Rész, Fejezet
1 1, 1| azt! Bíz én nem kérdeztem tőle. De hát nem akarlak megcsalni.
2 2, 1| még rá, Marinkának hítták. Tőle tanultam meg lengyelül,
3 2, 1| Szent Kristófnak; távolabb tőle több hasonló alak állt;
4 2, 1| teljesíteni, amit ő kíván tőle „mátkatál” fejében, hát
5 2, 1| egyebet nem lophattam el tőle, jólesett legalább a nevét
6 2, 3| Viszpa-Ogródba? – kérdém tőle. – Az ellenség vert ki,
7 2, 3| ott. A szemem is káprázott tőle.~– Ezt mind neked adom.~
8 2, 4| megenyhülve, akkor fogadja el tőle a gyónást és az ajándékot.~
9 2, 4| kegyül csak annyit kértem tőle, hogy engedjen egy napra
10 2, 4| kilelte a hideg, úgy elborzadt tőle. Hát még mikor a sánta lábam
11 3, 1| bűnösnek nem adhat; elég tőle, ha tudatja velem, hol találok
12 3, 1| a kezeit, és búcsút véve tőle, fogám a hónom alá a mankómat,
13 3, 1| mindent tud? – kérdezém tőle.~Az öreg nem volt fukar
14 3, 1| van a Malach? – kérdezém tőle.~– A Malach itthon van –
15 3, 2| rögtöni nyájassággal kérdé tőle franciául: „Comment vous
16 3, 2| kíváncsiak voltak megtudni tőle. Fényes példa rá a dicsőséges
17 3, 3| a mennyországba repülök tőle; de nem abba az unalmas
18 3, 3| megkínáltak. Hiszen csak elalszom tőle.~Mit tehettem ez átkozott
19 3, 3| porkoláb vagy itten? – kérdém tőle.~– Gutát vagyok! – felele
20 3, 4| aztán lassankint elmaradtam tőle. Ő repülni látszott, én
21 3, 4| jártam. Egyre távolabb estem tőle. A fénylő tünemény elveszté
22 4, 2| kincseit, s cserében elvitte tőle a bölcsességét. Hozd utánam
23 4, 2| készítettek, majd olyat alusznak tőle, hogy holnap nem tudom ki
24 5, 2| nyal, olyan lesz a pofája tőle, mintha a posztónyírók drótkeféjével
25 5, 2| fogadni velem? – kérdezém tőle.~– Mire?~– Arra, hogy én
26 5, 2| Hát igazán nem félsz tőle? – mondá Mayer gazda, látva,
27 5, 2| kérve, hogy fogadjam azt el tőle ajándékba. Ami az öltözéket
28 5, 2| egészen megvilágosodott tőle. Nem sokáig kelle várnom;
29 5, 2| mint hogy egy csókot kérjek tőle.~(– Ahol van, ni! Nem megmondtam? –
30 6, 2| az asszony? – kérdezém tőle.~– Elég régen, hogy azóta
31 8, 1| császár megütközve kérdezé tőle, hogy nem tudna-e szeretni
32 8, 1| többet egy napra nem lehet tőle követelni.)~
33 8, 3| hogy az utasok elalusznak tőle. Ezúttal énvelem Zeib-Alniffa
34 8, 3| Mit akarsz? – kérdezém tőle.~– Azt, hogy végy föl magadhoz –
35 10, 1| embertelen dühöt kaptunk tőle, mint amilyen kifejlődik
36 10, 1| talán azért nem haltam meg tőle; de az is úgy égetett, úgy
37 10, 2| fordulnom, és elszaladnom tőle.~Pedig hiszen én nem vagyok
38 11, 1| keskeny, vert út kanyargott tőle egész az országútig, körös-körül
39 12, 1| mert még most is borsódzik tőle a hátam, ha visszagondolok
40 12, 1| eldöngetett, amiért el akartam azt tőle titkolni.~Jött a harmadik,
41 12, 1| hegedülték el rajta, amit tőle kaptak summásan: ötször
42 12, 1| akár ellopják, elrabolják tőle, a gazdájához megint visszatér:
43 12, 1| visszatér: csak akkor marad el tőle, ha az önként elajándékozza
44 13, 1| találhattál rám – kérdeztem tőle –, mikor sohase láttál álarc
|