Rész, Fejezet
1 1, 1| mondá neki:~– Megállj! Nyisd fel azt a tűzkorsót; hadd látom
2 1, 2| Cannibalismus! – kiálta fel a soltész, a keze alatt
3 2, 1| bírák urak előtt úgy tűnjék fel a vallomásom, mintha szándékosan
4 2, 1| mezítláb, hogy az alvókat fel ne költse.~Volt azonban
5 2, 1| a hajam szálai borzadtak fel e dolgok hallatára, s most
6 2, 1| prédikációt, melyben azt állítá fel, hogy Krisztus nem volt
7 2, 1| részt vettél-e? – förmedt fel az elnöklő soltész a vádlottra.)~–
8 2, 1| gondol, kegyelmességed – riad fel a soltész –, hiszen „incendiarii
9 2, 1| Akkor aztán a vén lengyel fel akart húzatni a kútgémre,
10 2, 1| aztán megkínálta, hogy üljön fel hát az ő lovára.~Óh, milyen
11 2, 1| karavánok Törökországtól fel egész Varsóig jártak-keltek,
12 2, 1| nem építettek; ellenben fel tudták keresni azokat a
13 2, 1| az ábrázatja, s az orra fel volt hasítva, annak a jeléül,
14 2, 1| támaszkodva. – Hát élsz még? Fel tudsz-e állni a térdedre?
15 2, 1| tudsz-e állni a térdedre? Fel tudod-e emelni a jobb kezedet?
16 2, 1| kínordítás még akkor is hangzott fel utánunk a völgyből, amikor
17 2, 1| minden zugban.~Ha valaha fel akart volna oszlani ez érdemes
18 2, 1| szalonnát, kenyeret hordtak fel, hogy minden ember telelakhatott
19 2, 1| jegykendő. Eredj utána, hozd fel!~Jurkó nekilódult az örvény
20 2, 1| pokolba! Hiszen sohase jöhet fel onnan az ember!~– Hah, te
21 2, 1| jegykendője a tó színén; hozd fel! Hadd látom, mersz-e utána
22 2, 1| sor lépcsőzetben vezetett fel a barlang felső karzatáig.
23 2, 1| Nagy, aranyos süveget tett fel a fejére, ami nagyon illett
24 2, 1| gúnyája hegyébe öltötte fel a nehéz aranyvirágos palástot,
25 2, 1| aranyhímzésű papucsot is öltött fel, amik valami szentnek az
26 2, 2| parancsolt, s az osztotta fel a munkát s az aratás után
27 2, 3| szép jatagánnal, vagy kösd fel magadat, elég sok szép fa
28 2, 4| elkísért az egész sziklalépcsőn fel, s talán velem jött volna
29 2, 5| kényszerített, hogy ott állítsam fel az ágyúmat. Szót kellett
30 3, 1| koldusi ruhában, ott keresd fel a zsidó városban Malach
31 3, 1| csakugyan nemigen léphetek fel valami nagy követelésekkel,
32 3, 2| könyvet, és abból olvastatott fel, míg a herceg el nem álmosodott,
33 3, 2| magát tőlem. Soha szemeit fel nem emelte az én szememig.
34 3, 2| karját és lábát, s nem ugrott fel kérkedve, hogy milyen legénynek
35 3, 2| Megátalkodott gonosztevő – kiálta fel a soltész. – Adulterium
36 3, 3| feszítenem, mikor egyiket fel akarom emelni. S amikor
37 3, 3| szívja azt ereimből.~(– Fel fogsz-e már ébredni e pokolbeli
38 3, 3| legmagasabb fára akasztassalak fel; hanem én életben akarlak
39 3, 3| szintén oda tartok, hogy kapj fel az én szekerem saraglyájába.~–
40 3, 4| üstökömnél fogva, s vígy fel engem is oda, ahol te lakol.~
41 4, 1| földön, a málnásbödönök fel vannak fordítva, s azt se
42 4, 1| éléskamarádat egy nap alatt így fel tudta falni, az ugyancsak
43 4, 1| lehetett szabva.~Mikor így fel voltam készítve, akkor felvittek
44 4, 2| tétovázás nélkül nyissam fel, s azután illendő tisztelettel
45 4, 2| vendégeket, akik a sírboltból fel fognak hozzám jönni, s tegyem
46 4, 2| kriptán keresztül járkálnak fel látogatóba.~Pontban az éjféli
47 4, 2| pinceajtóval: onnan húztunk fel a csap alól. Azt sem tudtad,
48 4, 2| harangbúgás! Itt jöttek fel a szemem láttára a kriptaajtón!
49 4, 2| kriptaajtón! Itt mentek fel egymás után a csigalépcsőn! –
50 4, 2| Sokat ihattam, a fantáziám fel volt hevülve, az a hibás. –
51 4, 2| Nabukodonozor –, aztán hordd fel a spiritus vinit!~Én megint
52 4, 2| hogy nem ittam.~– Hát nyisd fel a korsót! – parancsolá Pilátus.~
53 5, 2| elpirulásra indítsa? – förmedt fel a soltész.)~– Hiszen, kérem,
54 5, 2| éhes elefánt nyitotta volna fel a torkát; soha én olyan
55 5, 2| kettő annak a vállára áll fel, s te, Hermann, megint annak
56 5, 2| lelő, mint betörő tolvajt; fel sem kapaszkodhattam az erkélyre,
57 5, 2| hozzá, láttam, hogy nyúlik fel a rettenetes kétszarvú feje
58 5, 2| engemet két ölnyire öklelt fel egy taszításra.~Holmi gyöngeszívű
59 5, 2| cimborámat, Rupertust ismerém fel.~A vér elöl-hátul szökött
60 7 | csak a keze fejéről tűrte fel a ruhája ujját, de utoljára
61 8, 1| azok átváltozni! – sóhajta fel keservesen a soltész.)~–
62 8, 1| kalitkát függeszthessenek fel a krokodilustó fölé, s azokba
63 8, 1| azt fogja mondani: kelj fel, és menj békével odább!
64 8, 2| körülhajókázza, addig függesszük fel a te kerékbetöretésedet!
65 8, 3| százezredik részével! – kiálta fel Danesh.~– Megelőztél háromszáz
66 8, 3| alapíthatott, csak jegyezzék fel kegyelmetek is, mert nagyon
67 8, 3| egy férfialak kapaszkodik fel, az uralkodói gyöngyös süveggel,
68 8, 3| Tudtam! – csattant fel a soltész –, hogyha beszélni
69 9, 1| krokodilusok tava fölé akasszanak fel kalickába. Ez a mulatság
70 9, 1| Átkozott a lelke! – kiálta fel a nagyherceg, nagyot ütve
71 9, 1| árboc fájára! – förmedt fel méltó indignatióval a nagyherceg.)~
72 9, 1| Hogyne volna? – förmedt fel a soltész. – Hányszor mondják: „
73 10, 1| kalapod! (Erre meg ő csapta fel a magas süvegét, s velem
74 10, 1| mert nem látta? Nem mutat-e fel a szentírás is hasonló példát:
75 10, 2| piros bársony főkötőt tette fel. Én megint pöröltem miatta.
76 10, 2| veszve. Ha az egyik lábát fel akarja emelni, a másik még
77 10, 2| Fogadd meg, hogy nem teszed fel addig.~– De nem fogadom
78 10, 2| homokdombrul le, a másikra fel, keresztül a fehér levelű
79 11, 1| A hold éppen akkor jött fel a láthatáron. Fogytán volt
80 11, 1| aranyasztalt”? Gyújtottak-e fel városokat? Irtottak-e ki
81 11, 2| hogy a másik vehesse azt fel, s neki meg annak a testét
82 11, 2| nógatott, hogy én is vegyem fel a magas beavatást a pokol
83 11, 2| fényes fogaival harapdálta fel apró falatokra az elém tett
84 11, 2| van már a só! – kiálték fel.~S arra a szóra egyszerre
85 12, 1| székeket, botokat kapott fel ellenem, s minden ember
86 12, 1| hozni.~– Micsoda? – kiálta fel a gazda. – Hát én talán
87 12, 1| nyúlt, diadalmasan kiáltott fel:~– Ehun van, ni! Hát e nem
88 12, 1| udvarra strázsálni; tartsd fel a fejedet, tátsd el a szádat,
89 12, 1| mogyoróhájjal mindegyikre hatot kent fel. A tallér mégsem került
90 12, 1| titkot hamarább! – sóhajta fel a vádlott. – Ha én ezt tudtam
91 12, 2| soltész úr most fedezett fel előttem, hogy az elajándékozott
92 13, 1| azt mondom nekik: én most fel akarom keresni az én vércimborámat,
93 13, 1| arra a helyre, ahol állnak, fel van jegyezve apró betűkkel,
94 13, 1| a testeink. No, hát húzd fel ezt az ujjadra, aztán hídd
95 13, 1| sem hiszem el! – kiálta fel a nagyherceg, kinek már
96 13, 1| esetet valóban jegyeznek fel a krónikák. Magyarországon
97 14 | egyszerre örömsikoltva kiálta fel:~– Nem! Nem! Hisz ez nem
|