselést. „
9923 11 | a kliensek javát. Mennyi pörös birtokeligazítás volt akkori
9924 24 | verejtékeztek, csaltak meg pörösködtek élethosszig tartó szenvedéllyel
9925 4 | elborult szemű, félvak poéta lecsüggesztett fejjel búsuló
9926 24 | titokzatossága, a hagyomány poézise s a dogma kristályos észfelettisége,
9927 4 | kacagva, kipirultan sütötte a pogácsát. „Ma erről fog beszélni
9928 14 | szilvóriumot ittak, meg pogácsáztak hirtelen az ebédlőben; felhangoltak
9929 9 | férj-gyanútlansággal Jenő, és töltött a poharába.~- Pedig ennek a keserves
9930 8 | ezüstneműt s a metszett, vékony poharak rendeit. Jenő hazajött,
9931 22 | alpakkavillákkal és makulátlanra törült poharakkal. És hiába, Dénest is ez
9932 23 | ültek, én is odatartottam a poharam Dénesnek, hogy töltsön belé,
9933 23 | mellécsordított az Endre poharának. - Na, csak hadd évődjenek
9934 17 | ki kell innom az életem poharát.~Igen, postásné leszek én
9935 8 | és lobogva játszanak a pohárszék fényes, politúrozott oldalán.~
9936 8 | apró polcokon, aztán itt a pohárszéken a csészéket, lámpát takarítottam,
9937 15 | kedvetlenül elfordulva, és a pohárszékhez ment. Én vérig sértve, szárazon
9938 15 | keresztlábú asztalt, a pohos fiókú almáriumot, az üveges
9939 21 | dolgait. Szegény! Maga a pojácájuk talán... Bezzeg nem szerették
9940 11 | szégyenlősek is, félnek, hogy pojácákul akarják őket, és gondolják:
9941 18 | 18~Egy pokolian forró, senyvedt és tétlen
9942 22 | következő alkalommal csak még pokolibb, még szörnyűbb lesz az ütközet.~
9943 18 | ott hűseltünk alkonyatig, pokrócokat terítve a szalmára. Különben
9944 8 | bolond nagy akarat, amit a pokrócporolásba öltem?... Megvolt bennem
9945 8 | porcelánfigurát az apró polcokon, aztán itt a pohárszéken
9946 19 | ehhez néha előkereste a polcról a bőrbe kötött, nyűttes
9947 20 | otthoni egyszerűbb városi polgárcsalád kicsiségekbe akaszkodó gőgje,
9948 2 | szegénynek, gazdagnak - de a kis „polgárlányok”, az iparosok és boltosok
9949 14 | szabad járása volt a városi polgárnépnek is; özönlött a sok ember
9950 15 | családjabeliek, a józan, mértékletes polgárok elfogult és korlátolt leányai.
9951 13 | akart kiigazodni. Családi politikából, részben bizalomból, elismerésből
9952 10 | később -, hogy kedve támad politikához.~- A politikát én keveset
9953 16 | volt képviselőt, aki valami politikai spekuláció dolgában járt
9954 10 | Az apját elvadították a politikától.~- De a felesége családja
9955 8 | István bátyám a fiúkkal, politizált Kallóssal, aki gyereke lehetett
9956 20 | megmaradt ebédlőszékekkel, a politúros ágyakkal és szekrényekkel,
9957 8 | játszanak a pohárszék fényes, politúrozott oldalán.~Az uram most kelt
9958 20 | Előrakta az alkalomszerű pólyakötőket, apró vánkoscihát, kötött
9959 12 | egy pontnak!” - „Azt egy pólyás pontnak, ugye?”~Elfojtva,
9960 5 | amikor rajtunk volt mind e pompa és mesteri szépség, hogy
9961 5 | mondogatta félig magának. - Hát pompásak, no - tette hozzá élénkebben. -
9962 6 | meghalt, eltemették nagy pompával. Így hát vége volna a tilalomnak!~ ~
9963 14 | milyen szép -, emberhez való, pompázatos, eleven szerszám a ló; mennyire
9964 8 | díszét, egy hatásos, tornyos, pompázó cukorszalmatortát, a „krokambus”-
9965 17 | nekibolondultak a fák, pompázott, pillangózott, virult a
9966 24 | csapzott, őszes haját, egész pongyola, kapkodó, sopánkodó és köhögős
9967 19 | köpenyemben, ernyős csipkés pongyola-kalapban,54 megfrissültnek, összeszedettnek,
9968 8 | is kimosdózva, szép kis pongyolákban ültem vele szemben, a vizitszoba
9969 8 | minden él nélkül, és az új pongyolámra nézett, amit igazán olcsó
9970 11 | lesz, ha majd kikocsizom a pónikkal, Pityut s a bonne-t37 hátam
9971 11 | hogy volna nála két csinos póniló, az erdődi uradalomból küldték
9972 11 | Nagyon sokat bajlódtam a pontos, előkelő felszolgálással
9973 15 | bevallani őneki, akit oly pontosnak és tisztakezűnek híresztelt
9974 6 | csillámlott a búzaszagú, nyári por, nagy hallgatásban voltunk
9975 24 | szegény anyám eszit haló porában is - egészen jól megvagyok
9976 19 | egyszer letérdepeltek a porba a szinyéri piacon a kocsija
9977 4 | az ezüst névjegytálat s a porcelán gyufatartót a két aranyfarkú
9978 8 | végigtörültem már a sok porcelánfigurát az apró polcokon, aztán
9979 8 | ezüstök és aranyszegélyű porcelánok közé. Igen, így láttam éppen
9980 8 | merítőkanál ezüstnyelén, a csésze porcelános ajkán. A havas világ fehér
9981 16 | összeszedődni. Egy kis patikai porcelántégely fenekét bekormozta égő gyufával,
9982 23 | munkába fogtam, aminek minden porcikám ellentmondott; kérőleveleket
9983 2 | tömlöcfolyosóra, aminek végében a porkoláb lakott. Ennek a feleségét
9984 19 | kezdve fecskendőzték. Csak a porkoláblakások égtek a kertben. És ott
9985 2 | kiáltottak rájuk, aztán a porkolábné jött, és felemelt. Otthon
9986 8 | Délig megint így, szőnyeget porolok, kilincset fényesítek, zöldséget
9987 21 | egész életem ezzel a három poronttyal együtt; az agyvelőmben zakatolt,
9988 11 | idegenek, férfiak előtt: és nem porozni össze finom, hegyeske cipőjét.~
9989 14 | szíve fölöslegéből, pici, porszemnyi kis fölöslegekből raktak
9990 7 | holdvilágot, az ezüstszínű port s a messzi, messzi mezőt.
9991 12 | érezhették; odagyülekeztek a porta elé sereggel, és fellázadva
9992 18 | a saját édes nagybátyám portáján, rendbe szedni a cselédséget,
9993 16 | figyelő ablakszemei, falusi porták, lapos vizek romantikája,
9994 16 | közönnyel csapják össze a portékát egy-egy becsmérlő szóra.~
9995 18 | ingoványok helyén, és azóta Pórtelek nincs az Isten háta megett;
9996 3 | négy segéddel dolgozott. Pórteleken is akkor osztoztak Ábrissal.
9997 5 | apró neheztelést a vidéki, Pórtelky-féle atyafihaddal, akik legényfiai
9998 4 | Az orrocskája tövén ott a Pórtelky-göb - tűnődött a Reviczky mama,
9999 19 | itt! Ki tudja, mire épül a Pórtelky-kastély! Bár a megyei urakra még
10000 22 | innét, ha ennyire megvet; a Pórtelky-ősök megfordulnak a sírjukban,
10001 11 | asszony volt Melanie, a Pórtelkyekre őt is csak az orra különös
10002 7 | ahol megszálltunk, báró Pórtelkynének címezték a meghívót, és
10003 4 | belelopakodni néha ezekbe, portörülgetés helyett. Titkos, idegen
10004 1 | tornác aljában a szegény kis portulák közt néhány piros mályvabokor
10005 6 | Hiripen állandó családi portyázóhely volt akkoriban; két-három
10006 19 | Szakad a hó, és kavarog, porzik a puszta világra, betemeti
10007 19 | faluból leveleket hozott ki a posta: pallérokkal alkudozott,
10008 17 | délutánokon a szomszéd Inácskóra a postáért. Nem jött semmi! „Így most
10009 17 | összevissza virulással. A postaház kertjében is parádéztak
10010 17 | korán esteledett még, és a postahivatal nyitott ablakán alkonyi
10011 19 | a vigyázatlan, könnyelmű postamesternéhez hasonlóba. Nem, nem akartam.~
10012 17 | egyszer-kétszer az inácskói postamesternével, akiről hallottam, hogy
10013 18 | óta céltalanul éltem, a postaság kényszeredett eszméje magától
10014 17 | ebédnél megmondtam, hogy a postát akarom tanulni Inácskón. „
10015 17 | küldözte kéthetenként pesti postával az elemózsiás ládákat; mint
10016 10 | gatyás börvelyi magyarok és posztómándlis, erdődi svábok. Az asszonyok
10017 16 | meghívót. A gyász? Sötét posztóruhákban mennek oda. Szeretnék bemutatkozni -
10018 1 | nagyon tevékeny voltam, most pótolom ki. Így megváltozik a természet!
10019 21 | Maga kezdte. Azt mondta, potyafráter vagyok; tán a maga rokonai
10020 21 | szerezhetek-e reggelig egy kis potyát valamelyik jeles rokona
10021 23 | ott maradt. „Vajon kinél potyázik; hisz egy fél forintja sincs!” -
10022 21 | léha és tökfilkó mivoltom, potyázó munkám egyéb apró járandóságait,
10023 4 | színháziasságuk meg esetlen szavaló póz -, büszkételen, csúnya macskaepekedés,
10024 24 | életgondokon, kenyéren, pozíción? Hát fontos mindez, ha lelki
10025 5 | szegény kis lélek volt ez a póznahosszú, horpadt mellű teremtés.
10026 13 | szenzáltól, a családfőtől egy pozsonyi órás, Feinsilber úr. Hanika
10027 10 | jobban kiszínezni a dolog praktikus megoldását, a részleteket.
10028 6 | felesége idején is kikapós, préda, durva ember volt, a falu
10029 8 | Én nem bírom eltűrni a prédikációkat.~Elakadtam hirtelen, és
10030 9 | zselléreket, és valami ríkató prédikációt papolt nekik jussról meg „
10031 16 | visongva kacagtak, egy nagy prémbundás férfi az ajtóban széttárta
10032 9 | Akkor szédelegve öltöztem prémes kabátba, kalapba, és elindultam
10033 16 | emberpár jött szembe, és a prémkucsmás leány sírva panaszolt valamit
10034 16 | forintért egy gyönyörű kis prémkucsmát, hozzá való gallérral és
10035 16 | elé emeli védőn a hamis prémű palástot. Milyen betanultnak,
10036 5 | nyelvem, és belenéztem a Bankó prímás rám ragyogó, lassú tüzű
10037 20 | kicsiségekbe akaszkodó gőgje, primitív önzése és goromba kifejezésmódja.
10038 8 | friss virággal jött vissza, primulák voltak, sárgák és lilák,