Rész,  Fejezet

 1   1,  2|              Hoogstratenben „Malchus lovag”; Lille-ben „Chevalier de
 2   1,  2|            sekrestyés barát, – nemes lovag, – csigakereskedő, – stockjobber, –
 3   2,  1|            úr valóságos Szent Márton lovag, akit pedig éppen szépnek
 4   3,  1|               mint te vagy. Ha igazi lovag akarsz lenni, és pénzed
 5   3,  3|          kisült hamisítás, egy nemes lovag nevének álorcás bitorlása;
 6   4,  1|     segélyemre nem küldött volna egy lovag urat, ki éppen arra kocogott
 7   4,  1|          volt festve egy éppen olyan lovag, mint ő maga, akinek a háta
 8   4,  1|            Amint a népség meglátta a lovag urat, elkezdett minden ember
 9   4,  1|               Bezzeg, ha a templomos lovag vallatás alá fog, annál
10   4,  1|            végtől végig.~– Nézd ezt, lovag – mondám neki. – Te ismered
11   4,  1|              Hej, megszeppent most a lovag! Ijedtében a nagy szakálla
12   4,  1|             a vállaira, s úgy vitt a lovag úr után egész a vörös barátok
13   4,  1|       sánccölöpzettel ellátva.~Itt a lovag úr átadott a szolgálattevő
14   4,  1|          készítve, akkor felvittek a lovag úrhoz a refectoriumba. –
15   4,  1| refectoriumba. – Kívüle még tizenkét lovag volt jelen, akik között
16   4,  1|              szelídebbik szójárása a lovag úrnak.) Fickó, te énnekem
17   4,  1|      archidiabolos! – kiálta a szent lovag kacagva. – Elhiszem azt!
18   4,  1|   trifurcifer! – rivallt rám az első lovag. – Ut Belsebub te submergat
19   4,  1|              Mire nagyot nevetének a lovag urak, s aztán leráspolyoztaták
20   4,  2|          afölötti aggodalmamat Eliás lovag előtt, hogy netalántán a
21   4,  2|         fráter Eliézer – biztatott a lovag –, a nagyhét minden napján,
22   4,  2|           becsuktam a kapukat, Eliás lovag azt a parancsolatot adá
23   4,  2|       egészen jól értettem.~Az egyik lovag azt mondá, hogy ez az öreg
24   4,  2|    gnosztikus.~Ezzel szemben a másik lovag azt állítá, hogy amint Alexandriai
25   4,  2|          mégis hallottam.~A harmadik lovag azt állítá, hogy az egész
26   4,  2|           kibocsátani; de a negyedik lovag véleménye meggyőzött róla,
27   4,  2|        viselted magadat! – szidott a lovag. – Én azt parancsoltam neked,
28   4,  2|         síremléke áll ott, tetején a lovag fekvő szobra, mellén összetett
29   4,  2|             verset, a veres szakállú lovag ismét ott várt a sekrestyében
30  11,  1|           elébb!~– Nem én, kegyelmes lovag úr! Kend a kihívó, kendé
31  11,  1|           lövés! Ez a lovagregula.~A lovag elsüté a puskáját, nem talált;