Rész, Fejezet
1 1, 1| egymással farkasszemet, míg a tetején furfangos barbatták
2 1, 1| alva maradt kereke körül, míg a tüzében tart, szétkergetve
3 1, 1| Hugó azalatt is nevetett, míg a láncot rárakták a kezére.~
4 1, 2| Második feleséget vettem, míg az első élt.~– Undecimo
5 1, 2| ne kezdjék a vallatást, míg ő meg nem érkezik a törvényterembe.~
6 1, 2| jó oka volt nevetni. Mert míg ő azt a huszonkétféle bűnesetet
7 2, 1| kenegettek a mogyorófával, míg kivallottam, hogy ki vagyok.
8 2, 1| odazötyögtetni a padhoz, míg csak belém nem rázott minden
9 2, 1| keserves magyar fogságomból, míg egyszer csak körülfogtak
10 2, 1| betömik, tíz helyen tör elő. Míg utoljára mind a két főúr
11 2, 1| és ártatlan: – rám nézve, míg élt, angyal a földön, s
12 2, 1| megrémült ostromló hadnak; s míg azok a völgybe szorultakkal
13 2, 3| beszélt, addig biztatott, míg egyszer az ördög megtaszította
14 2, 3| a két térdemet átölelve, míg egy ember nélküli fej messze
15 2, 4| a többiek hangoztattak; míg a hévízforráshoz elértünk. –
16 2, 5| telt benne.~Én azalatt, míg minden sátorban folyt a
17 2, 5| kaptam a földet, és futottam, míg csak el nem értem a vízpartig.
18 2, 5| kapu előtt addig kiabáltam, míg le nem eresztették értem
19 3, 2| és abból olvastatott fel, míg a herceg el nem álmosodott,
20 3, 2| ijesztgetett a pokollal, míg utoljára azt is meggyóntam
21 3, 3| végtelen ivás alatt növekszik, míg utoljára egy fogalommá válik,
22 3, 3| megint mosolyog valamennyi, míg meg nem adom magamat annak
23 4, 2| a templomba, várjak ott, míg tizenkettőt üt az óra, akkor
24 4, 2| valahová, lépdelt előttem, míg egyszer egy cifra aranyozott
25 4, 2| hogy várj a kriptaajtóban, míg vendégeink érkeznek, s te
26 4, 2| a csigalépcső bejárata, míg a lefordult szobor talapzata
27 4, 2| narancshéjat hánytak bele, míg Delila egy viaszgyertya-tekerccsel
28 4, 2| a vétkes rendlovagokat; míg bűnös álomtól voltak meglepetve,
29 7 | két-háromezer tallérra, míg az eddigi százaranyos scalaria
30 8, 1| s addig tartották ott, míg nem fizetett.~(– Ezt jó
31 8, 1| útját seperjék tisztára, míg másfelől jól irányzott tekéim
32 8, 2| bizottságot a világ végére, s míg ez a földet körülhajókázza,
33 8, 3| kell tartanunk mindaddig, míg az első feleségem engedélye
34 8, 3| a nagy mongol sivatagot; míg végre megérkeztünk az Ararát
35 8, 3| feleletűnk egymáshoz, s míg a boldogság mámorával saját
36 8, 3| csúfondárosan körültáncolva, míg az üresen maradt szovariba
37 8, 3| Buddha vallására áttérni, míg a begum a Siva vallást fogadta
38 8, 3| bozótjai közé vágtam, s míg a sűrű berken keresztültört,
39 9, 1| ez mindenkinek parancsol, míg amaz csak azt hajtja végre,
40 10, 2| fúrja maga alatt a sírt, míg lesüllyed válláig, a homok
41 10, 2| nyitni. Nagy idő telt bele, míg kiprüszköltem a keserű moslékot,
42 10, 2| két öklömmel küszködnöm, míg annyira jutottam, hogy ismét
43 10, 2| tetsző időbe került az, míg így hátrafelé mászva, odább
44 10, 2| jött elém, hogy vádoljon. Míg utoljára egy olyan térre
45 11, 1| süvöltöztek el a halál postái, míg én azalatt, amíg a puskás
46 11, 2| arcát megpillanthassam, s míg ő két kézzel fogta a gyeplőt,
47 11, 2| cepelte elém a sótartót, míg a szép Lilith kés, villa
48 12, 1| hitte el, addig keresgélt, míg egyszer övem alá nyúlva,
49 13, 1| egyik városból a másikba, míg eljutottam Magdeburgba.
50 13, 1| dobolt, trombitált a bakon, míg én a piacon a csodaszereimet
51 13, 1| mert feleséges ember volt; míg a másik kenőcstől megint,
|