Rész, Fejezet
1 1, 1| Valld meg, honnan pénzelsz!~Erre ezt mondta neki a konstábler:~–
2 2, 1| Isten!~Mit tehettem egyebet?~Erre a szóra az öreg egyszerre
3 2, 1| és maga is csak ember.~Erre a magyarok azt mondták,
4 2, 1| félbeszakítja a nagy tűzi lárma, erre mindenki szétszalad, a zavar
5 2, 1| Habet rectum – mondá erre a nagyherceg. – Édes fiam,
6 2, 1| a két markát. Kétszázat.~Erre a tatár odanyomta neki a
7 2, 1| mindjárt leteheted a próbát.~Erre egyet füttyentett. S e jeladásra
8 2, 1| olyanforma grimászokat csinált erre az én vakmerő ajánlatomra,
9 2, 1| legény, a mellét ütögetve.~Erre a vezér leszállt az emelvényről,
10 2, 3| alvezér fogsz lenni utánam.~Erre a szóra a Madus is kijött
11 2, 3| másvilágon.~A Nyedzviedz erre azt mondá nekem:~– Hallod-e,
12 2, 3| tengetőbot”.~Én azt feleltem erre az öregnek:~– Már én bizony
13 2, 3| itt számodra az erdőben.~Erre az öreg török áhítatos képpel
14 2, 3| láb zsugorodva egészen.~Erre én elfelejtkezem magamról,
15 2, 4| álló arany- és ezüstpénzt. Erre fájt leginkább a hajdemákok
16 2, 5| dragonyosai!~A találkozó erre az éjszakára volt nekik
17 2, 5| ha kegyelmességed rábízza erre a calefactorra, hogy magyarázza
18 2, 5| fogjuk indítványozni! – mondá erre a soltész.)~(– Nihilominus,
19 3, 1| engem vezetni a Malachhoz.~Erre elkezdtek egymás között
20 3, 1| érte!~A megszólított alak erre, még mindig háttal fordultan,
21 3, 1| melyikünk issza le a másikát?~Erre kacagni kezdett, megölelt,
22 3, 1| Igaz, Zdenko! Úgy van! Erre fogadtunk. Az ördög vigyen
23 3, 2| későbben, mikor magam is erre a mesterségre adtam a fejemet,
24 3, 2| istennyila. – Az alvó férj még erre sem ébredt föl.~Azzal mielőtt
25 3, 3| fejemre a papi süvegemet, s erre a katonák meghökkentek,
26 3, 4| ahol te lakol.~A kisgyermek erre ismét a szája elé tette
27 4, 1| meglátja, hogy összehúzza.~Erre a közönség megint nekem
28 4, 1| szívesen látott vendég.~Erre aztán a stadtvogt hirtelen
29 4, 1| lefűrészeli azt a nyakadról.~Erre én azt feleltem, hogy ámbátor
30 4, 2| szememet se hunyorítottam meg erre a különös megbízásra. Sohasem
31 4, 2| mi emberünk ez! – dörmögé erre Nabukodonozor; mire a lovagok
32 4, 2| gyülekezet egyhangúlag.~Erre Nabukodonozor egy nagy támtámra
33 4, 2| nagy hamar kiürültek, s erre Iskariotes azt parancsolá
34 4, 2| engem pofon? – kiálta föl erre Sába királynője, széttekintve
35 4, 2| Neked adom emlékül – szólt erre a pogány királyné, s odaveté
36 4, 2| vizet, s végigöntött vele. Erre csakugyan egészen magamhoz
37 4, 2| Tedd el a másik mellé.~Erre az egész pokolbeli társaság
38 4, 2| úgy táncolt, s elvégre is erre a napra félbe kellett szakítani
39 4, 2| volt?)~(– No, gonosztevő, erre találj mostan kádenciát –
40 5, 1| Jézus fölött?~– Hja, fiam. Erre azt fogják mondani, hogy
41 5, 1| zászlóján keresztül.~A mynheer erre föltette az orra nyergére
42 5, 2| kegyelmességtek?~(A bírák egy része erre bizonyozni kezdett, hogy
43 5, 2| járatban vagyok. Mayer úr erre ott marasztott vacsorára.~(–
44 5, 2| kardomat, s elállva az útját. Erre a szörnyeteg hirtelen összehúzta
45 5, 2| Holmi gyöngeszívű ember erre már csakugyan kereket oldott
46 5, 2| keresztje tartotta fenn.~Erre aztán kétségbeesett ordítás
47 6, 2| föl magát. A biz a! Ide, erre a szederfára, ni, ahogy
48 6, 2| jámbor tímárt gonosz életével erre a zöld „ágra” juttatta,
49 8, 1| hadsereg megszabadulását.~Erre aztán a Szumro begum, asszonyi
50 8, 2| elmondták az étkek fölött. Ha erre a vallásra térünk át mind
51 8, 3| kivenni, csak azt láttam, hogy erre Zeib-Alniffa a szovariban
52 9, 1| deportálásra vagyunk szánva. Erre azt mondta, hogy vigyen
53 9, 1| nádmézzel látott el bennünket; erre tovább vitorláztunk az Aleutok
54 10, 1| le mindjárt a kalapod! (Erre meg ő csapta fel a magas
55 10, 2| asszony arca olyan vörös lett erre, mint az a fejkötő.~Lábával
56 10, 2| levélnek a sívó homokra.~Hogy erre a jelenetre mi következett? –
57 11, 2| nagyherceg kíváncsian.)~Erre az egyre nem tudok megfelelni.
58 12, 1| proféciádat, te vészmadár!~Erre az egész lakodalmas nép
59 12, 1| tartozom a házhoz, csak erre utaztam.~– Hát semmi pénzt
60 13, 1| megrepedt.~Az én alakom erre azt mondta:~– No, hát csak
61 13, 1| Bizonyosan meg fog tenni mindent.~Erre a parancsnok a markomba
|