Rész, Fejezet
1 1, 1| divatból; mert az olyan volt, mintha két vas főzőkanalat a nyeleiknél
2 2, 1| tűnjék fel a vallomásom, mintha szándékosan nyújtanám mellékes
3 2, 1| idő óta az öreg lengyel mintha gyanút fogott volna ellenem,
4 2, 1| irtóztató ropogás támadni, mintha égföld szakadna össze, a
5 2, 1| megjelentek a hajdemákok, mintha a földből nőttek volna elő,
6 2, 1| a fenyegető két fogsor, mintha harapni akarna, s a hosszú
7 2, 1| hegyoldalra, mely olyan volt, mintha a hegyóriás lángpalástot
8 2, 1| vápáival, s úgy tetszett, mintha fönn még keskenyebb volna
9 2, 1| egyik lábát a korláton, mintha lovagolni akarna rajta;
10 2, 1| repültem alá a mélységbe.~Mintha toronyból ugrottam volna
11 2, 1| közepett, olyan látvány volt, mintha a gyehenna firmamentumán
12 2, 2| üdvözletet; s nekem úgy tetszett, mintha minden mondatánál fényesebb
13 2, 4| szemeit, mindenütt rám nézett, mintha a lelkembe nézne, s ott
14 2, 4| menni. Az még rosszabb, mintha imádkoznék. Az asszony mindjárt
15 2, 4| közeledem, és kifutott elém.~Mintha most is látnám, milyen szép
16 2, 4| Olyannak látszott előttem, mintha egy szent állna a fényes
17 3, 1| reszketett a feje, olyanformán, mintha azt integetné, hogy „igenis,
18 3, 2| megszólított is, mindig úgy tett, mintha a csizmám orrához beszélne.
19 3, 2| pedig elkezdett rángatózni, mintha álmában takácsmesterségben
20 3, 2| mint egy túlvilági álom. Mintha a poklot és a paradicsomot,
21 3, 2| odadobtak volna közéjük, mintha egyszerre elkárhoztam és
22 3, 2| éppúgy a pokol tüzére jutsz, mintha 99-et vétkeztél volna hozzá.~
23 3, 3| kiemelt ebből a világból, mintha valami súly nélküli pára
24 3, 3| volnék, amit elvisz a szél, mintha esném fejjel fölfelé, a
25 3, 3| kábulatomból valami zörej vert föl: mintha rozsdás zárban forgatnának
26 3, 3| Énnekem úgy tetszett, mintha ez a hang nagyon is ismerős
27 3, 4| fegyvert a levegőben, s aztán mintha az ég szakadt volna a fejemre.~
28 3, 4| felszálltunk. Úgy tetszett, mintha a katakombákban járnék vagy
29 4, 1| balra nézve rajta végig, mintha csakugyan keleti írást olvasna,
30 4, 1| elsompolyodott a sokaság között, mintha soha ott sem lett volna,
31 4, 1| vegyük mégis úgy a dolgot, mintha zsiványságért kaptam volna.~
32 4, 2| Boldogasszony-szobor, úgy tetszett, mintha szemöldekeit összeráncolná,
33 4, 2| körül, nekem úgy tetszett, mintha neki is két arca volna,
34 4, 2| kortynál, csak mutattam, mintha tovább kortyogatnék belőle.
35 4, 2| még milyen lakmározást! Mintha a vendégek és gazdák mindegyike
36 4, 2| volt, mint a másik kettő, mintha azt fogdosták volna. Felálltam
37 5, 2| olyan lesz a pofája tőle, mintha a posztónyírók drótkeféjével
38 5, 2| el a másik két leánnyal, mintha vagy ő nem volna azoknak
39 5, 2| nincs nagyobb gyönyörűség, mintha az ember sok jó bort ivott
40 5, 2| venni, mire ő úgy tett, mintha nem tehetne róla, már a
41 5, 2| ordítás támadt az ablak alatt, mintha kilenc éhes elefánt nyitotta
42 5, 2| öltözetét úgy összetépte, mintha sasokkal hadakozott volna.~
43 5, 2| érzelgő találkozóra.~Ekkor, mintha a föld alul támadna elő,
44 5, 2| kefélgette, s én úgy éreztem, mintha takácsmácsonyával cirógatnák
45 6, 2| utaznak. Ez így hamarább megy, mintha kocsin járnának, mert a
46 6, 2| hamburgi tanácstól. Úgy tettem, mintha csak lustálkodásból választottam
47 6, 2| csőcseléknép. Úgy tetszett, mintha várnának valamire.~Tán nagy
48 6, 2| minden elkövetett bűneidért, mintha kerékbe törtek volna! –
49 7 | olyan nagy veszteséget, mintha egy évben a hollandi tulipánhagymák
50 7 | vásárból. Nem mondom azzal, mintha a szegfüvek is életszükséget
51 7 | is oly sipegve ejté ki, mintha sajnálná tőlem, hogy meghallom
52 7 | azért viseltem magamat így, mintha az nekem valami nagyon jólesett
53 8, 2| okkersárga színt vesznek föl, mintha meghalt volna a világ, s
54 8, 2| megered a zápor, az olyan, mintha tűzeső hullana alá az égből,
55 8, 2| tűnik elő a napsugárba, mintha lángok között járnának,
56 8, 3| elkezdett oly hangon kacagni, mintha a mennydörgés nevetne. E
57 8, 3| sírás felelt a levegőből, mintha a meleg déli szél sírna.~–
58 10, 1| végig minden porcikámon, mintha az ereim mindegyike végtől
59 10, 1| kín közepett úgy érezém, mintha egy gyönge szárnycsapás
60 10, 1| leszállt rám. Úgy érzém, mintha az ő kiterjesztett szárnya
61 10, 2| olyankor mindig úgy tetszett, mintha mosolygósabb volna az arca,
62 10, 2| lebeszélni róla. Nekem pedig mintha súgta volna valami, talán
63 10, 2| véletlenül belekóstolt, mintha nyers tormát kapott volna
64 10, 2| az egész bőre is úgy ég, mintha csupa hólyaghúzóval volna
65 10, 2| olynemű zúgás volt a fülemben, mintha az egész tenger csapkodná
66 10, 2| olyan térre jutottam, ahol mintha levágott falak állnák utamat,
67 10, 2| volt. Nekem úgy tetszett, mintha bőrtőn volna. Maga a vad
68 10, 2| meredeznek a síkon, gallytalanul, mintha kínálkoznának, hogy „No
69 11, 1| bolygótüzek úgy tettek, mintha menüettet járnának. Azután
70 11, 1| a szárnyait rebegtetni, mintha integetne a kutatóknak.~–
71 11, 1| lovagok. Olyan volt az, mintha a földből bújnának elő.
72 11, 2| szokás, nekem úgy tetszett, mintha a papi öve helyett egy kengurufarkat
73 11, 2| kancsót, csak olyan volt az, mintha semmi se ment volna le a
74 12, 2| hozzám az üteghez. Úgy tett, mintha valami dolga volna ottan.
75 12, 2| legény! Nekem úgy tetszik, mintha te jobb sorshoz volnál szokva,
76 12, 2| vonogatni, s szíttam a fogamat, mintha az fájna.~– Lássa, kapitány
77 13, 1| gyöngyen. Úgy kihízlaltam, mintha a saját magamé lett volna.
|