Rész, Fejezet
1 1, 1| pedig soltész vagyok. Van neked húsz tallér hópénzed, ebből
2 1, 1| gaz áruló! Majd adok én neked cifra Rikét! Majd adok én
3 1, 1| cifra Rikét! Majd adok én neked kövér ludat!~Hugó azalatt
4 1, 2| komám: „Ma nekem, holnap neked!”~
5 2, 1| rivallt rá a vezér. – Neked azt kellett tenned, amit
6 2, 1| sohasem jár a párjával. Hát neked mi nevet adjunk a bérmálásban?~
7 2, 2| bennünket a veszedelemből, neked köszönhetjük a diadalunkat.
8 2, 2| az elébb öli meg. Minek neked feleséget venni? Hogy mindig
9 2, 3| nyakamat frissen; aztán neked ajándékozom az én „koltuk-dengenegi”-
10 2, 3| milyen szép jatagán. Ezt is neked adom örökbe.~Nekem azonban
11 2, 3| festett kelméjét.~– De lásd, neked adom a koltuk-dengenegimet
12 2, 3| káprázott tőle.~– Ezt mind neked adom.~Én mégis ellenálltam
13 2, 3| többi, fiatal vagy még; nem neked való élet ez. Ha az én sok
14 2, 4| s még azon felül is adok neked valamit, ami többet ér sok
15 3, 1| inkvizíció behozatik. Ez a neked való ember. Annak mondd
16 3, 1| ezt a szép pénzt mindjárt neked adom, mihelyt megmondod
17 3, 2| kifecsegni abból, amit én neked elmondok?~– Hogy gondolsz
18 3, 3| paradicsomában. Nesze! Átengedem neked ez egyszer ezt a kelyhet.
19 3, 3| éjszaka.~(– Úgy kellett neked, istentelen gonosztevő! –
20 3, 3| olyan pap vagy, mint más. Neked már úgyis mindegy az, egy-két
21 3, 3| hercegnővel?~– Arra ne legyen neked gondod, fiacskám. A herceg
22 4, 1| megváltatásodat? Íme, az volt neked megjósolva, hogy mindaddig
23 4, 1| amivel akkor mehetsz, amikor neked tetszik, a mennyországba.~
24 4, 2| lehetett már.~– Tartsd meg! Neked adom emlékül – szólt erre
25 4, 2| lovag. – Én azt parancsoltam neked, hogy várj a kriptaajtóban,
26 4, 2| igyad. Ezt a kulacsot is neked adom. Tedd el a másik mellé.~
27 5, 1| királynak, az nem szabad neked; meséket mondani neked a
28 5, 1| szabad neked; meséket mondani neked a Baphomet-bálványról meg
29 5, 1| Valóban, ma fél Stettin városa neked köszönheti, hogy az üdvözülés „
30 5, 2| koronáját is elhoztad! Jaj neked, boldogtalan! „~Nem tűrhettem
31 5, 2| simították volna végig. Az neked ordít, mint egy oroszlán,
32 8, 2| érdemes törvényszék, hogy neked mindent elhiggyen. Már csak
33 8, 3| megtetted. Hanem ő nem adott neked még semmit. Amíg az ő helybenhagyó
34 8, 3| Jól van, tehát készítek neked olyan italt, ami egész éjjel
35 9, 1| halsz meg, dicső rahja! Neked feleséged van; nem is egy,
36 10, 1| is vettél, ennélfogva én neked kriminális processzust akasztok
37 10, 1| tehát a tündéreknek is; ha neked minden szabad volt, akkor
38 10, 2| fejkötőért.~– De hát kedvesebb neked az a fejkötő, mint én vagyok?~–
39 10, 2| rigolyás.~– De ha én megmutatom neked, hogy nem fogod azt viselni!~
40 11, 2| a maker:~– Te, Belfegor! Neked meg kell házasodnod, addig
|