Rész, Fejezet
1 1, 1| de nem tudta megvenni; ekkor odajött a cifra Rike, s
2 1, 1| előle a menekülés útját.~Ekkor aztán elnevette magát, s
3 2, 1| között különbséget teszen”.~Ekkor aztán az öreg magát a dogmát
4 2, 1| folytathatá vallomását.)~Ekkor végtére a vén lengyel nemes
5 2, 1| kisasszonyokra senki sem ügyel. Ekkor az én Marinkám a felügyelésre
6 2, 1| mélységnek pokolbeli pompáját.~Ekkor a vezér lerántotta leánya
7 2, 1| nevet adjunk a bérmálásban?~Ekkor aztán előálltak a bérmáló
8 2, 2| találtak mást, mint sziklát.~Ekkor jöttek arra a gondolatra,
9 2, 3| életjelt nem adva magunkról.~Ekkor már utolsó élelmiszerünk
10 2, 3| örökbe.~Nekem azonban még ekkor sem volt kedvem az ő kopasz
11 3, 1| zöld muszka pálinkával.~Ekkor vettem észre, hogy az a
12 3, 4| hogy talán nem tetted azt. Ekkor rám ordított. „Te is bűntársa
13 4, 1| hogy a Szentföldről jössz?~Ekkor egyszerre egy mentő gondolatom
14 4, 1| beletanítunk, csak itt maradj.~Ekkor feltűnt neki az a vasörv
15 4, 2| bennünket! – parancsolá ekkor Sába királynője, s maga
16 4, 2| lerakták egy hosszú asztalra.~Ekkor az én vörös szakállúm rám
17 4, 2| kertben, hogy nem hallasz?~Ekkor tudtam, hogy én vagyok az
18 4, 2| igazi Messiás? – kiáltá ekkor Nabukodonozor.~– A Baphomet!
19 5, 1| persze egyiket sem értettem.~Ekkor aztán elkezdett a maga vlaem
20 5, 2| gyöngéd, érzelgő találkozóra.~Ekkor, mintha a föld alul támadna
21 5, 2| elkezdi a cipőimet nyalogatni. Ekkor felhúztam a térdeimet is,
22 8, 1| közt lehelte ki a lelkét.~Ekkor érkeztem meg éppen Szerdhánába,
23 8, 3| voltak, ragyogó betűkkel.~Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen
24 8, 3| parancsokat osztogatva.~Ekkor aztán megfordítottam az
25 9, 1| foszlánnyá tépték ruháinkat. Ekkor ez a derék ember – áldott
26 10, 1| a kimeredt szemgolyókra.~Ekkor e végtelen kín közepett
27 10, 1| mint indaiai királlyal. – Ekkor aztán mind a ketten föltettük
28 10, 2| lesüllyedt a lábam alatt a föld.~Ekkor vettem csak észre, hogy
29 11, 1| hallottam lépéseik dobogását, s ekkor erőt vettem a nehéz lidércnyomáson,
30 11, 1| kapott tőlem ajándékba.~Ekkor egy másik vállalkozott a
31 11, 1| Megálljatok! – kiálta ekkor a verestollas. – Hagyjátok
32 11, 2| a rettenetes mátka, s én ekkor vettem észre, hogy ötszáz
33 12, 2| volt a konyhára való pénz.~Ekkor aztán elkezdett az asszony
34 13, 1| és megkorbácsoltassam.~Ekkor azt mondom magamban: „No
35 13, 1| hogy mit szólok ehhez? Ekkor láttam, hogy micsoda gonoszságot
|