Rész, Fejezet
1 1, 1| zavarba nem jövő. Azt senki sem haragudni, sem megijedni
2 1, 1| Azt senki sem haragudni, sem megijedni nem látta soha.
3 1, 1| mehet. Már galambpostával sem lehet árulkodni, mert ami
4 1, 2| egymagában kacagott, senki sem követte. A porkoláb félreértette
5 1, 2| vigasztalásul. Így a tartása sem kerül semmibe. A gonosztevő,
6 2, 1| király, a lengyel eretnekeket sem üldöznék többé; minden templomot
7 2, 1| visszakerült, hát már akkor semmi sem volt benne.~Láttam az arcáról,
8 2, 1| De a magyar urakat még ez sem tántorította el. Azt mondták,
9 2, 1| a kisasszonyokra senki sem ügyel. Ekkor az én Marinkám
10 2, 1| magam helyett? Hogy azt sem voltam hajlandó ígérgetni:
11 2, 1| ismételt előttem, hogy máig sem tudom a fejemből kiverni.
12 2, 1| kék levegőben, senkihez sem – sóhajtoztam magamban,
13 2, 1| állt; de ilyen csúnya egy sem volt.~– No, fickó! – dörmögött
14 2, 1| legnagyobb veszedelemben sem tudok megijedni.~Mikor az
15 2, 1| imádkozom; de a fejemet sem adom oda. Olyan ember vagyok
16 2, 1| előtt álltunk.~A vezér meg sem hunyorodott a veszély láttára.
17 2, 1| úgy, hogy onnan kötélen sem lehet a barlanghoz leereszkedni.~
18 2, 1| vezéren és leányán kívül senki sem ismerte. Az éléstár egyik
19 2, 1| nap: a fogyatékot észre sem lehetett venni.~Az első
20 2, 1| tudtam jól, hogy semmit sem kockáztatok. Diákkoromban
21 2, 1| ennek fele se ceremónia.~Én sem voltam rest, fölugrottam
22 2, 1| lőréseket megszállva tarták: egy sem menekült meg élve.~Most
23 2, 2| azt mondtam, hogy: „Azt sem bánom! Nekem az én Madusom
24 2, 2| találkoztam egyetlen halottal sem.~S a barlangfolyosó egyre
25 2, 2| ki vagy ide be semmi út sem vezet egyéb, mint a barlangi
26 2, 2| ember, de még olyan állat sem lakott benne, amely repülni
27 2, 2| előtt a Jehova-hívőknek sem volt. Vasárnapot nem tartottak;
28 2, 2| hallani az enyim-tied fölött, sem egy káromkodást, s azok
29 2, 2| iskolában nem tanítottak, sem pedig a táborban. Én a kovácsmesterséget
30 2, 3| taplót. Az ágyúval senki sem tud bánni. Pedig most nagy
31 2, 3| Nekem azonban még ekkor sem volt kedvem az ő kopasz
32 2, 3| Mert a hajdemák semmiért sem fizet. Azért énnekem a te
33 2, 3| Havasalföldre, ahol senki sem ismer rád. Vehetsz magadnak
34 2, 4| Berdicovba bejusson, semmi sem volt olyan jó alkalmatosság,
35 2, 4| Nem láttam én e templomnak sem ezüstjét, sem aranyát; nem
36 2, 4| templomnak sem ezüstjét, sem aranyát; nem számláltam,
37 2, 4| lábért még az olyan mankó sem drága, ami arannyal van
38 2, 4| terveiről, amiknek sehol sem volt vége. Meg nem akart
39 2, 5| sánckosarak alul. Azért kutya baja sem lett, hanem a kedve egészen
40 2, 5| a vitéz városi polgárság sem tartóztathatta vissza hősi
41 3, 1| suttogá a fülembe:~– Én sem tudom, hol lakik a Malach,
42 3, 1| kocogtatás után, akiről maig sem tudom, hogy fiú volt-e vagy
43 3, 1| a rongyos ruhában senki sem ismerne rá az én kegyelmes
44 3, 1| hiszem, hogy a saját anyám sem ismert volna már rám.~A
45 3, 2| hajdemákokról, mint aki soha hírüket sem hallotta eddig.~Egy szép
46 3, 2| hajdemákvezér!~– No, ugye, hogy te sem ismersz rá? – szólt felkacagva
47 3, 2| petit drôle?”~S többet felém sem nézett.~Én azonban otthon
48 3, 2| Az alvó férj még erre sem ébredt föl.~Azzal mielőtt
49 3, 3| lehetett még a paradicsomban sem kiállani; és azok a csókok,
50 3, 3| csak egy görbe tekintet sem tudatja, hogy el van árulva.
51 4, 1| mandulában és szilvagombában sem volt hiányosság. A vadméhek
52 4, 1| földimogyorónak még csak írmagja sem maradt, a diónak csak az
53 4, 1| hozzám beszél. A hangja sem olyan, mint a közönséges
54 4, 1| De bizony én magam sem álltam volna ki káromkodás
55 4, 1| Szentföldön, s egy törökkel sem beszélt életében.~Hogy ez
56 4, 1| között, mintha soha ott sem lett volna, engem pedig
57 4, 2| hogy másnak baj-e az vagy sem. Annálfogva mindenkinek,
58 4, 2| húztunk fel a csap alól. Azt sem tudtad, melyik világon vagy.~–
59 4, 2| az a hibás. – Tehát senki sem hibás.~Tehát eszerint az
60 4, 2| hibás.~Tehát eszerint az sem való, hogy én a Boldogasszony
61 4, 2| novitiusnak az orvosságot sem adták be, mert a decoctumban
62 4, 2| druszájától már semmiben sem különbözött. Úgy, hogy én
63 4, 2| kezemből Acháb, s hogy ő sem tudott vele boldogulni,
64 4, 2| hanem még azonfölül ki sem tudnak jönni az ördögtemplomukból,
65 4, 2| falat valahol.~Holnap senki sem fogja tudni, hová lettek.
66 4, 2| Boldogasszony koronájáról sem.~Mikor azt az iszákot fölvettem
67 5, 1| bátran elvegyülhetett. Meg sem nézett senki a furcsa jelmezem
68 5, 1| furcsa jelmezem miatt.~Én sem sokat kérdezősködtem, csak
69 5, 1| beszélni.~Én persze egyiket sem értettem.~Ekkor aztán elkezdett
70 5, 1| Nincs nekem egy batkám sem.~– Hát mid van?~– Van egy
71 5, 1| absurdus bűnökért, amiket senki sem hisz el. Azt fogja rá mondani
72 5, 2| Jaj, fiacskám, azt senki sem tudja megmondani. Mert aki
73 5, 2| közé rögtön, hogy két hétig sem lát utána; aki pedig elég
74 5, 2| Jezsuita-templom kerékablakán sem tudná többet visszahúzni;
75 5, 2| pénznek érni kell.~Hát azt sem bánom, az ötven dublon addig
76 5, 2| testvérek: azonban egyik sem hasonlított a másikhoz.~
77 5, 2| nyájasan mosolygott.~Magam sem voltam idegen a szerelemtől,
78 5, 2| áron. Még hetven tallérért sem adom.~– Akkor id’adja kegyelmed
79 5, 2| a pénzemet. Én egy szót sem szóltam az uzsora ellen;
80 5, 2| száztalléros gyűrűt, amit még ki sem fizettem, felhúzzam az ő
81 5, 2| ujjára.~E tény után semmi sem következett természetesebben,
82 5, 2| háziak közül a világért sem jött senki a segítségemre.
83 5, 2| azon az éjszakán egyikünk sem aludt semmit. A diáknak
84 5, 2| De még a dublonjaimhoz sem férhettek hozzá olyan könnyen,
85 5, 2| csaplárosnál, mert az mozdulni sem tudott; mi többiek pedig,
86 5, 2| mint betörő tolvajt; fel sem kapaszkodhattam az erkélyre,
87 5, 2| szájába.~– De már ennek fele sem barátság! – mondám elkeseredésemben. –
88 5, 2| A váltómat az őrdögnek sem adom oda – s azzal nem törődve
89 5, 2| azzal nem törődve többet sem a múh-borjúval, sem a lábtörés
90 5, 2| többet sem a múh-borjúval, sem a lábtörés veszedelmével,
91 5, 2| fölöttem suhant el, semmit sem találva, én pedig megint
92 5, 2| néztem hátra egy pillanatig sem, hanem futottam, amíg csak
93 5, 2| lejárattal: – most pedig – magam sem tudom, hogy ki vagyok. Nagy
94 6, 1| senkinek nem kellő, senkinek sem ártó nullát, azt sem az
95 6, 1| senkinek sem ártó nullát, azt sem az 1 elé, hanem utána. S
96 6, 1| No bizony, ez szóra sem érdemes – mondá a nagyherceg. –
97 6, 2| az egész városon, senki sem mondta: „Hozott Isten! Hisz
98 6, 2| szegény öreg már az utcára sem mert kimenni, hogy a szomszédjai
99 6, 2| most temetik; de hová, azt sem tudom.~– Most temetik? Hát
100 6, 2| megcsíphetik, semmi baja sem lesz neki egyéb, mint csak
101 6, 2| sír mellé; de sírni akkor sem mertem, nehogy a temetőőr
102 6, 2| van megásva a gödör. Pap sem kíséri azt, hanem a gyepmester
103 7 | nyakazzak le másokat, s egyikhez sem volt kedvem.~Annyi hányódás
104 7 | iránt viseltettem. Magam sem hittem volna, hogy olyan
105 7 | hogy még a kakasaiknak sem engednek egy tyúknál többel
106 7 | elbocsátott, még csak meg sem siratott. A hollandi nők
107 8, 1| abban a kalitkában?~Senki sem más, mint ő császári királyi
108 8, 1| legkedvesebb leányom.”~Azt sem tartózkodott kimondani valamennyi
109 8, 2| ki neki!)~Még a soltész sem tudott ennek ellentmondani.
110 8, 2| engem elvezetett.~Maga az ég sem az, ami minálunk. A hollandi
111 8, 2| hollandi nap még holdvilágnak sem járná meg rajta. A lángözönlő
112 8, 2| áldozik, s akik közül egy sem segít rajta, ez a nép, mely
113 8, 3| pohárból nem szabad innunk, sem egymásnak a kezét meg nem
114 8, 3| nem szabad szorítanunk, sem az új nőnek a férje szemébe
115 8, 3| szívemnek szegzett kivont kard sem tartott vissza, hogy a más
116 8, 3| felgerjedéssel.)~– Sehol sem tiltja a több feleség-tartást!
117 8, 3| hozzájuk intézett kérdésre sem adnak addig feleletet, amíg
118 8, 3| hogy nem jutott eszembe sem a Siva istenhez felfohászkodni,
119 8, 3| felfohászkodni, aki mindezeket adta, sem a Jehovához, aki elveheti.~
120 8, 3| embert imádkozni, ha sehol sem.~
121 9, 1| Onnan ide! Hiszen lóháton sem érlek utol.)~Biz ez egy
122 9, 1| megvallva, biz én magam sem tudom, hogy igazán azok
123 10, 1| megérkeztünk, semmi nyoma sem látszott rajtam a viszontagságoknak,
124 10, 1| küldelek.~Ez megint sehogy sem tetszett.~– Hát csak tessék
125 10, 1| káplán; még csak új fejkötőt sem csináltatott magának azóta.
126 10, 1| készítésmódját s a szövetanyagát sem tudják itthon kitalálni.
127 10, 1| tiszta és ártatlan, senki sem más az apja, mint az, akit „
128 10, 2| tréfa keresztülment. Más sem igen halt bele. Gondoltam,
129 10, 2| gúnyolódókért, én pedig egyebet sem tettem, mint mindig a törvényszéket
130 10, 2| hasztalan kiált, senki sem segíthet rajta: aki hallja
131 10, 2| boldogságomból például semmi sem hiányoznék, csak éppen az
132 10, 2| asszony. – Látod, nekem sem hiányzik a boldogságomból
133 10, 2| fogadom meg. Csak azért sem. Ne légy olyan rigolyás.~–
134 10, 2| homok fölé.~– No, hát azért sem fogod viselni! – ordíték
135 10, 2| latyakkal, amiben még a pióca sem terem meg, s ami úgy csípi
136 10, 2| volnék én gyilkos? Én hozzá sem nyúltam az asszonyomhoz.
137 10, 2| asszonyomhoz. A kisujjammal sem taszítottam meg. Inkább
138 10, 2| No, te gézengúz! Te sem hitted volna, hogy még valaha
139 11, 1| egy bölcsőbeli gyermeket sem hagytak meg tanúnak, s a
140 11, 1| országba, annálfogva senki sem tudott felőlük valami bizonyosat
141 11, 1| cérnakereskedő, még meg sem lőtték, már leesett a lováról;
142 11, 1| magamat. Semmi fegyverem sem volt.~A pokolbeli gazfickók
143 11, 1| félre fog menni; a fejét sem szükség az embernek megbillenteni,
144 11, 1| azokban, és hol voltam? Magam sem tudom, s az álarc hallgat.
145 11, 1| Valamelyiknél vagy egyiknél sem? Én voltam-e az a baklovag,
146 11, 1| hallgat.~(– No, hát ha te sem tudod, az álarc meg hallgat,
147 11, 2| még a begum feleségemen sem láttam; de a sok cifraságtól
148 11, 2| sok cifraságtól a termetét sem lehetett kivennem, az arca
149 11, 2| bosszúsan. – Hiszen hat ló sem tudja azt kimozdítani.~–
150 11, 2| bolond beszédből egy szót sem hiszek! – vágott közbe a
151 11, 2| már énnekem semmi kedvem sem volt hozzá, hogy Lilithet
152 11, 2| színlelve. – Soha az öregapám sem írt alá contractust áldomás
153 11, 2| én ebből semmit, egy szót sem.)~(– No, márpedig ez az
154 12, 1| nép rémületében gondolni sem tudott a védelemre. Azok
155 12, 1| még csak egy élő kutyát sem.~Mikor már mindent leöltek,
156 12, 1| esküdtem, hogy egy fillérnek sem vagyok ura.~De nem hitte
157 12, 1| mert egynek a zsebében sem volt semmi, s mindenik a
158 12, 1| került elő, mert egyiknél sem volt. Akkor aztán a muskétások (
159 12, 1| harminc! De biz a tallér attól sem került elő.~Jó fegyelmet
160 12, 2| ilyen hölgye, aki pedig sem húga, sem leánya, sem öreganyja
161 12, 2| hölgye, aki pedig sem húga, sem leánya, sem öreganyja nem
162 12, 2| pedig sem húga, sem leánya, sem öreganyja nem volt neki,
163 12, 2| de mindamellett felesége sem volt. Ez együtt lovagolt
164 12, 2| Pompásan enni, inni, semmit sem csinálni: ez az egyik választás; –
165 13, 1| sohase láttam a pofádat.~– Én sem a tiedet, azért mégis ismerlek –
166 13, 1| amiből ki lehet gyógyulni, sem hivatal, amiből ki lehet
167 13, 1| amiből ki lehet lépni, sem ruha, amit le lehet venni,
168 13, 1| ruha, amit le lehet venni, sem feleség, akitől el lehet
169 13, 1| kuruzslószereid közül egyet sem ismerek, s meg nem tudom
170 13, 1| Beherik fülével egyiket sem értem, s az ő nyelve egyikre
171 13, 1| értem, s az ő nyelve egyikre sem forog, csak a svábra. A
172 13, 1| életem volt, hogy egy percig sem jutott eszembe visszacserélni
173 13, 1| ezt az utolsót csak magam sem hiszem el! – kiálta fel
|