Rész,  Fejezet

 1   1,  1|    tűzkorsóról a bezáró kupakot, mire annak a felső része kétfelé
 2   1,  2|         síránk hangon a soltész, mire a kínvallatott elkezdett
 3   2,  1|         azt körülbocsátotta, hát mire az a gyülekezet kezéből
 4   2,  1|        nézett a másik lovának, s mire észrevettem, már ott ült
 5   2,  1|        Az igaz, hogy nem is volt mire elkölteni a pénzüket. Evésről,
 6   2,  1| kürtrivallása jelenté a reggelt, mire mindenki talpra ugrált,
 7   2,  2|     költögetett volna gyöngéden: mire aztán ismét meggyújtotta
 8   2,  5|     ittak és kockáztak. – De hát mire kockáztak, ha pénzt nem
 9   3,  1|      ember. Annak mondd el, hogy mire van szükséged. Az megérti –,
10   4,  1|          Lucifer te corripiat! – Mire való az a bolondság ott
11   4,  1|      zsiványságért kaptam volna.~Mire nagyot nevetének a lovag
12   4,  2|      dörmögé erre Nabukodonozor; mire a lovagok között vita keletkezett,
13   4,  2|        hozzam azokat ismét tele.~Mire visszatértem a kancsókkal,
14   4,  2|        hátha csak álmodom ezt, s mire fölébredek, már nem lesz
15   4,  2|        szentségtörő merényletet.~Mire a palásttal visszatértem,
16   4,  2|      ráütött a kardmarkolatával, mire a korsó széttört, s a medence
17   5,  1|          megtenné is azt valaki, mire a vizsgálat előkerülne,
18   5,  2|        adnak inni, hát az akkor, mire megnő, olyan kegyetlen fenevad
19   5,  2|        velem? – kérdezém tőle.~– Mire?~– Arra, hogy én meg tudok
20   5,  2|       Akkor én el akartam venni, mire ő úgy tett, mintha nem tehetne
21   5,  2|      padlásig felérjen.~– Hát mi mire valók vagyunk? – mondá a
22   6,  2|        utolsó tallérom volt meg, mire Andernachot elértem. Tíz
23   7    |         a ládánkban, ha nem volt mire kiadnunk. Az ivásról lemondtam,
24   8,  3|     fölött Bazawa áldását.~– Hát mire vársz még? Nem kértem-e
25   9,  1|         elhatároznak.~(– Értjük, mire való a subtilis distinctió –
26   9,  1|          és besózott tőkehallal; mire a Yucatan-sziget magaslatára
27  10,  1|          kiállott szenvedéseket; mire a hollandi kikötőbe megérkeztünk,
28  10,  2|    karjával haragosan a homokra, mire a vállai kiemelkedtek, hanem
29  10,  2|        ezt kiáltaná: „átkozott!”~Mire a gáthoz visszatértem, a
30  13,  1|       tudom mondani, hogy melyik mire való.~– Nem is kell azon
31  13,  1|    taplót dugott a lovam fülébe, mire az elragadta a kocsimat,